BH 1979.6.225 Eljárási szabály lényeges megsértésének minősül, ha a bíróság hiányos szakértői vélemény alapján a kereset érdemében dönt ahelyett, hogy a szakvélemény kiegészítését rendelné el [Pp. 182. § (3) bek.].

A II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes által épített társasház műszaki átadás-átvétele 1974. június 25-én fejeződött be. A felek az egy éves szavatossági határidő lejárta előtt összeállított hibajegyzék felülvizsgálatát megtartották. A kivitelező 900 00.0 Ft értékű munkára a szavatossági kötelezettségét nem ismerte el, ezért a felperes keresetet terjesztett elő és az I. r. alperest a hibák kijavítására, a II. r. alperest - tervezési hiba megállapítása esetére - a költségek viselésére kérte kötelezni. A felperes az eljárás során a keresetet a szellőzőberendezés kijavítására felemelte.

Az I. r. alperes generálkivitelező az alvállalkozók ellen, az alvállalkozók pedig a szállítók ellen keresetet terjesztettek elő és közvetlen marasztalásukat kérték. A bíróság az ügyeket egyesítette.

Az első fokú bíróság ezután kötelezte az I. r. alperest a felülvizsgálati jegyzőkönyvben elismert és a többi alperest a tételszám szerint megjelölt hibák kijavítására, illetve díj leszállításra, a keresetet részben elutasította, a padlószőnyegre, a szellőzőberendezésre és a felperesnek az I. r. alperes elleni kötbérigényére vonatkozó kereset tárgyában pedig az eljárást elkülönítette.

A részítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság részítéletének a kijavítási határidőre, továbbá egyes tételekre vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatta, egyes tételek tekintetében pedig a részítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, más tételek vonatkozásában a részítéletet helyben hagyta.

A felperes, illetve annak pernyertessége érdekében beavatkozó fellebbezésének hiányában a részítéletnek a kereset számos tétele tekintetében elutasító rendelkezése jogerőre emelkedett.

A részítéletnek az előbbiekben megjelölt része ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az első fokú bíróság igen nagyszámú tételre vonatkozóan a keresetet elutasította, az ehhez szükséges bizonyítást azonban nem folytatta le, a határozatban az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Így például a 15. sz. épületről készült hibajegyzék 4., 35., 36., 45., 63., 100., 115., 218., 235., 258., 302., 415., 492., 508., 534., 707., a 16. sz. épület 53., 68., 91., 186., 190., 192., 232., 432., a 17. sz. épület 264., 269., 272., 298., 395., a 18. sz. épület 16., 39., 63., 119., 174., 197., 217. tétele esetében az eljárás adatai alapján az volt megállapítható, hogy a hiányok és a sérüléses jellegű hibák keletkezésének ideje nem tisztázott. Az átadás-átvételkor, illetve a lakások birtokbavételekor közölt kifogások jegyzéke az iratok között nem található. Az első fokú bíróságnak azokat be kellett volna szereznie és a szakértő megállapításaival össze kellett volna vetnie.