A Fővárosi Törvényszék G.41379/2010/37. számú határozata felelősség megállapítása (KORLÁTLAN felelősség megállapítása) tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 56. §, 296. §] Bíró: Kisrákói Annamária

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41379/2010/37.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40162/2012/6. (ÍH 2012.138, ÍH 2013.38)

***********

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.41.379/2010/37

A Fővárosi Törvényszék

dr. Molnár Ügyvédi Iroda(jogi képviselő címe - dr. Molnár Klára Anna ügyvéd) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

Trinn Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe - dr. Trinn Gábor ügyvéd) által képviselt

"alperes neve" (alperes címe) alperes ellen

korlátlan felelősség megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 9.265.920,- (Kilencmillió-kétszázhatvanötezer-kilencszázhúsz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Kúria a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Kúria előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

Az 1989. május 2-án kelt létesítő okirattal alapított alperesi gazdasági társaság tagjai 1999. március 11-től I.A. és Sz.Cs., ügyvezetője I.A.. Az alperes részvételével 2000. július 20-án kelt létesítő okirattal jött létre a "adós neve" (továbbiakban adós), akinek alapításakor az alperes 65%-os (többségi befolyást biztosító), I.A. 25%-os és R.J. 10%-os mértékű üzletrész tulajdonnal rendelkezett, ügyvezetője megalapításától kezdve R.J. volt. 2003. április 4-től kezdődően az alperes üzletrészének mértéke jelentős befolyást biztosító 45%-ra csökkent, míg R.J. részesedése 30%-ra emelkedett.

Az alperes 1992-től kizárólagos forgalmazója volt Magyarországon a felperesi termékeknek. Az adós megalapítására ezen termékek kis- és nagykereskedelmi tevékenységének elválasztása céljából került sor, s az adós társaság megalapításától kezdve a felperes termékeinek nagykereskedelmi forgalmazója volt. Az adós 2005-ig kizárólag a felperesi termékek disztribútoraként működött, ezt követően a forgalmának elenyésző részében egyéb termékeket is forgalmazott.

Az adósnak 2004-ben kezdődtek a fizetési nehézségei. Az ügyvezető 2004. augusztus 10-én kelt e-mailben jelezte a felperesnek, hogy a 62 napja lejárt 5.794.820,- Ft összegű tartozását a cég kiegyenlítette, a további - 42 napja lejárt - tartozások okaként arra hivatkozott, hogy 52 millió Ft-os kintlévőséget és 59 millió Ft-os raktárkészletet kezel.

Az adós ügyvezetője 2004. szeptember 28-án az adósság rendezésére olyan javaslatot tett, hogy az augusztusban lejárt 21 millió Ft összegű számlát októberben, a szeptemberben lejárt kb. 21,5 millió Ft összegű számlát november 20-ig, az októberi számlákat december 10-ig, a maradékot pedig év végéig kívánja rendezni. Kezdeményezte a fizetési határidő 45 napra történő meghosszabbítását és jelezte, hogy a jelenlegi állapot "kezdődése" és tovább fokozódása kimutathatóan egybeesik a különböző akciókkal és az azokkal kapcsolatos segítő szándékú bevásárlásaival. Példaként hivatkozott egy 3×80 darabos akcióra, ami azért végződött 4 millió Ft-os veszteséggel, mert az utána jövő termékekkel agyonverték azok piacát. Hivatkozik a ... veszteségeire is, amit az adós finanszíroz, s aminek csökkentése érdekében tárgyalásokat kezdeményez a szervízelszámolások módosítására.

2004. december 8-án az adós telephelyére ismeretlen tettesek betörtek, amivel az adósnak 8,5 millió Ft kárt okoztak, majd egy ismételt betörés további 2-3 millió Ft kárt eredményezett. Az adós bűncselekménnyel okozott kára a biztos ítással csak minimális mértékben térült meg. Ezek a körülmények az adós fizetőképességét tovább rontották.

A z adós tartozásainak rendezése érdekében az alperes 2004. szeptember 22. és 2005. február 3. között összesen 13 millió Ft kedvezményes kamatozású tagi kölcsönt nyújtott az adós részére, az adós fizetőképességét azonban ez a kölcsön sem állította helyre.