12/2002. (III. 20.) AB határozat

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének "Az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, út- és közműépítésekről és a kapcsolódó hozzájárulásokról" szóló 44/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelete alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének "Az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, út- és közműépítésekről és a kapcsolódó hozzájárulásokról" szóló 44/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelete 7. és 8. §-a alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján - mivel a törvényességi ellenőrzés körében kiadott felhívásával Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete nem értett egyet - az Alkotmánybírósághoz benyújtott kezdeményezésében Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének "Az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, út- és közműépítésekről és a kapcsolódó hozzájárulásokról" szóló 44/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelete (a továbbiakban: Ör.) VI. fejezet 7. §-a és VII. fejezet 8. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Álláspontja szerint a közműépítési érdekeltségi hozzájárulás továbbá az útépítési és közművesítési hozzájárulás szabályai ellentétesek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésével, mert az Ör. nem tesz különbséget az építés költségeihez való hozzájárulás és az utólagos rácsatlakozási díj megfizetése között.

Érvelt azzal is, hogy az Ör. támadott szabályai sértik a gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mert hálózatfejlesztési hozzájárulást csak a gázszolgáltató jogosult kérni a saját tulajdonában álló vezetékre.

Hivatkozott az indítványozó a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglaltakra is, véleménye szerint víziközmű esetén nem az önkormányzat, hanem a jegyző vethet ki költségeket az érdekeltekre, utólagos rácsatlakozás esetére viszont az említett törvény díj fizetésének megállapítását nem teszi lehetővé.

Állította azt is, hogy az Ör. kifogásolt szabályozása a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 44. §-ával is ellentétes, mert ennek értelmében a szolgáltató köteles az igényeket kielégíteni, fel sem merül az önkormányzati beruházás. Hálózatfejlesztési hozzájárulást pedig csak a szolgáltató vethet ki.

Az indítványozó előadta azt is, hogy az Ör. sérti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdését, mert útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére csak akkor lehet kötelezni, ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz.

Minderre figyelemmel az indítvány szerint az Ör. 7. és 8. §-a sérti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 10. §-át és 18. § (2) bekezdését is, mert újraszabályoz már szabályozott társadalmi viszonyokat, és ezenkívül a szabályozás nem világos, nem közérthető. Álláspontja szerint az Ör. alkotmányellenséget idézett elő az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütköző szabályozással.

II.

1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az Ör. VI. és VII. fejezete a következő szabályokat tartalmazza:

"VI. fejezet

Utólagos közműcsatlakozás, a közműépítési érdekeltségi hozzájárulás

7.§ (1) Azon közművek meglévő elosztó vezetékeiről, illetve víziközmű törzshálózatról (a továbbiakban: gerincvezetékről) leágazni (utólagos csatlakozás), melyek az önkormányzat és a lakosság jelen rendeletben szabályozott együttműködésében valósultak meg, csak az adott gerincvezeték-szakasz beruházási költségének egy társulási tagra jutó összegének a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátákkal felszorzott teljes összegének (a továbbiakban: közműépítési érdekeltségi hozzájárulás) megfizetése után, a hatályos technológia előírások szerint lehetséges. Akkor is meg kell fizetni a közműépítési érdekeltségi hozzájárulást, ha az adott gerincvezeték korábban és más formában, de helyi erőből (tanácsi, később önkormányzati és/vagy lakossági pénzeszközökből) létesült, üzemeltetésre és/vagy tulajdonba át lett adva az érintett közműszolgáltatónak, viszont vagy az önkormányzat érte nem kapott értékének megfelelő juttatást, a hozzájárulás önkormányzat általi beszedését pedig jogszabály nem tiltja, vagy szolgáltatóval kötött megállapodás a hozzájárulás önkormányzat általi beszedését konkrétan lehetővé teszi.

(2) Az adott gerincvezeték-szakasz üzembe helyezését követő 10 éven túl jelentkező utólagos csatlakozónak a 10. évben fizetendő hozzájárulást kell megfizetni.

(3) A közműépítési érdekeltségi hozzájárulást az önkormányzat részére kell megfizetni, ezen bevételt kizárólag együttműködésben megvalósuló út- és közműépítések támogatására lehet fordítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett közműépítési érdekeltségi hozzájárulást minden olyan mérővel elkülönített utólagos fogyasztónak (az ingatlan tulajdonosa vagy haszonélvezője vagy használója) kell fizetni, mely mérő a szolgáltatóval történő elszámolásra szolgál.

