A Szekszárdi Törvényszék G.40013/2011/14. számú határozata zálog (jelzálogjog TÖRLÉSE) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 259. §, 264. §, 327. §] Bíró: Ács Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
*Szekszárdi Törvényszék G.40013/2011/14.*, Pécsi Ítélőtábla Gf.30563/2011/5. (ÍH 2012.74, ÍH 2012.126), Kúria Pfv.21011/2012/9. (BH+ 2013.8.342)
***********
Tolna Megyei Bíróság
16.G.40.013/2011/14. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Tolna Megyei Bíróság a dr. Prekáczka Judit ügyvéd (ügyvéd címe) és a dr. Genzler Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, - a Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Buzády Csongor ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni ingó jelzálogjog megszűnésének megállapítása és törlése iránti kötelmi perében meghozta a következő
Í T É L E T E T:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000,- (ötszázezer) forint perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek a Pécsi Ítélőtáblához, mely a Tolna Megyei Bíróságon nyújtható be írásban 3 (három) egyező példányban.
Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A kötelező jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltségviselésre, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.
I N D O K O L Á S :
Az felperes neve felperes (Cg-...) 50%-os üzletrészének volt tulajdonosa alperes neve alperes, -
aki üzletrészét 2002. március 5. napján eladta a vevő neve (vevő címe) részére 511.291,88 EUR vételárért.
A továbbiakban a vevő részéről a vételár egy részének megfizetésére sor került, míg további 205,645,94 EUR tekintetében a vevő vevő neve 2003. november 13. napján tartozáselismerő nyilatkozatot tett, dr. ... budapesti közjegyző 415/2003. számú közjegyzői okiratában foglaltan.
A közjegyzői okiratban foglaltak szerint a vevő a vételár hátralékból 55.645,94 EUR összeget, vagy az ennek megfelelő forint összeget, és ennek 2002. december 15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát 2003. december 31. napjáig, -
míg további 150.000 EUR összeget, vagy az ennek megfelelő forint összeget, és ennek 2002. december 15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát 2004. december 31. napjáig vállalta megfizetni. A továbbiakban ugyanezen a napon, ugyanezen közjegyző előtt a 416/2003. számú közjegyzői okiratba foglalt ingó jelzálogjog-szerződést kötöttek a peres felek, - az alperes mint zálogjogosult, és a felperes mint zálogkötelezett, -
a fentebb hivatkozott 415/2003. számú közjegyzői okiratba foglalt, a vevő neve céget terhelő fizetési kötelezettséget biztosító mellékkötelezettségként.
Az ingó jelzálogjogot a felek a szerződés 2. pontjában foglaltak szerint felsorolt 1-130 tételszámú ingóságokra alapították, azzal, hogy a felek a szerződés 5. pontjában foglaltak szerint a zálogul lekötött vagyontárgyak értékét összesen 20.000.000,- forintban fogadták el, -
ekként a szerződés 2. pontja rögzíti továbbá, hogy a vevő neve társaságot terhelő kötelezettségek biztosítékául az ingó jelzálogjog alapítása első zálogjogi raghelyen 20.000.000,- forint tőke és járulékai erejéig (járulékok: 2002. december 15. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamat + 2 %) történik.
A továbbiakban, miután a vevő az üzletrész vételárhátralékot továbbra sem fizette meg, az alperes a Hünfeldi Városi Bíróságon 2005. április 27. napján fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett a vevő neve ellen, melyben a kérelmezettet váltón alapuló követelés címén 195.668,04 EUR összeg és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.
A hivatkozott fizetési meghagyásos eljárásban érvényesített váltó egyebekben 2002. december 15-i esedékességű, 255.645,94 EUR összegre vonatkozó, a vevő neve fizetési kötelezettségét rögzítő váltó, - mely 2002. szeptember 15-i keltű. A váltó a vevő neve fentebb hivatkozott üzletrész adásvételi szerződésből eredő fizetési kötelezettsége biztosítékául került kiállításra.
Az üzletrész vételárhátralék meg nem fizetésével, illetve a fennálló 255.645,94 EUR tartozással összefüggően egyebekben a váltó kiállítása után, de a fenti történéseket megelőzően, 2002. december 20. napján is készült közjegyzői okirat, ... közjegyző előtt 695/2002. számú közjegyzői okiratba foglaltan.
A továbbiakban a Hünfeldi Városi Bíróság előtt - sikertelen kézbesítés után - a fizetési meghagyásos eljárásban végül a kézbesítésre a vevő neve részére 2005. november 8. napján került sor, - majd ezt követően a kötelezett 2005. november 16-án ellentmondást terjesztett elő, -
a további eljárás akadályát képezte ugyanakkor az, hogy a vevő neve-t a Frankfurt/Main Cégbíróság 2005. november 21. napján vagyonvesztés miatt hivatalból törölte a cégjegyzékből.
Ilyen előzmények után az alperes 2010. július 15-én kelt iratával szólította fel a felperest az ingó jelzálogjoggal biztosított 20.000.000,- forint és járulékai összeg megfizetésére, azzal, hogy amennyiben annak 15 napon belül a felperes, mint zálogkötelezett nem tesz eleget, úgy a zálogtárgyakból kíván kielégítéshez jutni.
A felperesi teljesítés hiányában végül a közjegyzői okirat alapján a végrehajtást az alperes 2010. november 5. napján kezdeményezte, mely alapján ... önálló bírósági végrehajtó előtt 0238.V.870/2010. számon indult meg az eljárás.
Felperes keresetében a 416/2003. számú közjegyzői okiratba foglalt ingó jelzálogjog kötelezettsége megszűnésének megállapítását, ekként az ingó jelzálogjog törlését kérte, - evonatkozásban több hivatkozása volt, egyebekben állította, hogy a főkövetelés megszűnt, a kötelezett megszűnésével, hivatkozott arra, hogy az alperes vele szemben zálogjogra alapított igényt nem érvényesíthet, mert az elévült, - e körben a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. Polgári Jogegységi határozatának 4. pontját hivatkozta meg, mely alapulvételével (egyik álláspontja szerint) az alperesi követelés behajthatatlanná 2005. november 21. napján vált, a felperessel szembeni követelés elévülése, nyugvása ezen időpontban megszűnt, ettől kezdődő 1 éven belül lett volna érvényesíthető az alperesi követelés a felperessel szemben.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a Hünfeldi Városi Bíróság előtti fizetési meghagyásos eljárás a követelés elévülését megszakította, az elévülés legkorábban az eljárás megszűnése (az adós megszűnése) időpontjában, így 2005. november 22. napjával újra kezdődött, így 2010. november 21. napjáig jogosult volt az alperes a zálogjogon alapuló igényét érvényesíteni, mely ezen határidőben megtörtént.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!