A Győri Törvényszék Pf.20194/2016/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 277. §, 318. §, 339. §] Bírók: Bíró Éva, Habulin Istvánné dr. Nemes Mónika, Konarikné dr. Gergely Judit

A Győri Törvényszék dr. Vesztergom Imre ügyvéd (....) által képviselt felperes neve felperesnek (...) a Havasi és Karczub Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Havasi Karolin ügyvéd,...) által képviselt I.rendű alperes neve I.r. alperes (...), valamint jogtanácsos által képviselt II. rendű alperes neve II.r. alperes (...) ellen kártérítés megfizetése iránt a városi Járásbíróság előtt indult perben város, 2015.november 26. napján 0.X.00.000/0000/0/00. sorszám alatt meghozott ítélet ellen a felperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy nem a további felmerült költség, hanem a feljegyzett 507.000 (ötszázhétezer) forint kereseti és 676.000 (hatszázhetvenhatezer) forint fellebbezési illeték marad az állam terhén.

Kötelezi a törvényszék felperest, hogy az I.r. alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 20.000 (húszezer) forint másodfokú költséget.

Kötelezi a törvényszék felperest, hogy a II.r. alperesnek 15 nap alatt fizessen meg 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú költséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.r. alperes részére 123.500 forint perköltséget. Megállapította, hogy a perben felmerült további költség az állam terhén marad.

Az ítéleti tényállás szerint a felperes és az I.r. alperes jogelődje 2007. októberében határozatlan időre szólóan "Otthonbiztosítás" elnevezésű biztosítási szerződést kötött, melynek értelmében a felperes tulajdonát képező családi ház címe családi ház vonatkozásában a biztosítás az alapveszély nemek, üvegtörés, földrengés és általános felelősségbiztosítás kockázatokra terjed ki, a kockázatviselés kezdete 2007. szeptember 21. napja volt. A felperes a biztosítási szerződést azért kötötte meg, mert szükséges volt az ingatlanra fedezetként a II.r. alperestől felvett kölcsön biztosítására. A peres felek a létrejött biztosítás általános biztosítási feltételeinek 6.2. (2) bekezdése szerint a folytatólagos díj a díjfizetési időszak első napján esedékes és az első díjfizetési időszakot követő díjfizetésre vonatkozik. Az 10.2.3. alapján, ha a szerződőd az első, illetve a folytatólagos díjat a díj esedékességétől számított 60 naptári napon belül nem egyenlíti ki a biztosítási szerződés megszűnik. Rögzítette az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában, hogy a felperes és az I.r. alperes jogelődje, valamint a II.r. alperes 2007. október 18. napján közös nyilatkozatot tettek. Ez alapján az I.r. alperes jogelődje vállalta, hogy a felperes részére a II.r. alperes által nyújtott hitelhez kapcsolódó biztosítási szerződést és annak folyamatos díjfizetését figyelemmel kíséri. Ezen felül kötelezettséget vállalt arra is, hogy a biztosítási szerződés megszűnéséről 30 napon belül a biztosítási díj fizetésének elmaradása esetén az esedékességtől számított 60 napon belül értesítést küld a II.r. alperesnek. A nyilatkozat azt is rögzítette, hogy a felek tudomásul veszik, hogy amennyiben az értesítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó köteles megtéríteni. Rögzíti az ítéleti tényállás, hogy a szerződést az I.r. alperes jogelődje, az I.r. alperesre ruházta át, melyről a felperest 2008. október 10. napján kelt levelével tájékoztatta. Az eljárással érintett ingatlan tetőszerkezete 2011. augusztus 18. napján 14 óra körüli időben kigyulladt, leégett, a felperesnek kára keletkezett. A káreseményt a felperes bejelentette az I.r. alperesnek e-mail útján, aki válaszul közölte, hogy a biztosítási szerződése díjfizetés elmaradása miatt 2011. március 31. napjával megszűnt. A felperes a 2011-es első negyedéves díjat elmulasztotta befizetni, a második és harmadik negyedévre vonatkozó díjakat 2011. július 11. napján és 2011. augusztus 10. napján fizette meg. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásában utalt arra, hogy a perbeli jogvita tárgyában a városi Járásbíróság 2015. január 20. napján kelt 0.X.00.000/0000/00. sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A város 1 Törvényszék 2015. június 9. napján kelt 0.Xx.00.000/0000/0. sorszámú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította.

A felperes a megismételt eljárásban fenntartotta kereseti kérelmét és kérte az I.r. alperest kötelezni 8.450.000 forint és ezen összeg után 2011. október 1. napjától kezdődő törvényes kamat megfizetését kérte. Kereseti kérelme indokaként előadta, hogy az I.r. alperesnek az I.r. alperesi jogelőd a felperes és II.r. alperes által aláírt nyilatkozat alapján fennáll a kártérítési felelőssége. A biztosító ugyanis vállalta, hogy a díj esetleges elmaradásáról 60 napon belül, a szerződés megszűnéséről pedig 30 napon belül értesíti a II.r. alperest. Az I.r. alperes ezen kötelezettségének nem tett eleget, megszegte a régi Ptk. 277. § (4) bekezdésében foglalt háromoldalú jogviszonyból eredő kötelezettségét. Továbbra is küldte a felperesnek a befizetéshez szükséges utalványokat. Nem fizette vissza a befizetett díjakat sem, így a felperest abban a hitben tartotta, hogy az ingatlanra továbbra is érvényes biztosítással rendelkezik, így a régi Ptk. 6. § szerint köteles ezzel összefüggésben a felperest ért kárt megtéríteni. Előadta, hogy a károsodott épület tekintetében kezdetben úgy tűnt, hogy az helyreállítható, később azonban kiderült, hogy az épület hátsó része életveszélyes, így az egész épületet el kellett bontania a felperesnek, az így felmerült kára meghaladja a biztosítási összeg rögzített 8.450.000 forintos maximumát.

Az I.r. alperes a megismételt eljárásban is fenntartotta ellenkérelmét, kérte a felperesi kereset elutasítását jogalapjában és összegszerűségében. Nem vitatta, hogy a felek között biztosítási szerződés jött létre, azonban tagadta, hogy háromoldalú jogviszony jött volna létre. Önmagában az alpereseknek egymás felé állt fenn kötelezettsége és ebben a jogviszonyban a felperes csak olyan nyilatkozat erejéig vett részt, hogy hozzájárult, hogy személyes adatait ennek keretében kezeljék. A felperes tehát ebben a megállapodásban nem vett részt, rá nézve nincs kihatása a felperes és az I.r. alperes között létrejött biztosítási szerződés tekintetében ez a nyilatkozat közömbös. Az I.r. alperes felelőssége nem áll fenn, sem biztatási kár, sem pedig szerződésszegésből eredő kár jogcímén. A jogalap körében vitatta azt is, hogy biztosítási esemény történt. Összegszerűség vonatkozásában vitatta a kár mértékét és az épület elbontásának szükségességét és azt is, hogy a kár időpontjában az eredetivel egyező színvonalú épület helyreállítása a kereset szerinti összegbe került volna.