A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31146/2017/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (7) bek., 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (Nftv. Vhr.) 21/D. § (3) bek., (3) bek.] Bíró: Bíró Péter

íööáóÉőFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

21.K.31.146/2017/25.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Dobos Anita Kornélia pártfogó ügyvéd (cím.), valamint ... hozzátartozó (cím.) által képviselt felperes neve (cím.) - a Varróné dr. Boros Melinda jogtanácsos (cím.) által képviselt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (cím.) alperessel szemben közigazgatási határozat (...) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - tárgyaláson - meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes ... számú határozatát a szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezés körében hatályon kívül helyezi.

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000.- (Tizenötezer) forint perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a peres eljárás 30.000.- (Harmincezer) forint összegű feljegyzett illetéke a Magyar Állam terhén marad.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A felperes az alperes hallgatójaként 2016. június 24. napján Egyéb kérések/.... azonosítójú kérelmet nyújtott be az alperesi egyetem felé. Ebben az alperesnél megírt zárthelyi dolgozata újrapontozását, és ennek alapján az elégtelen osztályzatának közepes, de legalább elégséges osztályzatra való javítását kérte.

A Kari Tanulmányi Bizottság által átruházott hatáskörében eljáró oktatási dékánhelyettes, mint elsőfokú szerv a 2016. július 4. napján kelt döntésében a felperes kérelmét elutasította. Itt figyelemmel volt arra, hogy a tárgyi dolgozaton írásban szerepelt az az útmutató, amely szerint az első feladat 50 %-os teljesítése a további feladatok értékelhetőségének előfeltétele (beugró feladat). Mivel ezt a felperes nem teljesítette, a további részt nem is kellett volna javítani. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú szerv a 2016. október 19. napján kelt, ... számú határozatával az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Egyben kötelezte a felperesi hallgatót 3.000.- forint szolgáltatási díj megfizetésére. Indokolásában lényegében fenntartotta az elsőfokú döntésben foglaltakat.

