A Győri Törvényszék M.70048/2020/14. számú határozata prémium megfizetése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bek., 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (1) bek.] Bírók: Bors Szilvia, Buga Mária Ilona, Finta László
Kapcsolódó határozatok:
*Győri Törvényszék M.70048/2020/14.*, Győri Ítélőtábla Mf.30006/2021/7., Kúria Mfv.10110/2021/4. (BH 2022.5.131)
***********
M.70048/2020/14.
A bíróság Szegedi Ügyvédi Iroda (9024 Győr, Babits Mihály u. 10/B.; ügyintéző: dr. Szegedi András ügyvéd) által képviselt felperesnek Sipos Ügyvédi Iroda (9027 Győr, Ipar út 99., ügyintéző: dr. Sipos Balázs ügyvéd) által képviselt alperes ellen elmaradt prémium megfizetése iránt indított perében meghozta a következő
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperes részére 80.850 (nyolcvanezer-nyolcszázötven) forintot perköltség jogcímén.
A bíróság kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága külön felhívására fizessen meg 38.198 (harmincnyolcezer-százkilencvennyolc) forint feljegyzett kereseti illetéket, míg a bíróság megállapítja, hogy a további 38.197 (harmincnyolcezer-százkilencvenhét) forint kereseti illetéket a felperes viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül - a Győri Ítélőtáblához intézett - fellebbezésnek van helye, amelyet a Győri Törvényszéken kell elektronikus úton, vagy a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papíralapon három példányban benyújtani.
Indokolás
A bíróság tényállást a 7.M.62/2019., 7.M.69/2019., 7.M.13/2020. és jelen eljárás iratanyaga, valamint a felperes személyes nyilatkozata alapján állapította meg.
[1]
A felperes és alperesi jogelődök között 1974. szeptember 2-től állt fenn határozatlan idejű munkaviszony, melyet alperesi jogelőd 2016. január 14-én kelt és közölt felmondással 2016. április 17-én szüntetett meg. A felek 2016. január 22-én elszámoltak egymással akként, hogy ezen a napon alperes átutalta a felperes járandóságait.
[2] 2017. október 17-én, 2018. november 8-án és 2019. március 7-én a felperes a 2016. évre járó
elmaradt prémiuma megfizetésére szólította fel írásban az alperesi jogelődöt, majd 2019. március 26-án kelt és április 3-án közölt fizetési meghagyással kívánta igényét érvényesíteni. Az alperes ellentmondása folytán a nemperes eljárás perré alakult, a felperes 2019. május 3-án nyújtotta be keresetét tartalmazó iratát a bírósághoz.
[3] A felperes keresetében 1.273.246 forint elmaradt prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperest 2016. április 18-tól kamatokkal együtt perköltsége költségjegyzék útján történő felszámítása mellett. Álláspontja szerint a 2012. november 1-től érvényes munkaszerződés módosításának 7. pontja és a Javadalmazási Szabályzat értelmében, illetve annak mellőzése mellett jogosult - prémiumfeladat kitűzése hiányában is - az alperes által vállalt prémium megfizetésére. Összegszerűség körében bruttó 723.900 forint távolléti díj figyelembevételével 3 hónap 17 napra részarányosan számította ki a követelése összegét.
[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte perköltsége költségjegyzék útján történő felszámítása mellett. A követelést mind jogalapban, mind összegszerűségben vitatta. Elsődlegesen elévülésre hivatkozott, mert a felperessel 2016. január 22-én elszámolt, a követelés esedékessége a felmondás közlésével, azaz 2016. január 17-ével kezdődik, másodlagosan arra, hogy a felperes 2016. január 1-től 22-ig táppénzen volt, amely e jogosultságot kizárja, míg január 23-tól április 17-ig terjedő időszak körében arra hivatkozott, hogy a felperes nem minősült vezető állású munkavállalónak, továbbá a Javadalmazási Szabályzat előírta, hogy csak kitűzött teljesítés alapján jár a prémium.
[5] A felperes keresete az alábbiak szerint
nem megalapozott.
[6] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 286. § (1) bekezdése értelmében a munkajogi igény három év alatt évül el.
[7] A (3) bekezdés alapján az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni.
[8] A (4) bekezdés szerint az elévülésre egyebekben a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le.
[9] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:22. § (2) bekezdése alapján az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!