A Pécsi Járásbíróság P.20257/2005/32. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 115. §, 116. §, 117. §, 324. §, 325. §, 327. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 64. §] Bíró: Kovács Judit Csilla

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Pécsi Városi Bíróság a dr. Traj Zoltán ügyvéd (7623 Pécs) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - a dr. Szabó Pál ügyvéd (7621 Pécs ) által képviselt I.rendű alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 222.000,-/kettőszáz-huszonkettőezer-kettőszázhuszonkettő/forint első fokú perköltséget valamint az államnak - a Baranya Megyei Illetékhivatal külön felhívására, az ott közölt módon és számlára - 97.300,- /kilencvenhétezer-háromszáz /forint le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Pécsi Városi Bíróságon írásban 3 egyező példányban benyújtható, vagy jegyzőkönyvbe mondható fellebbezésnek van helye a Baranya Megyei Bírósághoz.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyével kapcsolatos csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszáz-ezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, egyébként az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. A felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében is kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A peres felek testvérek. Édesanyjuk, néhai T. J-né halálát követően a siklósi közjegyző Kjö.0/000 szám alatti eljárásban az örökhagyó hagyatékát képező pécsi 000/0/0. hrsz.-ú E. utca 16. szám alatti öröklakást törvényes öröklés jogcímén a peres felek illetve testvérük K.Z-né részére átadta , így azok egymásközt egyenlő arányban lettek az ingatlan tulajdonosai.

A felek testvére , K.Z-né 2001. június 7-én keresetet terjesztett elő jelen per peres felei ellen a közös tulajdon megszüntetését kérve. A Pécsi Városi Bíróság P.00.000/2001. számú a Baranya Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Pf.00.000/2004. számú határozata folytán

2004. május 27-én jogerőre emelkedett - ítéletével az ingatlanon fennálló közös tulajdont részben megszüntette és K.Z-né 1/3 tulajdoni illetőségét megváltási ár ellenében jelen per felperesének tulajdonába adta.

A peres felek a folyamatban volt eljárásban - alperesi pozícióban- 2001. október 17-i beadványukban előadták, hogy I.rendű alperes neve felperes neve javára az ingatlan 1/3-án fennálló tulajdoni jogáról lemondott és benyújtásra került részükről az 1999. május 18-án kelt "házilag megírt" ajándékozási szerződés megnevezésű irat, mely szerint "én I.rendű alperes neve a mai napon 1999. 05.18-án édesanyánk tulajdonában lévő pécsi 5555/33 tulajdoni lapon nyilvántartott 000/0/0. hrsz. szám 52m2 nagyságú szövetkezeti lakás örökösödési része tulajdonjogáról lemondok nővérem , felperes neve javára. Lemondásom indoka egyben édesanyám végakarata, hogy az E. úti lakásást halála után leánya felperes neve örökölje mivel életében gondozta, ápolta őt és férjét is. Továbbá 1984. márciusában édesanyámnak 8o.ooo,-ft készpénzt fizetett , hogy férje T.L. egyetlen élő leányát köteles részre nézve ebből a pénzből kifizesse és így az ingatlan egész édesanyámra szállhatott."

A 2002. január 28-án megtartott tárgyaláson a felperes előadta,hogy az alperes egy ajándékozási szerződéssel lemondott saját tulajdoni hányadáról és azt neki ajándékozta. Elmondta, hogy az okirat a tulajdonosváltozás átvezetésére nem alkalmas de szándékukban áll , hogy egy ügyvéd által ellenjegyzett okirattal a tulajdonosváltozást az ingatlannyilvántartásban átvezessék, ebben a kérdésben azonban lépéseket még nem tettek. Az alperes ez alkalommal úgy nyilatkozott, hogy az őt megillető 1/3 tulajdoni illetőségről az ápolás, gondozás fejében nővére javára lemond.

A felek között 1998. május l8-án- ugyanazon napon de még az ajándékozási szerződés aláírása előtt - ún. elismervény megnevezésű okirat is készült, melyben az alperes az E. utcai ingatlanból járó részének - kettőmillió hagyatékilag felértékelt részének - 660.000,-Ft-nak a felperestől történő átvételét nyilatkozta. Az ajándékozási okirat megírása előtt a felek -bár ezt írásban nem rögzítették- megállapodtak, hogy édesanyjuk síremlékének költségeihez fele részben a felperes hozzájárul és csak annak megtörténte után készítenek a házilag megírt ajándékozási szerződés alapján hivatalos szerződést .

A per befejezését követően a felperes ügyvédhez fordult hogy az hivatalos formában rögzítse a közöttük létrejött megállapodást, ajándékozási szerződést szerkesszen az alperes perbeli ingatlanban lévő tulajdoni hányadára vonatkozóan. Az alperes a szerződéskötést megtagadta, arra hivatkozott, hogy a felperessel elszámolási - a síremlékkel kapcsolatos költség és más kölcsön- vitája van és amíg ezt nem rendezi a szerződést nem írja alá. A felperes a síremlék költségeihez nem járult.

A felek kapcsolata ezt követően megromlott, haragos viszonyban vannak, nem beszélnek egymással. 2004. szeptember 9-én a felperes az alperest az 1999. május 18-án kelt ajándékozási szerződésre hivatkozva jogi képviselője útján ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas jognyilatkozat megtételére "újabb szerződés megkötésére" és ily módon a közös tulajdon megszüntetésére hívta fel melyre az nem nyilatkozott.

A felek között ingatlannyilvántartási-bejegyzésre alkalmas okirat a későbbiekben sem készült, az ingatlannyilvántartás adatai szerint az ingatlanon ma is - 2/3 részben a felperes 1/3 részben az alperes javára - közös tulajdon áll fenn.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg tulajdonjogát az alperessel megkötött ajándékozási szerződés alapján elsődlegesen ajándékozás, másodlagosan adás-vétel