(5) Az egy telken lévő több lakás, illetve lakásrész esetében a hozzájárulások lakásonként, illetve lakásrészenként fizetendők, függetlenül attól, hogy a telek már esetleg rendelkezik leágazással.

(6) Amennyiben a leágazó vezeték utólag kiépítendő, akkor az az utólagos csatlakozó feladata és költsége. A hozzájárulás kiszámításánál az (1) bekezdésben említett egy társulási tagra jutó összegből le kell vonni az elosztó vezeték építésekor elkészült leágazó vezetékek létesítéskori átlagos egységárát.

(7) Utólagos fogyasztó: aki az elosztó vezeték létesítésekor a költségekhez bármely oknál fogva nem járult hozzá, mert az együttműködésből bármely oknál fogva kimaradt, vagy szándékát késve jelezte, ezért befizetésével és számára a leágazó kiépítésével már nem lehetett kalkulálni.

(8) A közműépítési hozzájárulás megfizetésével szerzett ellátási jogosultság nem személyhez, hanem az ingatlanhoz vagy a lakáshoz vagy a lakásrészhez kötődik, a jogosultság az új tulajdonosra, használóra átruházható.

(9) A fizetendő közműépítési érdekeltségi hozzájárulást a polgármester határozza meg, aki méltányosságból két részletben történő megfizetést engedélyezhet.

(10) A közműépítési érdekeltségi hozzájárulást meghatározó polgármesteri határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

VII. fejezet

Az önkormányzat saját elhatározásából létesült út-és közműépítések költségeinek áthárítása, az útépítési és közművesítési hozzájárulás

8. § (1) Amennyiben - jelen rendelet hatálybalépését követően - az önkormányzat saját elhatározásából előközművesít, és annak költségeinek az érintett ingatlantulajdonosokra történő áthárításáról (részben vagy egészben) is döntött a Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében, akkor a fizetendő útépítési és közművesítési hozzájárulást az elkészült út, illetve közmű üzembe helyezését követő 1 éven belül a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester írja elő.

(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulást az ingatlannak a kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában lévő tulajdonosának kell megfizetni, több tulajdonos esetén a tulajdoni arányok szerint.

(3) Az útépítési és közművesítési hozzájárulást meghatározó határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

(4) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell megfizetni.

(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértéke: az áthárítandó költségek egy ingatlanra jutó összege a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátákkal felszorzott összege.

(6) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester méltányosságból maximum 12 havi, különösen méltányos esetben 24 havi kamatmentes részletfizetési engedélyezhet a kötelezett kérelmére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

(7) Késedelmes fizetés esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell megfizetni.

(8) A teljesítés elmulasztása esetén az útépítési és közművesítési hozzájárulás közadók módjára behajtható. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetéséig a fizetésre kötelezett tulajdonában lévő ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot lehet bejegyezni.

(9) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlan:

- útépítés esetén: amely ingatlan határos a megépült közúttal,

- közmű építés esetén: amely ingatlanhoz közvetlen leágazás létesíthető a megépült elosztó vezetékről.

(10) Az az ingatlan, amely két vagy több oldalról érintett ingatlan, az előbb megépült út, illetve közmű szempontjából tekintendő érintettnek. A két vagy több oldalról érintett ingatlan tulajdonosa csak egy közút, illetve közmű megépítése során kötelezhető útépítési és közművesítési hozzájárulás megfizetésére.

(11) A 8. § szerint fizetett útépítési és közművesítési hozzájárulásokat elkülönített számlán kell kezelni, a bevételt az önkormányzat csak az önkormányzati úthálózat fejlesztésére, illetve közműfejlesztésekre fordíthatja."

3. Az indítvánnyal érintett, az Ör.-nél magasabb szintű jogszabályok és rendelkezéseik a következők:

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) "Útépítési és közművesítési hozzájárulás" cím alatt a következőket tartalmazza:

"28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi - önkormányzat feladata.

(2) Ha a helyi közutat, illetőleg közművet a települési önkormányzat létesíti, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát az érintett ingatlanok tekintetében a települési önkormányzat rendelettel szabályozza."

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 31. § (1) bekezdése szerint a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttműködhetnek. Az együttműködés (a továbbiakban: útépítési együttműködés) formáját a résztvevők maguk határozzák meg.

