BH 1995.8.460 Elállási jog gyakorlása késedelem esetén [Ptk. 245. § (1) bek., 298. §, 300, § (1) és (2) bek.].

A felperes 1992. október 9. napján megrendelt az alperestől 1 db Opel Astra 1,7 TD típusú személygépkocsit. Az erről kiállított okiratban kikötötték, hogy a vevő megfizet az eladónak 200 000 Ft előleget, amelyből 100 000 Ft-ot a megrendelés lemondása esetére szóló foglalónak tekintenek. A szállítás határidejét 1992. december hónapjában határozták meg. A felperes 1993. január 6. napján más kereskedőtől megrendelt 1 db Ford Fiesta típusú személygépkocsit. Ezt követően az alperes 1993. január 19-én távirat útján értesítette a felperest a megrendelt jármű megérkezéséről, aki azonban 1993. január 21-én kelt levelében bejelentette, hogy a jogügylettől eláll. Az alperes 1993. február 22-én visszafizetett a felperesnek 100 000 Ft vételárelőleget, a további 100 000 Ft visszafizetésétől azonban elzárkózott.

A felperes 1993. március 3. napján előterjesztett keresetében azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze az alperest 100 000 Ft tőke és a törvényes mértékű kamatok, megfizetésére. Követelését arra alapította, hogy álláspontja szerint az alperes a személygépkocsi szállításával késedelembe esett, melynek alapján őt az elállás joga megillette. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest a kereset szerint marasztalta. Megállapította, hogy az alperes az általa vállalt teljesítési határidőt elmulasztotta, és késedelembe esett. Ezzel igazolnak látta, hogy a felperest az elállás jogi, mind érdekmúlása, mind a fix határidő lejárta alapján megilleti. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy a kapott foglalót köteles visszafizetni.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Vitatta, hogy a felperest az elállás joga megillette.

A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem volt jogosult az elállásra, és az eljárt bíróságok jogszabálysértéssel alkalmazták a Ptk. 300. §-ának (2) bekezdését.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.