A felperes a keresetében a fenti alperesi határozat hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Kérte továbbá az alperes eljárási díj visszafizetésére kötelezését. Másodsorban kérte a támadott alperesi határozat megváltoztatását, és a fellebbezésben foglaltaknak való helyt adást. Hivatkozott arra, hogy a felperes joga és jogos érdeke sérült azzal, hogy az alperesi határozatát nem a törvényben előírt 21 napon belül hozta meg, hanem jóval később, és azt csak hónapokkal később adta postára, 2017. február 16. napján. Hivatkozott továbbá arra, hogy az elsőfokú határozat egy ... feladó által küldött e-mail üzenet. Ez az üzenet nem tekinthető határozatnak, az nem szabályos, nem érvényes. Mindezek miatt a másodfokon eljáró szervnek a BME TVSZ 230.§ (1) bekezdés a./ c./ és e./ pontja, valamint (2) bekezdése alapján új eljárás lefolytatására kellett volna utasítania az elsőfokú szervet. Hivatkozott ennek kapcsán az Nftv. 57.§ (3) és (6) bekezdése, (2) bekezdése sérelmére. Az Nftv. 57.§ (3) bekezdése ugyan nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a döntést hogyan kell közölni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az intézmény a döntését akárhogy közölheti. Nem a jogorvoslati eljárás végterméke a támadott határozat, hanem a jogorvoslati eljárás kiinduló pontja. Ha nincs határozat, akkor nem lehetséges a jogorvoslati eljárás sem. Ha csak egy határozat születne, akkor a jogorvoslati eljárás egyfokú lenne. A BME jogorvoslati eljárása kétfokú, tehát két határozatnak kell születnie az Nftv. 57.§ (6) bekezdése értelmében. Ha nem született szabályos érvényes határozat, akkor nincs mit felülvizsgálnia a HJB-nek. Hivatkozott mindezek kapcsán az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésének, valamint a Ket. 34.§ (1) bekezdésének, 71.§ (1) bekezdésének és 12.§-ának sérelmére is. Hivatkozott továbbá arra, hogy a HJB határozata a BME TVSZ 228.§ (6) bekezdése szerint nem hiteles, mivel nem tartalmazza a titkár aláírását. A felperes vitatta a másodfokon eljáró HJB BME TVSZ-nek megfelelő szabályos összetételét. A HJB tagjai a TVSZ 223.§ (3-6) bekezdése alapján delegált tagok. A felperes vitatta, hogy a HJB tagjai a szabályzatnak megfelelően kerültek delegálásra, mivel erről a határozat nem ír, a határozatból nem tűnik ki a szabályos delegálás. Ezzel sérült a Ket. 72.§ (1) bekezdés eg./ pontja. Sérelmezte továbbá, hogy a BME HJB járt el másodfokú szervként. Álláspontja szerint ugyanis ez a szerv nem járhatott volna el, mivel nem a BME szenátusa hozta azt létre, és nem állandó bizottság, hanem csak eseti bizottság. Hivatkozott mindezek kapcsán az Nftv. 12.§ (5) bekezdésének, 58.§ (1) bekezdésének, 108.§ 12./ pontjának és 2. melléklet II. rész 3. pontjának sérelmére, valamint az Nftv. 57.§ (1) bekezdés c./ pontjának, és 58.§ (4) bekezdésének megsértésére. Hivatkozott továbbá arra, hogy a TVSZ 13.§ (4) bekezdése alapján lehetőség van indokolt esetben a feladat kiadását, vagy megoldásának megkezdését feltételhez kötni. A tárgyi esetben a kiadást, vagy a megoldás megkezdését nem kötötték feltételhez, egyben kiadták az összes feladatot, és a megoldás megkezdését nem kötötték feltételhez. Mindezek miatt álláspontja szerint a teljes feladatsort kell értékelni, és mindezek alapján a javítás után is elérte a megfelezhető pontok 50 %-át, tehát legalább elégséges szintre teljesítette a dolgozatot. Mindezek kapcsán hivatkozott az Nftv. 58.§ (1) bekezdésének, 108.§ 12. pontjának, 11.§ (1) bekezdés b./ pontjának, 2. melléklet II. rész 3. pontjának, 57.§ (3) bekezdésének sérelmére, valamint a 87/2015. (IV.9.) Kormányrendelet 56.§ (5) bekezdésének, 21/D.§ (3) bekezdésének sérelmére, a BME TVSZ 9.§ (4) bekezdésének, 9.§ (3) bekezdésének, 9.§ (5) és (6) bekezdésének, valamint (7) bekezdésének, 13.§ (1) és (4) bekezdésének és 12.§ (10) bekezdésének sérelmére. Sérelmezte továbbá, hogy az alperes nem bírálta a felperesi költségmentességi kérelmet, erről ugyanis határozatot kellett volna hoznia. Sérelmezte továbbá a 3.000.- forintos jogorvoslati szolgáltatási díj kiszabását. Álláspontja szerint ezzel megsértette az alperes az Nftv. 81.§ (2) bekezdését. Álláspontja szerint ugyanis a tárgyi esetben képzés keretében kiszabott szolgáltatási díjról van szó. A dolgozata kijavításával kapcsolatos kérelme elutasítása nyomán indult jogorvoslati eljárás ugyanis álláspontja szerint képzésen belüli eseménynek tekintendő. Mindezek miatt sérült az Nftv. 58.§ (1) bekezdése, 108.§ 12./ pontja, 11.§ (1) bekezdés b./ pontja 2. melléklet II. rész 3. pontja, az Nftv. 82.§ (3) bekezdése, az Nftv. 81.§ (1) és (2) bekezdése. A felperes perköltség igényként kérte a pártfogó ügyvéd díjának viselésére vonatkozó rendelkezés meghozatalát.