A (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzat - ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

A gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése szerint e rendelet hatálya a gázellátásba újonnan bekapcsolandó településeken, településrészeken levő fogyasztók igényének kielégítését szolgáló gázelosztó vezeték gázszolgáltató által történő létesítéséhez, bővítéséhez (a továbbiakban: beruházás) szükséges, valamint a meglevő elosztóvezetékre utóbb rákapcsolódok által fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) megállapítására terjed ki.

A (3) bekezdés kimondja, hogy a gázszolgáltató legfeljebb a melléklet alapján kiszámított és a 3. §-ban leírtaknak megfelelő hozzájárulást jogosult kérni saját tulajdonú elosztó vezetékére az újonnan bekapcsolandó fogyasztóktól.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vt.) 8. § (1) bekezdése úgy szól, hogy a közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. §-ban nem említett tevékenység - vízimunka, vízilétesítmény építése - többletköltségeit az igénylők kötelesek megtéríteni.

A (2) bekezdés szerint a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás).

A (3) bekezdés kimondja, hogy a vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a jegyző veti ki.

A 45. § (7) bekezdés d) pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány a társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével, az e törvényen alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok rendeletben történő megállapítására.

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Vet.) 44. §-a szerint villamos energiát vételezni kívánó új, illetőleg többletteljesítményt igénylő fogyasztó igénybejelentésére, meglevő fogyasztó igényváltoztatására a szolgáltató köteles az igény (igényváltoztatás; a továbbiakban együtt: igény) kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni. A szolgáltató a tájékoztatójában a miniszter rendeletében meghatározott hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetését kérheti. Az így elkért hálózatfejlesztési hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.

III.

Az, indítvány megalapozott.

1. A 914/B/2000. AB határozat olyan önkormányzati rendelet törvény- és alkotmányellenségét vizsgálta, amely az önkormányzat által megvalósuló út- és közműépítési beruházásokhoz történő lakossági hozzájárulásról szólt.

Az Alkotmánybíróság az Étv. és a Kt. viszonyát vizsgálva megállapította, hogy "az Étv.-ben szabályozott megoldás mellett egyidejűleg hatályos a Kt., annak 31. §-a. A Kt.-ban kialakított törvényi megoldás az útépítési együttműködést szabályozza: az érdekeltek a közút építésére együttműködhetnek, az együttműködés formáját maguk határozzák meg. A (2) bekezdés szerint, ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz, a helyi önkormányzat az együttműködésben részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti. A közút megépítése ugyanis az együttműködésben részt nem vevő érintett ingatlanok tulajdonosainak is érdeke (a közút használatától el nem zárhatók), ez növeli az ingatlanjaik értékét". Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány azért volt megalapozatlan, mert az a vonatkozó törvényi rendelkezések téves értelmezésén alapult.

A határozat szerint "a közutak, közművek létesítése, fenntartása olyan helyi közügy, amelynek megoldására részben törvény kötelezi a települési önkormányzatokat, részben a települési önkormányzatok a lakossági igények és a saját, valamint a lakosság anyagi teherbírása szerint vállalják a megvalósítást. A lakossági érdekeltségi hozzájárulásönkormányzati rendeletben történő megállapítására törvényi felhatalmazása van a települési önkormányzatoknak. Közút építése esetén a két jogintézmény egymás mellett él, egymással nem ellentétes, a gyakorlati megoldásban választási lehetőséget nyújt a települési önkormányzatoknak, illetve az érintett ingatlanok tulajdonosainak. Az Étv. 28. § (2) bekezdése általános felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, nem szűkíti a költségek részben vagy egészben történő áthárításának a lehetőségét az (1) bekezdés szerinti területekre." (ABK 2001. október, 522., 524-525.).

Az Ör. 7. és 8. §-a az Étv.-ben meghatározott "útépítési és közművesítési hozzájárulás"-ról szól; a települési önkormányzat által létesített helyi közút, illetőleg közmű költségének az érintett ingatlanok tulajdonosaira való átháríthatóságát, a hozzájárulás megfizetése esedékességét, mértékét és egyéb részletszabályait tartalmazza.

Az idézett magasabb szintű jogszabályok alapján megállapítható, hogy az Étv.-ben meghatározott feltételek szerinti útépítési hozzájárulás nem azonos a Kt. 31. § (2) bekezdése szerinti útépítési érdekeltségi hozzájárulással.

