A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10990/2010/4. számú határozata kártérítés (NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 67. §, 163. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.990/2010/4. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vajda Attila ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a ... jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság alperes ellen nem vagyoni kártérítés iránt a Győri Munkaügyi Bíróságon 1.M.810/2007. szám alatt megindított és másodfokon a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Mf.20.113/2010/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Mf.20.113/2010/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek tizenöt napon belül személyenként 10.000,- (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A Győri Munkaügyi Bíróság az 1. M. 810/2007/59. számú ítéletével elutasította a felperesek - személyes szabadságuk korlátozására, emberi méltóságuk, személyiségi jogaik, valamint a magántitokhoz való joguk sérelmére alapított - nem vagyoni kártérítés iránti keresetét.

A megállapított tényállás szerint a felperesek 2006. novemberében a Gy.-i Határőr Igazgatóság kötelekében H.-ban, a H. Kirendeltségen teljesítettek szolgálatot. 2006. november 20-án reggel negatív eredménnyel végződött alkoholszondás vizsgálatot követően kezdték meg szolgálatukat, majd röviddel ezután a parancsnok irodájában értesültek arról, hogy szolgálati fegyvereiket az ügyeleti szobában le kell adniuk, mert drogteszt elvégzése céljából, K. B.-val együtt Gy.-be szállítják őket. A Gy.-be vezető úton a parancsnok és helyettese nem szóltak a felperesekhez, akik egymás közt, illetve K. B.-val beszélgettek.

A drogteszthez szükséges mintavételnél a felpereseken kívül Ú. Zs. alezredes, a H.-i Határrendészeti Kirendeltség vezetője, M. T., H.-i Osztályvezető, dr. P. B. alezredes, a fegyelmi alosztály vezetője és O. B. felcser voltak jelen. A felperesek tájékoztatást kaptak arról, hogy a vizsgálatra azért került sor, mert - az elöljáróhoz szolgálati úton érkezett információ szerint - a megelőző hét végén drogot fogyasztottak.

A teszt negatív eredményét rögzítő vizsgálati jegyzőkönyv aláírását követően a felperesek szolgálati helyükre visszatérve, munkájukat a korábbiakkal azonosan folytatták.

A felperesek és K. B. által - hamis vád bűntettének gyanúja miatt kezdeményezett, ismeretlen tettes ellen indult nyomozást a Baranya Megyei Főügyészség Nf.B.2896/2007/1-I. szám alatt hozott határozatában a Be. 190. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A határozat szerint hogy a teszt hiányos dokumentálása folytán orvosszakértői módszerekkel nem volt megállapítható az értékelés helyessége, ezért nem lehetett egyértelmű következtetést levonni arra nézve sem, hogy az illetékes vezető részére információt szolgáltató személy - a felperesek által állítólagosan elkövetett bűncselekményre vonatkozó - bejelentése valótlan volt.

A II. rendű felperes 2008. január 1-től átszervezés útján átkerült a Cs.-i Rendőrkapitányság kötelékébe, az I. rendű felperes szolgálati jogviszonya 2008. június 30-án saját kezdeményezése folytán szűnt meg.

Személyiségi jogaik megsértése miatt igényelt nem vagyoni kártérítésre vonatkozó szolgálati panaszuk elutasítását követően a felperesek a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetükben azt kérték, hogy a bíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 162. § (1) bekezdése alapján kötelezze az alperest 2-2 millió forint kártérítés megfizetésére.

Arra hivatkoztak, hogy a munkáltató - megalázó körülmények között történt lefegyverzésüket követően, őket Gy.-be szállítva - jogellenesen korlátozta személyes szabadságukat. A drogtesztet jogosulatlanul alkalmazta, aminek szakszerűtlensége is bizonyított volt. Személyiségi jogaik sérelme elkerülhető lett volna, ha a munkáltató megfelelő körültekintéssel intézkedik a teszt lebonyolításáról, azonban a kirívóan indiszkrét módon kezelt esemény során elöljáróik végig bántóan, lekezelően viselkedtek velük. Kollégáik éppen ezért következtethettek arra, hogy a jogsértést valóban elkövették. Gúnyos megjegyzések, ugratás céltábláivá váltak, cinikus, rosszindulatú pletykák indultak el, kollégáik közül többen elfordultak tőlük. Mindezek következtében életminőségük negatív irányba változott.

A Győri Munkaügyi Bíróság a felperesek keresetét elutasító 1.M.810/2007/59. ítéletében kifejtett jogi álláspontja szerint a felperesek drogtesztjét az állományilletékes parancsnok jogszerűen kezdeményezte, melyről a felpereseket is tájékoztatta, ezért nem fogadta el a személyes szabadság korlátozásával kapcsolatos felperesi hivatkozást. A munkáltató magatartásával okozati összefüggésben álló, a felperesek életvitelének nem vagyoni kártérítésre jogosító súlyos megnehezülését eredményező körülményeket a lefolytatott, széleskörű bizonyítási eljárást követően sem látott megállapíthatóak. Álláspontja szerint a gyanú megfogalmazása, vagy önmagában a munkáltatónak a korábban megszokottaktól eltérő viselkedése nem minősíthető valótlan tényállításnak. A negatív teszteredmények után a felperesek azonnal felvehették a munkát, majd feladataikat a korábbiakkal azonosan, változatlan feltételek mellett látták el.

A felperesek nem bizonyították, hogy a drogteszt lebonyolításával közvetlenül kapcsolatban nem álló kollégák a munkáltatótól szereztek tudomást a drogfogyasztás gyanújáról. A munkatársak, ismerősök esetlegesen rosszízű megjegyzései, tréfái miatt a munkáltató felelőssége nem volt megállapítható, ezért valótlan, sértő tény állításának, híresztelésének vagy való tény hamis színben való feltüntetése hiányában az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. § (2) bekezdése alapján a jóhírnév megsértését sem lehetett a alperes terhére róni.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2.Mf.20.113/2010/4. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helyes indokaira és az alperes jogelődjének hivatásos állományára vonatkozó, a perbeli időszakban hatályos Munkavédelmi Szabályzat rendelkezéseire utalva helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítéletnek a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és keresetüknek helyt adó ítélet hozatalát kérték.

Fenntartották, hogy a munkáltató tudomására jutott információ miatt szolgálatba léptetésük is helytelen döntés volt, továbbá az ügy kivizsgálásra kizárólag az ügyészség lett volna jogosult. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontja és 3. § (2) bekezdése alapján arra hivatkoztak, hogy a kábítószer függőségre, kábítószer fogyasztásra vonatkozó személyes adatok különleges védelme miatt a drogteszt elvégzéséhez a törvény kifejezett rendelkezésére, vagy az érintettek önkéntes, egyértelmű beleegyezésén alapuló írásos felhatalmazására lett volna szükség.