A Pécsi Ítélőtábla Gf.40008/2017/4. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 157. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 196. §, 327. §, 478. §, 484. §, 486. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Kovács Ildikó

Pécsi Ítélőtábla

Gf.IV.40.008/2017/4. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Szentirmai Ügyvédi Iroda és a dr. Rajnai Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe ) felperesnek - a Dr. Szabó Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen megbízási díj és egyéb iránt indított perében a ... Törvényszék 2017. január hó 11. napján kelt .../48. számú ítélete ellen az alperes részéről 50. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 1.046.300 (egymillió-negyvenhatezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 1995. január hó 5. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a .... szám alatti ingatlannak a Magyar Állam tulajdonában álló, alperes vagyonkezelésében lévő részét, majd a szerződéstől 1999. február hó 10. napján elállt. A ... Ítélőtábla .../6. számú, 2008. április hó 15. napján kelt ítéletével kötelezte a felperest, hogy az ingatlant 15 napon belül, ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja az alperes birtokába.

A felperes 2008. június 25-én bejelentette, hogy megkapta a jogerős ítéletet, és - a részére az ítélet alapján járó összeg átutalása után készen áll a birtokba adásra. Az alperes 2008. szeptember 30. napján tájékoztatta a felperest, hogy csak az üzemeltető kiválasztása után tudja a birtokbavételt lebonyolítani, közölte, hogy "Az üzemeltető kiválasztása után - az Önökkel személyesen egyeztetett időpontban - sor kerül az ingatlan birtokbavételére, addig kérjük szíves türelmüket".

A felperes 2009. január 9-i levelében is sürgette a birtokbavételt, felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a tulajdonostárs sürgetésére figyelemmel a fűtést elindította, tájékoztatta az alperest a kazánnal kapcsolatos problémákról. A 2009. szeptember 7-i levelében rámutatott arra, hogy az átadás átvételi eljárás lebonyolítására az alperes hibájából nem került sor, ennek következtében az ingatlan felelős őrzőjeként jelentős kiadásokra kényszerül, különösen fűtés, vízellátás kazánüzemeltetés miatt, mely költségekre a bérleti díjak nem nyújtanak fedezetet.

Az alperes 2009. október 15-én tájékoztatást kért a felperestől arról, hogy milyen feltételekkel vállalná 90 napos üzemeltetési szerződés megkötését, majd november 3-án szerződéstervezet küldött, melyet a felperes azzal egészített ki, hogy 1.400.000.- forint a nettó üzemeltetési díj, mely magában foglalja a négy műszakos folyamatos őrzés költségeit, de nem foglalja magában a biztosítási díjat.

A felperes a 2010. június 4. napján kelt e-mailben megküldte az alperesnek a bevételekről, kiadásról készített tájékoztatót, és kérte az alperes intézkedését. A 2010. május 31. napján kelt levélben 2008. május 1-2009. december 30. napja közötti időszakra 17.963.892 forint bevétellel nem fedezett ráfordítás megfizetését kérte, a 2010. augusztus 18-án kimutatta az egy hónapra eső átlagos fenntartási és állagmegőrzési költség összegét, havi 553.027 forint energia és egyéb fenntartási, valamint 843.200 forint munkabér költséget mutatott ki, és intézkedést kért a számlázás ügyében, majd a 2010. október 29. napján kelt e-mailben kérte költségeinek elszámolását. Válaszában az alperes kérte, hogy a felperes küldjön költség-bevétel kimutatást szolgáltatókra, hónapokra, bérlőkre lebontva.

A felperes az ingatlant 2011. október hó 24. napján adta át az alperesnek, az ingatlan egy részét az átadás-átvételig bérbeadás útján hasznosította. Az ingatlan 222/3337 tulajdoni hányada az E. Kft., 3115/3337 tulajdoni hányada a ......tulajdona, 2923/3337 tulajdoni hányad tekintetében az alperest, 192/3337 tulajdoni hányad tekintetében pedig a ... Kormányhivatalt vagyonkezelői jog illeti meg.

Felperes módosított keresetében 48.258.335 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen megbízási díj, másodlagosan megbízás nélküli ügyvői díj, harmadlagosan felelős őrzés és jogalap nélküli gazdagodás címén. Hivatkozott arra, hogy a felek között az ingatlan üzemeltetése tárgyában megbízási szerződés jött létre ráutaló magatartással, ennek hiányában - mivel az üzemeltetés megfelelt az alperes érdekének, feltehető akaratának, megbízás nélküli ügyvivőként megbízási díjra, illetve felelős őrzőként költségei megtérítésére tarthat igényt.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte, a per során elévülési kifogást is előterjesztett.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 48.258.335 forintot és ennek 2011. október hó 25. napjától számított kamatát. Kifejtette, hogy a felperes kötelmi igénye kizárólag az alperes által kezelt ingatlan részt érintette, ezért nem volt szükség a tulajdonostárs vagy másik vagyonkezelő perbe állására. Utalt arra, hogy az alperest vagyonkezelőként a tulajdonosi kötelezettségek terhelik, ezért nem hivatkozhat a perbeli legitimáció hiányára. Alaptalannak találta az alperes által előterjesztett elévülési kifogást egyrészt azért, mert az átadás átvételi eljárásig a felperes menthető okból nem érvényesíthette igényét a teljes peres időszakra vonatkozóan, másrészt azért, mert a felperes 2009-ben, illetve számos alkalommal írásban felszólította az alperest az elszámolás lefolytatására, illetve az abból fakadó követelés megfizetésére. Kiemelte, hogy a felperes nem bizonyította a megbízási szerződés létrejöttét, azonban a felelős őrzőként a régi Ptk.484., 485. és 486.§-ai szerint megbízás nélküli ügyvivőként eljárva üzemeltette az ingatlant, az üzemeltetés (hasznosítás) helyén való volt, megfelelt az alperes érdekének, feltehető akaratának. Utalt arra, hogy a felperes általi üzemeltetés az alperes számára kényelmes megoldás volt, mivel az alperes pótlólagos forrás vagy külső cég nélkül az üzemeltetést nem tudta volna megoldani. Értékelte, hogy az alperes az ingatlant maga is hasznosítani kívánta, a felperes általi üzemeltetés veszteséges voltáról tudomással bírt, a bérleti szerződések megszüntetését, az őrzés-hasznosítás minimalizálását nem kérte, tisztában volt azzal, hogy a bérleti szerződések fenntartása melletti hasznosítás alapján kell a feleknek elszámolniuk. Kiemelte, hogy az épületben munkaügyi kirendeltség, bankfiók is működött, a víz-, fűtés nem volt leválasztható az alperes vagyonkezelésében lévő ingatlanrészről. Utalt arra, hogy az alperesnek már 2008. évben lehetősége és kötelezettsége lett volna a birtokbavétel, kötelezettségét azonban centralizált munkaszervezete miatti lassú ügyintézés folytán csak 2011 októberében teljesítette, illetve ekkor talált másik üzemeltetőt. A megbízási díj összegét a kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi és könyvszakértői szakértő szakvéleménye alapján 42 hónapra, havi 1.250.000.- forintban állapította meg, ezt az összeget csökkentette a 2011.június-október havi munkabérköltséggel (4.241.665.- forint), mely költség a munkavállalók más cég általi átvétele miatt ebben az időszakban már nem merült fel, és az alperest 48.258.335 forint megfizetésére kötelezte. Kifejtette, hogy a szakértő a szakvélemény előterjesztéséhez szükséges szakértelemmel rendelkezett, a szakvélemény ellentmondástól mentes, hiánytalan, ezért mellőzte más szakértő kirendelését.