A Kúria Kfv.37746/2018/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (OKTATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. §, (2) bek., (6) bek., 81. §, (2) bek., 82. §, (1) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Beugró kérdés alkalmazása zárthelyi dolgozatnál.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.746/2018/10.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... pártfogó ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos

A per tárgya: oktatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: a felperes és az alperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. február 28-án kelt 21.K.31.146/2017/25. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.31.146/2017/25. számú ítéletét hatályában fenntartja azzal, hogy a felperes elsőfokú perköltségre kötelezését mellőzi.

A peres felek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a alperes neve hallgatójaként 2016. június 24-én "Egyéb kérések/16113." azonosítójú kérelmet nyújtott be az alperesi egyetemhez. Kérelmében "A programozás alapjai 2." tantárgy első zárthelyi dolgozatának újraértékelését kérte azzal, hogy az eredetileg elégtelenre értékelt dolgozata közepes, de legalább elégséges legyen. Véleménye szerint jogtalanul járt el az egyetem, amikor elégtelen osztályzatot adott a dolgozatára, mert annak első feladatát nem teljesítette legalább 50%-osra. Ilyen feltételhez kötött pontozást és értékelést az irányadó szabályzatok nem tesznek lehetővé.

[2] Az elsőfokú egyetemi szervként eljárt Dr. ... oktatási dékánhelyettes határozatával - amelyet a Kari Tanulmányi Bizottság által rá átruházott hatáskörében hozott meg - a kérelmet elutasította, mivel a dolgozaton írásban szerepelt az útmutató, ami szerint az első feladat 50%-os teljesítése a további feladatok értékelhetőségének előfeltétele (beugró feladat).

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. október 19-én kelt 185/2016/HJB/VIK számú határozatával az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta, egyben kötelezte a felperest 3000.- forint szolgáltatási díj megfizetésére. Az indokolás szerint a döntés megfelel a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a továbbiakban: TVSZ) irányadó rendelkezéseinek.

A kereseti kérelem

[4] A felperes keresetében eljárási- és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát.

Az elsőfokú ítélet

[5] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát a szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezés körében hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 57. § (2), (6) bekezdéseit, 81. § (2), 82. § (1) bekezdését; a TVSZ 13. § (4) bekezdését, 221. § (1), 222. § (1) bekezdését; a jogorvoslati szolgáltatási díj kiszabására a hallgatók által fizetendő egyéb díjakról szóló 2/2013. (I.31.) Rektori utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. § (2) bekezdés i) pontját, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (1) bekezdését és 339. § (1) bekezdését.

[6] Hangsúlyozta, hogy az Nftv. 57. § (6) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) ügyintézési határidőkre vonatkozó rendelkezései az alperesi eljárás folyamán nem voltak alkalmazhatók, így a felperes által hivatkozott eljárási határidők túllépése és a postázási késedelemre vonatkozó hivatkozás nem vezethetett eredményre. Az elsőfokú hatóság döntését elektronikus úton közölte, amely megfelel az írásbeli közlés követelményének. A perben nem az első-, hanem a másodfokú döntés került felülvizsgálatra.