33/1992. (XII. 23.) NM rendelet

a terhesgondozásról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

1. § A terhesgondozás célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

2. § (1) A terhesgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely a szülés-nőgyógyász szakorvos, a háziorvos, a védőnő és a gyermeket váró nő együttműködésén alapul.

(2) A tv. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt személyek a terhesgondozást térítésmentesen vehetik igénybe az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével társadalombiztosítási finanszírozási szerződést kötött terhesgondozást nyújtó intézményekben.

3. § (1) A védőnői szolgálat a terhesgondozás keretében

a) vezeti az állapotos nők nyilvántartását, összegyűjti és megőrzi a vizsgálati eredményeket, illetve azokat rávezeti a terhesgondozási törzslapra, kiállítja és kiadja a terhesgondozási könyvet, a leleteket és saját megállapításait rögzíti a terhesgondozási könyv megfelelő rovataiban;

b) a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, amelynek során havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt;

c) közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében, amelynek keretében a rendelet 1. számú mellékletében foglalt vizsgálatokat önállóan végzi;

d) folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal;

e) figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását a munkaadónál vagy az érdekképviseleti szerveknél;

f) tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról;

g) megszervezi a szülésre felkészítést, lehetőleg a férj (élettárs) bevonásával, kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, felvilágosító foglalkozásokat szervez, szorgalmazza az együttszülés lehetőségének megteremtését, a szülészeti intézmény felkeresését még a szülést megelőzően.

(2) A védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja az állapotos nő kezelőorvosát, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését. Kezdeményezheti az állapotos nő kórházba utalását sürgős esetekben, valamint szociális segélyezését, illetőleg anyaotthonba történő elhelyezését, a születendő gyermek állami gondozásba vételét.

4. § A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira. A terhesgondozás keretében

a) hetente két óra terhestanácsadást tart;

b) önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;

c) szükség esetén elrendeli a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokat;

d) az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;

e) elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét;

f) kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.

5. § (1) A terhesgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos szabadon választható a gondozásbavételkor és a gondozás során.

(2) A szülész-nőgyógyász szakorvosok által végzett terhesgondozás a megfelelően felszerelt szülészeti-nőgyógyászati rendelőhelyiségben, továbbá a mozgó szakorvosi szolgálat keretein belül történik.

(3) A terhes nő és a magzat védelme érdekében a terhesgondozás során az orvosnak el kell rendelni a rendelet 2. számú mellékletében foglalt szűrővizsgálatokat.

(4) A terhesség felismerése és a terhes nő gondozásba vétele, valamint egészségi állapotának ellenőrzése érdekében szakorvosi javaslatra igénybe vehető vizsgálatokat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(5) A terhesgondozás során az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.

(6) A terhesgondozást végző szakorvos az általa végzett vizsgálatok leleteit a terhes nő gondozási könyvében, valamint szükség szerint az ahhoz csatolt külön lapon és saját kartonján, illetve a forgalmi naplóban dokumentálja.

(7) A védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában.

6. § (1) A 4. és az 5. §-ban foglalt vizsgálatok során készült leletek másolatait - az érintett személy hozzájárulásával - meg kell küldeni a gondozott lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes védőnői szolgálatnak.

(2) A terhesgondozás során a terhesgondozást végző személyeknek vezetni kell a rendelet 4. számú melléklete szerinti terhesgondozási könyvet.

(3) A terhesgondozás során készült valamennyi laboratóriumi és orvosi leletet csatolni kell a terhesgondozási könyvhöz.

(4) A fekvőbeteg-gyógyintézet a terhes nő ápolásáról olyan zárójelentést ad ki, amely tartalmazza a felvételi és az elbocsátási vizsgálati leleteket, illetve azokat a leleteket, amelyeket a fekvőbeteg-gyógyintézet lényegesnek tart a terhesgondozóval közölni.

7. § (1) A terhesgondozás keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett, illetve szövődményes esetekre.

(2) Veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni a rendelet 5. számú mellékletében foglalt feltételek valamelyikének fennállása esetén az állapotos nőt.

8. § (1) A szakorvos által megítélt veszélyeztetettség vagy szövődmény jellegétől függően kell a terhesgondozás keretében soron kívüli vizsgálatokat végezni, illetve terápiát alkalmazni, illetve az állapotos nőt szükség esetén fekvőbeteg-intézmény terhes-szakambulanciájára vagy terhespatológiai osztályára beutalni, sürgős esetben beutalás nélkül fogadni, illetőleg felvenni.

(2) Egyes nagyjelentőségű, az anya és a magzat egészségét veszélyeztető, különleges diagnosztikai és terápiás igényű, illetve különleges szaktudást igénylő szövődmények esetén a terhes nő gondozása, ellátása kiemelt, megfelelő személyi, diagnosztikai és terápiás ellátottságú, intenzív felnőtt és neonatológiai kezelést is biztosítani képes központokban történik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni iker-terhesség és minden olyan anyai megbetegedés során, amely koraszülést vagy magzati veszélyeztetettséget okozhat. Ezekben az esetekben az állapotos nőt olyan szülészeti intézménybe kell irányítani, illetőleg szállítani, ahol jól felszerelt perinatális intenzív centrum, neonatológia, illetve koraszülöttrészleg működik.

9. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett terhes nők tekintetében a rendelet mellékletében foglaltakat alkalmazni kell.

Dr. Surján László s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A terhesgondozás keretében a védőnők által önállóan végezhető vizsgálatok:

- testsúly, testmagasság mérése;

- haskörfogat mérése;

- symphysis-fundus távolság mérése;

- vérnyomás mérése;

- pulzus számlálás;

- magzati szívműködés vizsgálata (frekvencia-számlálás);

- a terhesség külső tapintásos vizsgálata;

- az emlők szemrevételezése és tapintásos vizsgálata;

- a terhes nő vizeletének vegyi és tesztcsíkos vizsgálata.

2. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A terhesgondozás keretében a gondozást végző orvos által elrendelendő szűrővizsgálatok:

1. Első jelentkezés alkalmával

- a méhen belüli terhesség igazolása az anamneszlikus adatok figyelembevételével bimanuális vizsgálattal, laboratóriumi terhességi próbával vagy szonográfiás vizsgálattal;

- belgyógyászati vizsgálat;

- fogászati vizsgálat;

- betöltött 35 éves életkor felett genetikai tanácsadás.

2. További jelentkezések alkalmával

- hüvelyi feltárás, inspectio;

- hüvelyi váladék mikroszkópos vizsgálata, trimeszterenként egy-egy alkalommal;

- kolposzkópos vizsgálat;

- kolposzkópos vizsgálat és kenetvétel rákszűrés céljából, amennyiben a népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálat szabályai szerint esedékes lenne,[1]

- az emlők tapintásos fizikális vizsgálata az anatómiai helyzet tisztázására, rendellenesség felderítésére és lehetőség szerint korrigálására a szoptatás érdekében;[2]

- a testsúly és a testmagasság mérése, szükség esetén a medence méreteinek pontos meghatározása fizikális és műszeres vizsgálatokkal;

- pulzusszámlálás és vérnyomásmérés;

- laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából

= A, B, 0 és Rh vércsoport meghatározás, ellenanyag szűrés,

= lues serologia,

=[3]

= haemostatus meghatározása trimeszterenként egyszer,

= a 16. terhességi héten serum alfa-fötoprotein meghatározása,

= postprandialis vércukorszintmérés a második trimeszterben;

- laboratóriumi vizsgálatok anyai vizeletmintából

= "középsugár"-minta vegyi vagy diagnosztikus csík vizsgálata fehérje-, cukor-aceton és gennyvizelés felfedezésére minden jelentkezés alkalmával,

= centrifugált üledék mikroszkópos vizsgálata trimeszterenként;

- a magzat fejlődésének és életjelenségeinek fizikális és/vagy műszeres ellenőrzése

= a 8-10. terhességi hétig ultrahangvizsgálat a méhen belüli terhesség igazolására,

= a 16-18. hét között ultrahangvizsgálat végzése a velőcső záródási rendellenességek morfológiai szűrésére,

= a 28. terhességi héttől vagy az azt követő első jelentkezéstől a haskörfogat és a symphysis-fundus távolság mérése, auscultatioval és/vagy dopplerrel magzati szívműködés vizsgálat minden jelentkezés alkalmával,

= a terhes nő figyelmének felhívása a 34. héttől a magzatmozgás számolás végzésére,

= a 38-39. héten egy-egy alkalommal, a 40. héten két alkalommal és utána másnaponként cardiotocographiás vizsgálat,

= a 40. hét után kétnaponta amnioscopia végzése.

3. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A terhesgondozás keretében szakorvosi javaslatra igénybe vehető, ajánlott szűrővizsgálatok:

- az első megjelenés alkalmával az anya betegségének megfelelő szakorvosi konzílium kezdeményezése;

- terhelő szülészeti-genetikai anamnézis esetén genetikai konzílium;

- bimanuális vizsgálatok a cervix-score meghatározására;

- toxoplasma, rubeola, CMV, hepatitis B, C aktuális fertőződés vagy annak gyanúja esetén a szűrővizsgálatot végző laboratóriummal történt szakmai konzultáció alapján,[4]

- genitourinalis és székletfertőzöttség szűrése;

- orális glucose terheléses teszt (OGTT), 3 órás;

- vas-anyagcsere vizsgálatok;

- serum és vizelet hormonszint, illetve ürítési vizsgálatok a foetoplacentaris egység állapot-diagnosztikájára;

- kiegészítő ultrahangvizsgálatok

= a 28. héttől ismételt vizsgálatok a magzat méhen belüli növekedési és fejlődési elmaradásának szűrésére,

= nefroszonográfia a 20. terhességi héttől a veseüregrendszer tünetmentes tágulatának szűrésére;

- a lepényi elégtelenség és a magzati oxigénhiány szűrése a 34. héttől cardiotocographiával, magzati keringési vizsgálattal (doppler-flowmetria).

4. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

A terhesgondozási könyv tartalmi követelményei

1. Személyi adatok.

2. A terhesgondozást végző szakorvos adatai.

3. A terhesgondozást végző háziorvos adatai.

4. A terhesgondozást végző védőnő adatai.

5. A terhesgondozásba vétel alapjául szolgáló első szakorvosi lelet.

6. A szülés várható időpontjának meghatározása.

7. A szülők vércsoportja és az antitest vizsgálatok eredményei.

8. Előző terhességek száma, lefolyása, esetleges szövődmények.

9. Az anamnézis felvétele.

10. Vizsgálati leletek.

11. A terhesség jellemzői.

12. Szakorvosi minősítés a gondozás szempontjából.

13. Terhesgondozási naptár.

14. Ultrahangdiagnosztikai vizsgálatok leletei.

15. Cardiotocographia és amnioscopia leletei.

16. Epicrisis.

17. Igazolások, csatolt leletek.

5. számú melléklet a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelethez

a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt szükségessé tevő indokok

Veszélyeztetett az a terhes nő, aki jelenleg nem beteg, munkakörét el tudja látni, de az alábbi okok miatt fokozott gondozásra szorul, így:

1. az a terhes, akinek terhessége megszakítását az egészségügyi intézmény véglegesen megtagadta, illetve, aki nem jelent meg a szakmai felülvizsgálaton,

2. terhelő szülészeti előzmények esetén,

3. terhelő betegségi előzmények esetén (gyógyult tbc, gyógyult lues stb.),

4. terhelő műtéti előzmény esetén (előzetes császármetszés, a méhen vagy adnexumon végzett műtétek stb.),

5. a jelen terhességben fellépő egyéb tényezők miatt (35 évesnél idősebb primigravida, fekvési rendellenesség stb.).

Szövődményesnek kell tekinteni a terhességet, ha a terhes nő jelen terhessége alatt beteg, akár független a betegség a terhességtől, akár összefügg azzal, vagy ha a kórelőzményben idült betegség szerepel, így:

6. szövődményesnek kell tekinteni azt a veszélyeztetett terhességet is, amikor a panaszok vagy a kóros tünetek súlyosbodnak,

7. fenyegető vetélés esetén a 28. hétig (vérzés, méhösszehúzódás),

8. fenyegető koraszülés tüneteinél és a jelenlegi terhesség alatt végzett méhszájzáró műtét után,

9. habituális vetélés esetén (két spontán vetélés után),

10. habituális koraszülés esetén,

11. későterhességi vérzés esetén,

12. hypertonia, terhességi toxicosisok esetén,

13. a terhes nő szívbetegsége esetén,

14. a terhes nő cukorbetegsége esetén,

15. terhes nő nephrológiai megbetegedése esetén (pyelonephritis, vesemedence- és ureterkő stb.),

16. a terhes nő vérképzőrendszeri betegsége esetén,

17. a terhes nő érrendszeri betegségei esetén (akut thrombophlebitis, nagyfokú varicositas crusis et vulvae stb.),

18. a terhes nő tbc-s fertőzöttsége esetén,

19. a terhes nő jó- vagy rosszindulatú daganatos betegsége esetén,

20. a terhes nő bármilyen egyéb megbetegedése esetén.

21. Szövődményesnek kell tekinteni annak a nőnek a terhességét is, akinek a nehéz fizikai munka, illetve a terhességre ártalmas munkahely (ha a munkaadó megfelelő munkakörülményeket nem tud biztosítani; ha a munkahely megközelítése megnehezített, hosszú utazásokkal, átszállásokkal lehetséges csak) és a szociális körülményei a terhesség zavartalan kiviselését és a szövődménymentes szülést veszélyeztetik.