A Fővárosi Törvényszék K.32733/2006/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 30. §] Bíró: Rásóné dr. Sándor Júlia

Fővárosi Bíróság

22.K.32.733/2006/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság

A dr.Rónay Éva ügyvéd (....) által képviselt I.rendű ... és II. rendű ...né (....) felpereseknek a dr.Csepeli Ágota hivatalvezető megbízásából eljáró Baranyai Julianna vezető főtanácsos által képviselt Fővárosi Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (.... ) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében - melybe az alperes pernyertessége érdekében I.rendű ...és II.rendű ...(....) beavatkozott - meghozza az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy külön felhívásra fizessenek meg a Magyar Állam javára 16.500-, azaz tizenhatezer-ötszáz Ft peres eljárási illetéket.

A bíróság egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 10.000-, azaz tízezer Ft perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Budapest XIX. kerület Kispest Polgármesteri Hivatalának Gyámhivatala 2006.február 3-án kelt XXII-24/4/2006. számú határozatával oly módon szabályozta személy1 nagyszülői kapcsolattartását, hogy ...t és feleségét minden hónap második hétvégéjén szombat reggel 9 órától vasárnap este 17 óráig jogosította fel unokájukkal történő kapcsolattartásra. Rendelkezett továbbá a határozat a pótlás kérdésében, a rendkívüli kapcsolattartást azonban nem szabályozta.

A gyermek szülei nem értettek egyet a kétnapos, ottalvással járó láthatás biztosításával és arra is hivatkozva, hogy a felek között körvonalazódik egy havi egy napos kapcsolattartás lehetősége, a döntés ellen fellebbezéssel éltek.

Másodfokú eljárásának eredményeként a Fővárosi Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2006.március 24-én kelt 06-530/2006. számú határozatával az első fokú döntést oly módon változtatta meg, hogy ...nak és feleségének személy1 nevű unokájukkal történő kapcsolattartás szabályozására irányuló kérelmét elutasította. Indokolása értelmében nem kívánatos, hogy a gyermek tanúja legyen a szülők és a nagyszülők közötti rossz viszonynak, ez kedvezőtlenül befolyásolja a szülők és a gyermek kapcsolatát is, miközben a kisgyermek elsődleges érdeke, hogy szűkebb családjában nyugalomban nevelkedjék.

... és neje e határozattal nem értett egyet és kérték annak megváltoztatását, az első fokú döntés helyben hagyását. Keresetükben előadták, hogy három éves koráig szeretettel gondozták és nevelték unokájuk, sőt leányuk eltartásáról is gondoskodtak, miután jövedelemmel nem rendelkezett. Felhívták a figyelmet arra, hogy az alperesi határozat említés szintjén sem foglalkozott az édesanya zaklatott életvitelével, ami labilis lelki alkatra vezethető vissza, nem értékelte továbbá azt a körülményt, hogy az anya nem első alkalommal távozott bejelentés nélkül - értékek, pénz elvitele mellett - a szülői házból. Felhívták a figyelmet a felperesek a pszichológus szakértő véleményére, amely a nagyszülői kapcsolatot a gyermek érzelemvilágára erősen pozitív hatásúnak értékelte.

Az alperes írásbeli nyilatkozatában a kereset elutasítását indítványozta, fenntartva határozata indokolásában foglaltakat.

A perbe az alperes pernyertessége érdekében a gyermek szülei, ... és ... beavatkoztak - szintén a kereset elutasítását kérve.

A bíróság a tényállás tisztázása érdekében tárgyalást tartott, melyen a felek álláspontjaikat fenntartották.

A bíróság - annak tudatában is, hogy a per tárgya a közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata - megkísérelt egyezséget létrehozni az egymással szemmel láthatóan igen elmérgesedett és elhidegült viszonyban álló érintett felek között. Az egyezségi kísérlet nem vezetett eredményre.

Mivel bizonyítási indítványt a felek nem terjesztettek elő, a bíróság a rendelkezésére álló iratokat ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy a kereset nem alapos.

A perbeli ügyben még alkalmazandó államigazgatási eljárásról szóló módosított 1957.évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 72.§ /1/ bekezdése értelmében a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az érdemi határozat felülvizsgálatát a bíróságtól. Mindezek alapján a felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz keresetét indokolnia kell. Közigazgatási perben a bírósági felülvizsgálat - amellett, hogy nem terjeszkedhet túl a keresetben foglaltakon - csupán annak tisztázásáig terjedhet, hogy az alperes határozata az adott tényállás alapján megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

A felperesek keresetükben a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) 28.§ /1/ bekezdésének alperes általi téves értelmezésére hivatkoztak

A Gyer. e hivatkozott rendelkezése értelmében a gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

A Gyer 30.§ § /1/ bekezdése alapján a gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a szülő és más kapcsolattartásra jogosult a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint - szükség szerint - egyéb formáiról megegyezhetnek.