A Fővárosi Törvényszék Bf.5309/2011/4. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 351. §, 360. §, 371. §] Bíró: Masszi Katalin

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

20.Bf.5309/2011/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2011. évi május hó 24. napján tartott fellebbezési tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t

A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2010. évi december hó 16. napján kihirdetett 4.B.42/2010/9. számú ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

Az első fokú bíróság ítéletében a vádlottat az ellene nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Az első fokú bíróság ítélete ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést jogi képviselője útján a felmentés miatt, a vádlott terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett. A fellebbezés írásbeli indokolásában a magánvádló sérelmezte azt az elsőbírói álláspontot, mely a sérelmezett tényállítások tekintetében azt állapította meg, hogy azok nem alkalmasak a becsület csorbítására, s ezért nem állapította meg a bűncselekmény elkövetését.

A fellebbezés nem alapos.

Az első fokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást.

A tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, megalapozottan állapította meg. E tényállás mentes a Be. 351.§ (2) bekezdésében felsorolt hibáktól és hiányosságoktól, ezért az a felülbírálat során is irányadó volt.

Az első fokú bíróság indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett, amikor kifejtette, hogy mely bizonyítékokra - a sérelmezett cikk szövegére és az azok megtételét elismerő vádlotti vallomásra - alapozva állapította meg a tényállást.

A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést az első fokú bíróság arra, hogy a vádlott cselekménye nem valósítja meg a Btk. 179.§ (1) bekezdésébe ütköző rágalmazás vétségét.

Helytállóan állapította meg az első fokú bíróság, hogy az újságíró foglalkozású vádlott cikkében egy közérdeklődésre számot tartó témát feldolgozva hivatása szabályainak megfelelően járt el és cikkében nem szerepel olyan tényállítás, mely alkalmas lenne a magánvádló becsületének csorbítására.