2. Az idézett magasabb szintű jogszabályok alapján megállapítható az is, hogy az Étv.-ben meghatározott feltételek szerinti közművesítési hozzájárulás (célját, jogosultját, mértékét és egyéb feltételeit tekintve) nem azonos az R. 1. § (1) bekezdése szerint a meglevő elosztóvezetékre utóbb rákapcsolódok által fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulással és a Vet. 44. §-a szerinti hálózatfejlesztési hozzájárulással.

Az Ör. 7. és 8. §-a csak az önkormányzat és a lakosság együttműködésében épített közmű beruházási költségeihez való hozzájárulást ír elő, ezt az Ör. az Étv.-ben kapott felhatalmazás alapján kifejezetten megtehette. Az az Ör.-beli szabály, amely szerint a gerincvezetékről leágazni a hozzájárulás megfizetése után lehetséges, csupán a hozzájárulás esedékességét határozza meg.

Az R.-ben szabályozott hálózatfejlesztési hozzájárulás a gázszolgáltatót a vezetékesgáz-szolgáltatással, ennek bővülésével összefüggésben illeti meg. Az R. szabályaiból kitűnik, hogy ez a hozzájárulás nem csupán a vezeték létesítéséhez, bővítéséhez kapcsolódik, hanem a meglévő vezetékre utóbb rákapcsolódok is kötelesek fizetni.

A Vet. 44. §-a szerint a szolgáltató a villamos energiát vételezni kívánó új, illetőleg többletteljesítményt igénylő fogyasztó tekintetében kérhet hálózatfejlesztési hozzájárulást.Eza hozzájárulás a villamos energia növekvő mérvű szolgáltatásához kapcsolódik és nem a közmű létesítésének költségéhez.

3. A Vt. a közcélú érdekeltségi hozzájárulást szabályozza, amelyet az érdekeltek vízitársulatnál a társulati érdekeltségi szabályok szerint, ennek hiányában érdekeltségük arányában kötelesek viselni.

A Vt. 36. § (1) bekezdése szerint a társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgyűlésen a) elhatározza a társulat megalakulását, b) elfogadja a társulat alapszabályát, és c) megválasztja a társulat testületi vezető szerveit és tisztségviselőit. A (2) bekezdés szerint a társulat megalakításához az alakuló közgyűlésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges.

A Vt. 34. § (4) bekezdése szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

A Vt. 7. § (3) bekezdésére figyelemmel a helyi önkormányzat vízgazdálkodási társulat útján köteles gondoskodni a tulajdonában lévő vizekről, vízilétesítményekről.

A Vt. 8. § (2) bekezdése szerint a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). A (3) bekezdés szerint vízitársulat hiányában a költségeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a jegyző veti ki.

Az Ör. 3. § (3) bekezdése kimondja, hogy közműépítésekkel érintett ingatlanok tulajdonosai a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő építőközösséget (társulást) hoznak létre. Az Ör. 2. § (3) bekezdése értelmében közműépítés: ivóvíz, valamint szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetést szolgáló közmű elosztó hálózatának fejlesztése a telekhatárig.

Az Ör. 7. és 8. §-a a víziközműre vonatkozó részében a Vt.-ben szabályozott társadalmi viszonyt rendez.

Megállapítható ugyanis, hogy a vízgazdálkodás szabályait, a vízilétesítmények, vízimunkák létesítése költségeinek viselését, kivetését stb. a Vt.; a társulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével, a Vt.-en alapuló és a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályokat pedig a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az Ör. 7. és 8. §-a a víziközműre vonatkozó részében ellentétes a Vt. 8. § (2)-(3) bekezdéseivel és sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 40. §-a értelmében, ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, azt teljesen vagy részben megsemmisíti.

Az elbírált esetben az Ör. támadott 7. és 8. §-a részleges megsemmisítése a szövegösszefüggésekre, a jogszabálynak a gyakorlatban való alkalmazhatósága szempontjaira is figyelemmel nem volt lehetséges.

Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányellenesség következményeit - az Abtv. 40. §-a alapján - az Ör. 7. és 8. §-a teljes egészében való megsemmisítésével vonta le a rendelkező részben foglaltak szerint.

A határozat közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

előadó alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 1056/H/2001.