A Kúria Köf.5002/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

A közúti közlekedés rendjére vonatkozó törvényi szabályozással azonos tárgyú, de a közösségi együttélés alapvető szabályai körében megalkotott helyi szabályozás a jogalkotást - törvényi felhatalmazás hiányában - indokolatlanul többszintűvé teszi.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5002/2019/5.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az érintett önkormányzat: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat

Képviselő-testülete

(1145 Budapest, Pétervárad u. 2.)

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (I. 25.) rendelete, a zöldterületek, zöldfelületek használatáról, fenntartásáról fejlesztéséről és védelméről /egységes szerkezetben a 42/2016. (IX.22.), a 22/2017. (V. 29.) és a 46/2017. (XII. 22.) rendelettel/ 2018. június 30-ig hatályban volt 8. § (2) bekezdés c) pontja törvényellenes volt;

- megállapítja, hogy a rendelkezés nem alkalmazható a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyó 40.K.32.144/2018. számú perben, valamint valamennyi, a jelen határozat időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő per felperese keresetet terjesztett elő az alperes, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2489/15/2018. számú határozata ellen, melyben az alperes az első fokon eljárt Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Polgármesterének 1/2489-10/2018. számú határozatát helybenhagyta. Az alperes határozatában, a zöldterületek, zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatával megvalósuló, közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt 25.000 Ft közigazgatási bírságot szabott ki felperessel szemben, mivel a felperes 2018. január 10. napján a közterület zöldfelületnek minősülő részét gépjárműve várakozási helyéül használta.

[2] A perben alkalmazandó önkormányzati rendelet a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2016. (I. 25.) rendelete, a zöldterületek, zöldfelületek használatáról, fenntartásáról fejlesztéséről és védelméről /egységes szerkezetben a 42/2016. (IX.22.), a 22/2017. (V. 29.) és a 46/2017. (XII. 22.) rendelettel/ (a továbbiakban: Ör.) 2. § 5. pontja és a 8. § (2) bekezdés c) pontja. Az Ör. 8. §-át időközben a 15/2018. (VI. 18) rendelet 13. § (3) bekezdés d) pontjával az érintett önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) hatályon kívül helyezte, a bíróság előtt folyamatban levő perben azonban alkalmazandó.

Az indítvány és az önkormányzat álláspontja

[3] A bíróság álláspontja szerint az Ör. 8. § (2) bekezdés c) pontja a járművel való közlekedésre vonatkozóan párhuzamos szabályozás a 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. §-ával. A Szabs. tv. 224. §-a a külön nem szabályozott tényállások gyűjtő-, és kerettényállása, melyeket a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szabálytalanságként definiál, amely a közlekedés rendjének és biztonságának megóvásaként került megalkotásra. Ez a Szabs.tv. legnagyobb és legbonyolultabb tényállása, mert a jogellenes magatartások száma száz felett van, illetve ezeket három jogi megoldás szerint kell minősíteni. Az elkövetési magatartások felét a hivatkozott 224. § és a Szabs. tv. büntetéskiszabási elvei alapján kell elbírálni. Mintegy ötven szabálysértést a fent hivatkozott § alapján, de kötelező mértékű helyszíni- vagy pénzbírsággal kell szankcionálni az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint. Fél tucat szabályszegésre a Szabs. tv. nem alkalmazható, mert közigazgatási bírságot kell kiszabni a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Közigbír.) szerint.

[4] A bíróság álláspontja szerint Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata az Ör. 8. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zöldterületre, közterületi zöldfelületre gépjárművel behajtás vagy várakozás tilalmazása és szankcionálása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás keretein túlterjeszkedett, mivel a Szabs. tv. 224. §-ával párhuzamosan szabályozott.

[5] Mindezek alapján a bíróság 40. k.32.144/2018/13-I. számú végzésével indítványozta, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa állapítsa meg, hogy az Ör. 8. § (3) bekezdés c) pontja Alaptörvényellenes, egyúttal a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-ával is ellentétes, azaz törvényellenes volt, és rendelje el a jogszabálysértő rendelkezés általános, és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a 40.K.32.144/2018. számon folyamatban levő perben történő alkalmazásának a tilalmát. A bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 46. §-a szerint kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsának az eljárását.

[6] A Kúria a Kp. 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján az önkormányzatot felhívta az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére. Az önkormányzat előkészítő iratában jelezte, hogy az alappertől a felperes elállt, ezért a bíróság végzése okafogyottá vált.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása