BH 2014.11.333 A vádlott nyilvános ülés (vagy tárgyalás) tartására irányuló kérelme ellenére a védelmi fellebbezésnek tanácsülésen való másodfokú elbírálása - akkor is, ha az ügyviteli hiba következménye - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, amely felülvizsgálat alapja lehet [Be. 360. § (4) bek., 361. § (1) bek., (3), (4) bek., 373. § (1) bek. II. pont d) alpont, 416. § (1) bek. c) pont, 428. § (2) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék Bf.10283/2012/4., Kúria Bfv.697/2013. (*BH 2014.11.333*)

***********

[1] Az eljárt elsőfokú bíróság a 2012. június 12-én kihirdetett ítéletével a terheltet nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 269/C. § I. ford.] miatt 1 év 6 hónapi, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, elrendelve pártfogó felügyeletét. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a terhelt ne látogasson politikai rendezvényeket, demonstrációkon ne vegyen részt; legalább három alkalommal látogasson el a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontba, és az ott látottak alapján összegezze gondolatait; vagy egyszer tekintse meg az Auschwitzi Emlékhelyet vagy a Jeruzsálemi Yad Vashem Emlékparkot, és írja meg véleményét.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék a 2012. december 7-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt a védője útján a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontjaira hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

[4] Álláspontja szerint az alapügyben eljárt másodfokú bíróság a 2012. július 24-én benyújtott írásbeli kérelmével ellentétesen az ügyben sem tárgyalást, sem nyilvános ülést nem tartott; az ügyet tanácsülésen bírálta el, helybenhagyva az elsőfokú bíróság ítéletét. Ezáltal korlátozta a védekezéshez való jogát, megsértve az Alaptörvényben, valamint a Be. 43. § (2) bekezdésének b), illetve d) pontjaiban foglaltakat. Megkérdőjelezte a támadott határozat megalapozottságát, és hivatkozott arra, hogy a kiszabott büntetés mértéke eltúlzott, az intézkedés pedig indokolatlan és jogsértő.

[5] Ezért a másodfokú végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltak szerint az indítvány nem alapos.

[7] Kétségtelen, hogy a másodfokú bíróság - a terheltnek a védelmi fellebbezést tárgyaláson vagy nyilvános ülésen történő elbírálására vonatkozó és megfelelő időben előterjesztett kérelme ellenére - tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú határozatot. Ez az eljárási szabálysértés azonban a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható; nem szerepel ugyanis a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában felsorolt felülvizsgálati okok között, tekintve, hogy az alapul szolgáló ügyben a védelem nem volt kötelező. A büntetés mértéke, intézkedés jogszerűsége pedig - más anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés hiányában - felülvizsgálat alapja ugyancsak nem lehet.

[8] Indítványozta ezért a támadott határozat hatályában fenntartását.

[9] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos.

[10] A Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontja szerint helye van a bíróság jogerős ügydöntő határozata felülvizsgálatának, ha a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdése I. pontjának b) vagy c) alpontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

[11] A Be. 423. § (5) bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[12] A Be. 373. § (1) bekezdése II. pontjának d) alpontja szerint feltétlen eljárási szabálysértés, ezáltal nem mellőzhető a bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező.

[13] Az indítvánnyal érintett ügy másodfokú eljárásában lényegileg ez történt.

[14] Az ügy irataiból megállapítható:

[15] - a másodfokú bíróság 2012. július 13-án rendelkezett a tanácsülésen elbírálásról szóló tájékoztatás kiadásáról; mely felhívást a terhelt a tértivevény szerint 2012. július 20-án kézhez vett;

[16] - a terhelt a 2012. július 23-án keltezett, a törvényszékhez ügyszáma megjelölésével címzett beadványában a másodfokú elbírálásra tárgyalás, másodlagosan nyilvános ülés tartását kérte;

[17] - ez a beadvány 2012. július 24-én érkezett az első fokon eljárt bírósághoz.

[18] Az iraton található, 2012. július 25-én kelt bírói utasítás szerint a terhelt beadványát a főügyészségen keresztül pótlólag meg kell küldeni a törvényszéknek.

[19] Az utasítás teljesítése az irodai feljegyzés szerint megtörtént; ugyanakkor a beadvány eredeti példánya az elsőfokú bíróságon kezelt iratok közé került lefűzésre 13-as sorszámon;

[20] - a lefűzött és folyamatosan sorszámozott másod­-fokú iratokban nincs annak nyoma, hogy a terhelt beadványa a törvényszékhez megérkezett volna. Erre tekintettel hozta meg 2012. december 7-én tanácsülésen a törvényszék a másodfokú helybenhagyó határozatát.

[21] - Az elsőfokú bírósághoz visszaküldött, ott irattározni rendelt iratok 19. sorszámú, 2013. március 11-én kelt feljegyzése szerint az iratokat rendezni kellett; annak során megállapítást nyert, hogy a "kisítélet" hiányzik, az eredeti aláírással ellátott ítélet pedig nem teljes, nem volt a helyére lefűzve.

[22] A másodfokú bíróság eljárására vonatkozó törvényi szabályozás - a Be. 358. § (2) bekezdése - szerint a tanács elnöke a fellebbezés elbírálására tanácsülést, nyilvános ülést vagy tárgyalást tűz ki. A Be. 360. § (4) bekezdése értelmében, ha az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, a tanács elnöke tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett az ügyben eljáró tanács összetételéről és arról, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését; ha nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki nem kérte, a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el.

[23] Az egyébként 2006. április 1-je óta hatályos szabályozás szerint tehát a másodfokú bíróság tanácsülésen akkor intézheti el a fellebbezést, ha

[24] - kizárólag a terhelt javára fellebbeztek,

[25] - a tényállás megalapozott,

[26] - a felek egyaránt értesítést kaptak a tanácsülésen elintézésről és

[27] - senki nem ellenezte a tanácsülésen elintézést.

[28] E feltételek hiányában nyilvánvalóan eljárási szabályt sért a fellebbezés elintézése tanácsülésen.