BH 2017.4.114 A védő kötelezettségeit a hatályos büntetőeljárási törvény tételesen felsorolja, ám azok között a védői eljárás sikere, úgyszintén a fellebbezés kötelező bejelentése nem szerepelnek. Ezért a védő eljárása, védői tevékenysége a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, s rendkívüli jogorvoslat arra nem alapozható, hogy az ügydöntő határozat elsőfokú jogerőre emelkedése a védői fellebbezés elmaradása miatt történt, mert a fellebbezési jog gyakorlása az arra jogosultakat - köztük a terheltet - önállóan, a másik féltől függetlenül illeti meg [Be. 50. § (1) bek., 324. § (1) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].

[1] A járásbíróság a 2015. október 13-án kelt és október 16-án jogerős ítéletével a terheltet a Btk. 208. § (1) bekezdésébe ütköző 6 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette és a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a K.-i Városi Bíróság ítéletével kiszabott 2 év, és az N.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott 1 év 9 hónap szabadságvesztés végrehajtását.

[2] A jogerős ítélet ellen a terhelt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt.

[3] A terhelt álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróság ítélete azért emelkedett első fokon jogerőre, mert bár védőjének jelezte fellebbezési szándékát, a védő nem jelentett be fellebbezést.

[4] A felülvizsgálati indítványában a terhelt arra hivatkozik, hogy mint a legtöbb ember, ő is ivott, de nem volt alkoholista, dohányzott is, de nem költött rá sokat, és bár nem volt mintaszülő, mindez azonban nem bűncselekmény.

[5] Hivatkozása szerint - ha mégis történt bűncselekmény - a bíróság nem tisztázta kellő alapossággal az elkövetési idő kezdetét annak ellenére, hogy ennek a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés-büntetések végrehajtásának elrendelése szempontjából perdöntő jelentősége lett volna.

[6] A terhelt sérelmezi a kirendelt védő eljárását, ugyanis nem tett meg mindent a védelme érdekében, mindössze néhány mondatos védőbeszédet tartott, és ez alkalmas a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megállapítására.

[7] Hivatkozása szerint az alapügyben eljárt bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés III/a) pontjába ütköző eljárási szabálysértést is elkövetett, ugyanis nem tett eleget indokolási kötelezettségének.

[8] Mindezekre figyelemmel a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[9] A terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint törvényben kizárt.

[10] A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. § (1) bekezdésében tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe.

[11] A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések még valóságuk esetén sem vehetők figyelembe.

[12] A felülvizsgálati indítvány ilyen okokat azonban nem jelölt meg, mindössze a bizonyítékok mérlegelését, annak alapján a tényállás megállapítását és a bűnösség kimondását sérelmezte.

[13] Ez azonban felülvizsgálat alapját nem képezheti, ugyanis a Be. 423. § (1) bekezdése szerint a bíróság által jogerősen megállapított tényállás az irányadó, amely sem közvetlenül, sem közvetve, a bizonyítékok mérlegelésén keresztül nem támadható, következésképpen a bűncselekmények elkövetési idejének megállapítása sem sérelmezhető.

[14] A felülvizsgálati eljárásban ugyanis a bizonyítékok felülmérlegelésére nincs törvényes lehetőség, és a bíróság által megállapított tényállás akkor is irányadó, ha az esetlegesen felderítetlen, vagyis megalapozatlan, ugyanis a felvetett jogkérdések, mint például jelen esetben a terhelt bűnösségének kimondása is, kizárólag változatlan tényállás alapján válaszolhatók meg.

[15] A kirendelt védő eljárása, védői tevékenysége a rendkívüli jogorvoslat során nem vizsgálható, és a fellebbezési jog gyakorlása az arra jogosultakat - köztük a terheltet - önállóan, a másik féltől függetlenül illeti meg.

[16] Az eljárási szabálysértésre hivatkozás minden alapot nélkülöz, ugyanis a járásbíróság törvényesen járt el, amikor a Be. 259. § (1) bekezdésének alkalmazásával foglalta írásba az ítéletét, ugyanis ha a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést, a határozat indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat.

[17] Jelen ügyben az irányadó tényállás alapján a cselekmény minősítése nem törvénysértő - erre a felülvizsgálati indítvány sem hivatkozott -, következésképpen a büntetés neme és annak mértéke sem sérelmezhető.

[18] Ekként tehát a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt, ezért azt a Kúria a Be. 424. § (1) bekezdés szerinti tanácsülésen, a Be. 421. § (2) bekezdése alapján elutasította.

(Kúria Bfv. III. 1.587/2016.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Bfv.III.1587/2016/2.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke

Dr. Varga Zoltán, előadó bíró

Dr. Márki Zoltán, bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2016. október 18.

Az ügy tárgya: kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmény

Terhelt(ek):