A Győri Törvényszék P.20958/2009/112. számú határozata kártérítés tárgyában. [1992. évi LXXIX. törvény (Métv.) 5. §, 6. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 7. §, 77. §, 119. §, 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet 1. §] Bíró: Mészáros Zsolt

Győri Törvényszék

31.P.20.958/2009/112

A Győri Törvényszék a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (...; ügyintéző: dr. Szücs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes (...) és II.rendű felperes neve(...), és III. r. felpereseknek (...) - dr. Paukovits Ügyvédi Iroda (...; ügyintéző: dr. Paukovits Vilmos ügyvéd) által képviselt alperes (...) ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a perbe beavatkozott a dr. Sarkadi Julianna ügyvéd (...) által képviselt biztosító (...) - meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 300.000,- (háromszázezer), a beavatkozónak 180.000,-(száznyolcvanezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Győri Törvényszéknél írásban, 4 példányban jogi képviselő útján előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott fellebbezés, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el - ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni -, ha a fellebbezés csak perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A fenti esetekben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, amennyiben azt a fellebbező fél a fellebbezésében, ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A törvényszék a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok és a beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemények alapján a következő tényállást állapította meg:

I. r. felperes első terhessége vonatkozásában a terhesgondozás és a szülés levezetése az alperesi egészségügyi szolgáltatónál történt, aki szakmai tevékenységére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződést a beavatkozóval kötött. A II. r. felperes az I. r. felperes házastársa, III. r. felperes az I. és II. r. felperes gyermeke.

Az I. r. felperes utolsó vérzése 2004. november 11. napján volt, az első magzatmozgásokat 2005. március 15. és 20. napja között észlelte. Az alperes a szülés várható időpontját 2005. augusztus 18. napjában határozata meg. Az ultrahang szűrővizsgálatokra az alábbi időpontokban került sor: 2005. február 2. (I. szűrővizsgálat), 2005. március 24. (II. szűrővizsgálat), 2005. június 8. (III. szűrővizsgálat), 2005. július 19. (IV. szűrővizsgálat). Ezen túlmenően ultrahangvizsgálatra került sor 2004. december 10-én, 2004. december 17-én, 2004. december 28-án, 2005. január 4-én, 2005. február 7-14-ig tartó kórházi kezelés során, 2005. március 3. napján, 2005. március 30. napján, 2005. április 6. napján, 2005. június 8. napján, 2005. július 5. napján, 2005. július 11. napján. Az AFP vizsgálat elvégzésére 2005. március 3. napján vett vérminta alapján került sor, eredménye negatív 53,4 Ng/Ml (MoM 1,37) lett.

Az I. r. felperes terhessége nem volt zavarmentes, többször kezelték az alperes szülészet-nőgyógyászati osztályán. 2005. február 7-14. napjáig veszélyeztetett terhesség és fenyegető vetélés miatt, 2005. március 3-8. napjáig barnás vérzés és veszélyeztetett terhesség, 2005. július 5-12. napjáig veszélyeztetett terhesség miatt, végül 2005. augusztus 4. napjától 2005. augusztus 18. napjáig terjedő időszakban. Ezen utolsó felvétel oka medencevégű fekvés volt, feljegyezték veszélyeztetett terhességét, a terhességi vizenyőt, és a középsúlyos praeeclampsiát is.

Az I. r. felperes 2005. augusztus 9. napján 0 óra 10 perckor került szülőszobára magas vérnyomás, rosszullét, jobb kar zsibbadása miatt. Az orvosi dokumentáció véleményrésze EH gestosist, illetve intrauterin retardatiot rögzített, 180/110 Hgmm-es vérnyomásértéket. Emiatt a szülést profilactikus javaslat alapján császármetszéssel fejezték be, 2005. augusztus 9. napján 01 óra 10 perckor 2600 gramm súllyal megszületett a III. r. felperes.

A III. r. felperesnél utóbb súlyos motoros és mentális károsodást állapítottak meg. Első fizikális vizsgálata során dysmorphiás arcot, a bal kéz ötös ujjához kapcsolódó járulékos ujjat, magas elsimult philtrumot, antimongoloid szemréseket, a bal tenyéren inkomplett majombarázdát, mélyen ülő fülkagylókat, lenőtt nyelvet észleltek. A hasi uh szűrés dystopiás bal vesét állapított meg. A lenőtt nyelv miatt incisiót végeztek, járulékos ujját ortopédiai konzílium alkalmával eltávolították. Infekció lépett fel, majd annak antibiotikumos kezelése után jó általános állapotban bocsátották az újszülöttet otthonába, enyhén fokozott izomtónusa miatt mozgásterápiát javasoltak.

A 2006. január 12. napján végzett gyermek ideggyógyászati vizsgálat négy végtagra kiterjedő spasticus tónusfokozódást, míg a neurológiai vizsgálat kifejezett nyaki háti és vállövi hypotoniát rögzített.

I. A genetikai érintettség:

Első ízben a 2006. október hó 2. napján elvégzett kromoszómavizsgálat igazolta FISH módszerrel a III. r. felperes genetikai károsodását, azt hogy a 13-as kromoszóma Q karjának jelentős része transzlokálódott (transzlokációs triszómia).

A terhesség 24. hete előtt a 13-as triszómia klasszikus formája esetén a kromoszóma rendellenességgel járó durva alakeltérések ultrahangvizsgálat során általában kimutathatók. A III. r. felperesnél azonban a triszómia speciális, rendkívül ritka és részleges változata állt fenn (transzlokációs triszómia), melyet durva alaki rendellenességek nem jellemeztek csak dismorphiás jelek álltak fenn, úgynevezett minor eltérések, melyek ultrahangvizsgálattal nem vagy csak rendkívül kis százalékban mutathatók ki.

A kéz ötödik ujjához társuló a perbeli esetben nem teljesértékű (csökevényes) járulékos ujj felismerése ultrahang útján esetleges, a distopiás (rendellenes helyzetű) vese, a szabadszemmel észlelt minor rendellenességek (magas elsimult philtrum, antimongoloid szem és bal tenyéren inkomplett majombarázda, mélyen ülő fülkagylók, lenőtt nyelv) méhen belüli vizsgálattal nem mutathatók ki. Reális esély ezen anomáliák kimutatására a célzott diagnosztikus ultrahangvizsgálat során sem lett volna (32. sorszám alatti szakértői vélemény 3. oldal).