A Szegedi Törvényszék Bf.770/2013/18. számú határozata zsarolás bűntette (TÁRSTETTESKÉNT elkövetett zsarolás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 282. §, 316. §, 323. §] Bírók: Bakos Éva, Ila Tóthné dr. Vörös Erika, Juhászné dr. Prágai Erika

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

4.Bf.770/2013/18.

A Szegedi Törvényszék a 4.Bf.770/2013. számú büntetőügyben Szegeden, 2013. évi december hó 05. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A társtettesként elkövetett zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntetőügyben a Szentesi Járásbíróság 2013. évi február hó 22. napján kihirdetett 8.B.337/2011/33. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint:

Megállapítja, hogy az I. r. vádlott más ügyben, a II. r. vádlott 2013. február 22. napjától jelen ügyben előzetes fogvatartásban van.

Az I. r. és a II. r. vádlottak terhére megállapított 3 rb. társtettesként elkövetett zsarolás bűntetteként értékelt cselekményeket - melyből 2 rb. kísérlet - /1978. évi IV. törvény 323. § (1) bekezdés/, az I. r. vádlott esetében 3 rb. bűnsegédként elkövetett zsarolás bűntettének - melyből 2 rb. kísérlet - /1978. évi IV. törvény 323. § (1) bekezdés/, míg

a II. r. vádlott vonatkozásában 3 rb. zsarolás bűntettének, melyből 2 rb. kísérlet /1978. évi IV. törvény 323. § (1) bekezdés/ minősíti.

Az I. r. és II. r. vádlottak terhére megállapított további bűncselekmények minősítésének alapja az 1978. évi IV. törvény.

Az I. r. vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés tartamát 2 /Kettő/ évre, a II. r. vádlott fegyházbüntetésének tartamát 3 /Három/ év 4 /Négy/ hónapra enyhíti.

A Szegedi Városi Bíróság 9.Fk.3023/2008/13. számú ítéletével kiszabott 8 /Nyolc/ hónap börtönbüntetés vonatkozásában alkalmazott feltételes szabadságot a II. r. vádlott esetében megszünteti.

A Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet által 7000/S-291/2010. szám alatt az Országos Rendőr-főkapitányságnak megküldött növényi törmeléket tekinti elkobzottnak.

Az elsőfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költségből az I. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 104.200,- /Egyszáznégyezer-kettőszáz/ forint, a II. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség összege helyesen 160.750,- /Egyszázhatvanezer-hétszázötven/ forint.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendeli a II. r. vádlott által 2013. február 22. napjától 2013. december 05. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

Kötelezi az I. r. vádlottat 16.500,- /Tizenhatezer-ötszáz/ forint, míg a II. r. vádlottat 6.000,- /Hatezer/ forint másodfokú bírósági eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívása szerint.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a jogerős szabadságvesztés büntetést töltő I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében, melyek közül 2 rb. kísérlet /Btk. 323. § (1) bekezdés/ és kábítószerrel visszaélés vétségében /Btk. 282. § (1) és (5) bekezdés a) pont/,

a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rb. társtettesként elkövetett zsarolás bűntettében, melyek közül 2 rb. kísérlet /Btk. 323. § (1) bekezdés/, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében /Btk. 313/C § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés b) pont/, 4 rb. lopás vétségében /Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés 2. fordulat c) pont, kettő esetben f) pont/, 2 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében /Btk. 313/C § (7) bekezdés a) pont/ és 8 rb. okirattal visszaélés vétségé /Btk. 277. § (1) bekezdés/,

ezen bűncselekmények miatt az I. r. vádlottat, mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - kettő év tíz hónap börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra, míg a II. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül - négy év fegyházbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. és II. r. vádlottak feltételes szabadságra nem bocsáthatóak. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész, a II. r. vádlott javára, anyagi jogszabálysértés téves minősítés miatt, a II. r. vádlott bűnösségének a sértett1 és sértett2 sértettek sérelmére elkövetett lopási cselekmény Btk.316.§ (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdés 2. fordulat c) , egy esetben f) és e) pontja szerint minősülő és büntetendő lopás vétségében történő megállapítása és a II. r. vádlott e sértettek sérelmére elkövetett 8 rb. közokirattal visszaélés vétsége, valamint 2 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatti felmentése érdekében, emellett az I. r. vádlott és védője az I. r. vádlott felmentéséért, míg a II. r. vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítéséért és a IV. tényállási pontban írt bűncselekmény téves minősítése miatt jelentettek be fellebbezéseket.

A Csongrád Megyei Főügyészség képviselője átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy indítványozta:

a másodfokú bíróság a II. r. vádlott vonatkozásában a 8 rb. okirattal visszaélés vétségében és a 2 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében való bűnösségének megállapítását mellőzze és e bűncselekményekként értékelt, a II. és III. ítéleti tényállásban leírt cselekményeket egységesen az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala időpontjában hatályos Btk. alapján - a törvényi egységre figyelemmel - 2 rb. lopás vétségének /Btk. 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, egy esetben 2. fordulat c) és e) pont, egy esetben c) , f) és e) pont minősítse.

A főügyészség képviselője átiratában a védelmi fellebbezések alaptalannak tartotta, az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának kiegészítését, a fentebb rögzítettek szerint II. r. vádlott esetében a II. és III. ítéleti tényállási pontban írt bűncselekmények eltérő jogi minősítését, a IV. tényállási pont tekintetében a társtettességre történő hivatkozás mellőzését és a minősítés akként történő megváltoztatását indítványozta, hogy az I. r. vádlott bűnsegédként, míg a II. r. vádlott tettesként valósította meg az ott írt bűncselekményt, azaz a zsarolás bűntettét. Összességében az elsőfokú bíróság ítéletének a főügyészi átiratban szereplő indítványoknak megfelelő megváltoztatását, és az ítélet egyéb rendelkezéseinek helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezési nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése alkalmával bejelentett fellebbezésüket akként pontosította, valamint kiegészítette, hogy az I. r. vádlott felmentését kizárólag az ítéleti tényállás IV. pontjában írt bűncselekmény vonatkozásában indítványozta és másodlagosan az I. r. vádlott vonatkozásában kiszabott büntetés enyhítését kérte. Hivatkozott arra, hogy a vádlottak magatartása a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (immár Kúria) 2013/54. számú Bírósági Határozatában foglaltak alapján a komoly félelemkeltésére nem volt alkalmas, emiatt az I. r. vádlott 3 rb. társtettességben elkövetett zsarolás bűntettének vádja alól történő felmentését indítványozta azzal, hogy álláspontja szerint az I. r. vádlott e cselekmények bűnsegédi bűnrészességét sem valósította meg, ugyanis nem volt tudatában annak, hogy a II. r. vádlott a sértetteket milyen szándékkal szólítja meg.