A Fővárosi Törvényszék P.20648/2011/40. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 355. §, 478. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/40.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Tóth László ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a Simonfay Ügyvédi Iroda (alperes címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen,

megítélt perköltség megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.285.280,- (négymillió-kétszáznyolcvanötezer-kétszáznyolcvan) Ft-ot és annak 2009. 02. 13-tól a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 480.560,- (négyszáznyolcvanezer-ötszázhatvan) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A felperes vonatbalesetet szenvedett el országban, ami miatt az országi cég neve vasúttársasággal szemmel kártérítési igény előterjesztésére volt jogosult.

A felperes az alperesnek, mint országban eljárni jogosult ügyvédnek 2004 áprilisában megbízást adott, hogy az ország cég neve vasúttársasággal szemben kártérítési igényét érvényesítse.

A megbízás a felek között szóban, telefonon jött létre. Mivel a felperes költségeket előlegezni nem tudott az ügyvédnek, abban állapodtak meg, hogy minden befolyt összegnek a 20%-a a megbízási díj.

Az alperes ennek megfelelően a felperesnek egy ország meghatalmazást küldött, amelyet a felperes aláírva visszaküldött. A felperes az alperessel a budapesti képviseleten keresztül tartotta a kapcsolatot. Levelezése során az alperes különböző dokumentumokat kért a felperestől, illetve tájékoztatta az cég neve-vel folytatott tárgyalásai állásáról, kérte továbbá, hogy hagyja jóvá a tárgyalásokon megállapodott összegeket (6/A. alatti levelezés)

A felperes szakvélemények készítésével eredményesen érvényesítette a kártérítési igényt az cég neve-vel szemben akként, hogy az cég neve végül peren kívüli megállapodással összesen 107.436,- Eurót fizetett ki a felperes javára. Ebből az ügyvéd 20%-ot levont, 21.487,- Eurót és a különbözetet utalta euróban a felperes részére.

Az alperes 2005. augusztus 23-i levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy egy összegű kifizetésként 70.000,- Eurót ajánlott fel az cég neve kereset kiesésre és minden egyéb követelése kompenzálására. Ez az összeg a legutóbbi tárgyalások eredményeképp 10.000,- Euróval több, mint amit júliusban már felajánlottak.

Tájékoztatta, hogy az ország ügyvédi munkadíj címen még további kb. 10-15.000,- Euró összeget fog kifizetni. Ennek végleges elintézése érdekében még egy ügyvédi költség kimutatást kell egyeztessenek az cég neve-vel.

Amint az ügyvédi munkadíjat is kifizette az cég neve, haladéktalanul tájékoztatni fogja. Kérte, hogy amennyiben az cég neve által a keresetkiesés kompenzálására felajánlott fenti összeget elfogadja, úgy az egyetértése jeleként a jelen levelet aláírva részére levélben vagy telefax útján juttassa vissza. A felperes a levelet 2005. augusztus 28-án aláírta.

2004. augusztus 31-én kelt számlával az alperes az cég neve felé a felperessel kapcsolatos vonatbalesetével kapcsolatban számlát állított ki, melynek értelmében az ügyvédi tevékenységéért átalánydíjat számított fel, a 107.436,- EUR 15 %-át, 16.115,- EUR-ban, 20% Áfa 3.223,- EUR, összesen 19.338,- EUR-ban. Kérte, hogy utalják át a fenti összeget 14 napon belül. (34/A, 4/F/2.)

Az cég neve 2005. október 11-én 10.500,- EUR-t, 2008. február 29-én 8.8838,48 EUR-t utalt át (4/F/1.).

A felperes tudomást szerzett 2009-ben az átutalásról és felhívta jogi képviselője útján az alperest, hogy 19.338,- EUR-t, melyet az cég neve ügyvédi munkadíjként átutalt fizessen meg 8 napon belül a részére. Hivatkozott arra, hogy ez összeg, amit nem fizetett meg az alperes a részére, holott ő a megállapodás szerinti ügyvédi munkadíjat az alperesnek megfizette, ezért ezen munkadíjra az alperes már nem tarthat az igényt, az őt illeti. A felhívás 2009. február 5-én érkezett meg az alpereshez.

Az alperes visszautasította a követelést. Hivatkozott arra, hogy a közöttük létrejött sikerdíjas megállapodás nem jelentette azt, hogy az eredmény honorárium fejében a felperes részesülne az irodának biztosító által fizetett honoráriumból, hiszen ezt a biztosítónál külön érvényesítette.

A felperesnek ügyvédi költség címén közvetlenül sem az cég neve-től, illetve az alperestől sem érkezett kifizetés.

A felperes fizetési meghagyást nyújtott be, melyben 5.356.600,- Ft, 19.338,- EUR-nak megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A felperes végleges keresetében elsődlegesen 5.356.600,- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest a megállapodásuk alapján elszámolás címén.

Hivatkozott ebben a körben arra, hogy az alperes nem számolt el az általa megjelölt országszabályok Rechtsanwaltsordnung RAO 19. § (1) bekezdése alapján.