BH 2011.4.100 A közös tulajdonú ingatlanon végzett munkák fennmaradásának engedélyezéséhez szükséges jognyilatkozat pótlása iránt indított perben az alperes személyében bekövetkezett változás nem teszi szükségessé új per indítását [Ptk. 5. § (3) bek., Pp. 61. és 62. § (3) és (4) bek.].

A felperes és a perben nem álló házastársa 2003-ban vásárolták meg a B. város, S. u. 11. számú négylakásos ingatlan 8/18 tulajdoni hányadát, majd - építési engedély nélkül - a tulajdonukba került két földszinti lakást a főfal megbontásával összenyitották, a bejárat mellett oldalvilágítót alakítottak ki, a keleti és a déli homlokzaton új nyílászárókat, a nyugati homlokzaton pedig két ablak helyett ajtókat építettek be. A 2/18 illetőséggel rendelkező, az egyik emeleti lakást használó I. rendű alperes, valamint a tulajdoni hányadán haszonélvezeti joggal rendelkező II. rendű alperes megtagadták a hozzájárulásukat a fennmaradási engedély kiadásához.

A felperes a Ptk. 5. § (3) bekezdésére alapított keresetében a fennmaradás engedélyezéséhez kérte az I-II. rendű alperesek hozzájáruló nyilatkozatának pótlását. Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta a kért jognyilatkozatot; az ítéletet a másodfokú bíróság megváltoztatta és a keresetet - a Ptk. 144. § a) pontjára hivatkozással - elutasította. A másodfokú bíróság határozatát a Legfelsőbb Bíróság végzésével hatályon kívül helyezte, a másodfokú bíróságot új eljárásra új határozat hozatalára utasította, azzal az indokkal, hogy a Ptk. 144. § a) pontja nem akadálya a jognyilatkozat pótlásának, ezért érdemben vizsgálja a Ptk. 5. § (3) bekezdésébe foglalt előfeltételek fennállását.

A másodfokú bíróság újabb ítéletével ismét megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Döntését azzal indokolta, hogy az I-II. rendű alperesek nem éltek vissza jogukkal, amikor megtagadták a hozzájárulásukat, mert az engedély nélkül végzett munkák érintették a közös tulajdonban álló épületszerkezetet, emellett a munkálatok következtében az I-II. rendű alperesek lakásának "károsodása várható". Megismételte a Ptk. 144. § a) pontjára vonatkozó álláspontját is.

A másodfokú bíróság a határozatának 2006. október 27-i meghozatalát megelőzően az I-II. rendű alperesek csereszerződést kötöttek a III. rendű alperessel, akinek tulajdonjogát 2006. augusztus 28. napján jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság határozatával hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét és a másodfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. Indokolása szerint a másodfokú bíróság azokkal az I-II. rendű alperesekkel szemben hozta meg a határozatát, akik a határozat kihirdetésekor már nem rendelkeztek tulajdonjoggal, illetve haszonélvezeti joggal, így nem voltak jogosultak a perbeli jognyilatkozat megtételére, ugyanakkor a perben nem vett részt az ingatlan az új tulajdonostársa. Mivel a jogutódlás megállapítására a felülvizsgálati eljárásban nincsen lehetőség, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 61-62. §-ainak megfelelő eljárás lefolytatására valamint a jogutódnak a per érdemére vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére utasította a másodfokú bíróságot.

Az újabb másodfokú eljárásban megtörtént a III. rendű alperes perbevonása, akivel szemben a felperes fenntartotta a keresetét. A III. rendű alperes a fellebbezési tárgyaláson kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az engedély nélkül végzett építkezés önmagában jogellenes, a kivitelezés hiányosságai miatt az épület "statikai veszélynek van kitéve", a felperes családjának gyarapodása pedig önmagában nem lehet indok arra, hogy a hozzájárulását megadja.

A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Indokolásában rámutatott: ugyan megtörtént a III. rendű alperes perbevonása, azonban a III. rendű alperes a perbeli jognyilatkozat szempontjából nem jogutód, mivel alanyi jogából eredően saját maga határozhat a perbeli jognyilatkozat megadásáról vagy megtagadásáról, ezért - figyelemmel a keresetváltoztatás Pp. 247. §-ába foglalt tilalmára is - jognyilatkozatának pótlására vele szemben újabb per indítása lehetséges.

Az előbb említett jogerős ítélet ellen - hatályon kívül helyezése és elsődlegesen új határozat hozatala, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet azzal, hogy a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése esetén az ügyet a másodfokú bíróság másik tanácsa tárgyalja. Érvelése szerint a per alapjául szolgáló jogviszony az ingatlanon fennálló közös tulajdon, amelynek alanyai a tulajdonostársak. Amennyiben az I. és II. rendű alperesek átruházták a tulajdonjogukat, a tulajdonjog megszerzésétől a perben pótolni kért nyilatkozatot jogutódként a III. rendű alperes adhatja meg, hiszen ettől kezdve őt illetik azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a perbeli ingatlanilletőséghez kapcsolódnak. Ezért evonatkozásban - mint a közös tulajdon új alanya - a III. rendű alperes jogutódja annak a jogelőd tulajdonosnak, akitől tulajdonjogát szerezte.

Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtottak be.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos.