BH 1983.9.360 Nem bocsátható ki bírósági meghagyás, ha már a keresetlevélben tett előadások alapján aggályok merülnek fel a kereseti követelés alaposságát illetően, s ezért az ügy bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemben nem bírálható el [Pp. 136. § (2) bek.].

A perbeli ingatlan a peres felek közös tulajdonában áll. A 108/144. tulajdoni aránnyal rendelkező Ny. I. ismeretlen helyen tartózkodik. F. S. és felesége, valamint F. Gy. pert indítottak a teleknek az ingatlannyilvántartásban szereplő tulajdonosai ellen annak megállapítása iránt, hogy elbirtoklással megszerezték az ingatlan tulajdonjogát. A megyei bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint az ingatlant használói nem birtokolták sajátjukként azért sem, mert 1968-ban az egyik résztulajdonossal a telek megvételéről tárgyaltak.

Az ingatlan öt tulajdonosa a benyújtott keresetlevélben annak megállapítását kérte, hogy N. I. I. r. alperes tulajdoni hányadát elbirtokolta, a II-IV. r. alperest ennek tűrésére kérték kötelezni. Az ingatlan birtoklásának a körülményeit, köztük a jogerősen befejezett pert a keresetlevélben ismertették.

A járásbíróság 1982. szeptember 2. napjára tűzött ki tárgyalást, amelyre az ismeretlen helyen tartózkodó I. r. alperest hirdetményi úton idézte. A kifüggesztett hirdetmény nem érkezett vissza, ezért a bíróság 1982. október 5. napjára új határnapot tűzött ki, amelyre a jelenlévőket szóban idézte. A III. r. alperes, aki a jegyzőkönyv szerint nem volt jelen, nem kapott idézést.

A per első tárgyalásán az alperesek és az I. r. alperes részére kirendelt ügygondnok nem jelent meg. A járásbíróság a felperesek képviselőjének kérésére bírósági meghagyást bocsátott ki, amelyben megállapította, hogy a felperesek egymás között egyenlő arányban 1970. május 2-án elbirtoklás útján megszerezték az I. r. alperes tulajdoni illetőségét. Rendelkezett a bírósági meghagyás arról, hogy a jogerőre emelkedés után a földhivatal bejegyezze a felperesek tulajdonjogát, az alpereseket pedig ennek tűrésére kötelezte. A bírósági meghagyás 1982. október 27-én jogerőre emelkedett.

A jogerős bírósági meghagyás ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.

Az első tárgyalás elmulasztásának következményeként az alperesekkel szemben bírósági meghagyást akkor lehet kibocsátani, ha a Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében foglalt együttes feltételek fennállanak. A feltételek fennállásának vizsgálatakor a bíróság feladata annak biztosítása is, hogy a bírósági meghagyás összhangban álljon az intézmény rendeltetésével. Ez az összhang csak akkor áll fenn, ha a kibocsátott bírósági meghagyás nem sérti a törvény célját, az igazság érvényesülését. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság a PK. 400. számú állásfoglalásában kifejtette, hogy, ha a bíróságnak a keresetlevélből vagy mellékleteiből, illetőleg a rendelkezésre álló egyéb adatokból alapos kétségei támadnak a követelés jogalapja felől, a Pp. 136. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok hiányában is mellőzheti a bírósági meghagyás kibocsátását.