A Szegedi Ítélőtábla Pf.20299/2011/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 177. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 339. §] Bírók: Kemenes István, Kiss Gabriella, Mányoki Zsolt

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.299/2011/4.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Hegedűs Péter ügyvéd által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti lakos I. rendű, (II.rendű felperes neve, címe) alatti lakos II. rendű, (III.rendű felperes neve, címe) alatti lakos III. rendű, (IV.rendű felperes neve, címe) alatti lakos IV. rendű, (V.rendű felperes neve, címe) alatti lakos V. rendű, (VI.rendű felperes neve,címe) alatti lakos VI. rendű, (VII.rendű felperes neve,címe) alatti lakos VII. rendű, (VIII.rendű felperes neve) ugyanottani lakos VIII. rendű, (IX.rendű felperes neve, címe) alatti lakos IX. rendű, (X.rendű felperes neve) ugyanottani lakos X. rendű, (XI.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XI. rendű, (XII.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XII. rendű, (XIII.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XIII. rendű, (XIV.rendű felperes neve)ugyanottani lakos XIV. rendű, (XV.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XV. rendű, (XVI.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XVI. rendű, (XVII.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XVII. rendű, (XVIII.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XVIII. rendű, (XIX.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XIX. rendű, (XX.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XX. rendű, (XXI.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XXI. rendű, (XXII.rendű felperes neve, címe)alatti lakos XXII. rendű, (XXIII.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XXIII. rendű, (XXIV.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XXIV. rendű, (XXV.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XXV. rendű, (XXVI.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XXVI. rendű, (XXVII.rendű felperes neve, címe) alatti lakos XXVII. rendű, (XXVIII.rendű felperes neve) ugyanottani lakos XXVIII. rendű felpereseknek - a Dr. Juhász László ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2001. március 2. napján kelt 12.P.20.226/2009/77. számú ítéletével szemben az alperes 79. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

- 2 -

Kötelezi az alperest, fizessen meg a felpereseknek 15 nap alatt 600.000,-(Hatszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes az (település 1.neve 1.... helyrajzi szám alatti ingatlanon 42 m magas mobil-átjátszó tornyot létesített 2005. nyarán, melyet 2006. év elejétől folyamatosan üzemeltet. A torony a (telelpülés 2.neve)-ra vezető út bal oldalán a műút mellett egy sarki ingatlanon helyezkedik el. A létesítmény betonalapú, alsó szakasza három ponton rögzített, vasváz szerkezetű. Az építmény a település szélén helyezkedik el, megközelítése kielégítő, az adott helyen történt felépítése az alperes érdekeinek kedvező volt.

Az I. rendű felperes, a házastársa, a II. rendű felperes, a IV., VIII. és XII. rendű felperes, valamint két további közelben lakó szomszéd törvényességi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal 1/931-1/2004. számú határozata ellen 2004. augusztus 16-án, melyben kérték a határozat megváltoztatását és az építési engedély megadása iránti kérelem elutasítását. A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt pert is indítottak a Békés Megyei Bíróság előtt, a keresetlevelet azonban a bíróság a 2.K.23.152/2004/6. számú végzésével - a hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt - idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az érintett felperesek - szomszédok - arra hivatkoztak, hogy a megépítendő rádiótelefon bázisállomás a sugárzó hatása következtében egészségükre káros, lakóházaik a tervezett létesítmény szomszédságában helyezkednek el 20-300 m-es távolságon belül, emiatt ingatlanaik "jelentősen elértéktelenednek".

A mobil-átjátszó torony családi kertes ház beépítésű övezet közelében van, tájidegen létesítmény, abból kimagaslik, látványa nem esztétikus. Az I-XXVIII. rendű felperesek ingatlanai a mobil-átjátszó toronytól 10-300 m távolságra találhatók. Az átjátszó torony építése következtében csökkenés állt be a felperesi ingatlanok értékében, amelynek mértéke a toronytól való távolság függvényében 10-30 %-os.

A felperesek keresetükben az alperest a Ptk. 100. §-a alapján a mobiltorony építése, üzemeltetése miatti értékcsökkenésben álló káruk megtérítésére kérték kötelezni. Csatolták (szakértő 1.személyneve) más ügyben készült szakértői véleményét, amely az értékvesztés kapcsán a perbeli igazságügyi véleménnyel azonos megállapításokat tett. A Legfelsőbb Bíróság, valamint az ítélőtáblák gyakorlatából a hasonló tárgyú perekben a keresetnek helyt adó bírósági ítéletekre hivatkoztak. Az internetről cikkeket töltöttek le és csatoltak, amelyekben a mobiltorony működésével járó sugárzástól való félelemről, valamint az ingatlanok mobiltornyok miatt bekövetkezett értékcsökkenéséről írtak.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, a hírközlési létesítmény elhelyezésekor figyelemmel volt arra, hogy a szomszédos ingatlanok tulajdonosait ne, illetve a legkisebb mértékben zavarja. Emiatt a torony építése, működtetése nem

- 3 -

Pf.I.20.299/2011/4.szám

minősül szükségtelen zavarásnak. Önmagában a mobiltorony telepítése - függetlenül attól, hogy hol létesült - nem tartozik a szükségtelen zavarás körébe. Az elvégzett mérések azt mutatják, hogy a sugárzás intenzitása nagyságrendekkel a megengedett határérték alatt maradt.

A sugárzás miatti félelemérzet csak szubjektív szinten létezhet, "lehetséges, hogy jelen van, de az is, hogy nincs". Az ingatlan értékcsökkenésének személytől függetlenül, objektív módon megállapíthatónak kell lennie, jelen esetben ez nem bizonyított. Nincs szakértői tapasztalat arra nézve, hogy a potenciális ingatlanvásárló fél-e a torony közelségétől vagy sem. A félelemérzet meglétének igazolása pszichológiai, illetve szociológiai kérdés, műszaki szakértői úton ezt nem lehet bizonyítani. A szakértő nem végez közvéleménykutatást, így nem tudhatja azt sem, a társadalom többsége miként viszonyul a tornyokhoz. Álláspontja szerint az emberek többsége mobil-átjátszó toronypárti, hiszen mindenki használ mobiltelefont.

Állította, a felperesek nem tudták a perben bizonyítani, hogy a torony építése miatt a környéken alacsonyabb áron keltek el az ingatlanok.

A bírói gyakorlatból olyan döntésekre hivatkozott, ahol az eljárt bíróságok a vele szembeni keresetet a szükségtelen zavarás hiánya folytán elutasították.

Mivel a perbeli szakértői vélemény következtetése a szükségtelen zavarás megítélésében az általa csatolt magánszakértői véleménnyel és más perben készített véleménnyel is ellentétes volt, új szakértő kirendelését kérte. Álláspontja szerint fajlagos négyzetméter árakkal kellene számolnia a szakértőnek, az értékcsökkenés becsléssel való megállapítását nem fogadta el.