A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37038/2011/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi II. törvény (Fkb (hk).) 12. §, 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §, 4. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Kovács András

Kfv.IV.37.038/2011/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Illés Mária ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Földhivatala /2500 Esztergom, Rudnay tér 2./ - mint a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal jogutódja - alperes ellen földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a meghatalmazott által képviselt Seres János beavatkozott - a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2010. október 5. napján kelt 11.K.20.803/2009/33. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 34. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 11.K.20.803/2009/33. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A dunaszentmiklósi, külterületi ingatlan részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonának megszüntetését a felek kérték a földhivataltól.

A Tatai Körzeti Földhivatal a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény /a továbbiakban: Fkbt./ 12/F. § /4/ bekezdése alapján határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, megállapította a megosztás kiindulási helyét és irányát - figyelemmel a talajvédelmi szempontokra - a 2007. július 23-án kelt 8.077-4/2007. számú határozatával.

A határozat indokolása szerint a földrészlet megosztásához a Vízügyi Felügyelőség és a Talajvédelmi Igazgatóság is, valamint a szakhatóságok - kikötések nélkül - hozzájárultak.

A határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

Az Fkbt. 12. § /5/ és /6/ bekezdése értelmében a földhivatal a tulajdonostársak közötti egyezség hiányában sorsolással dönt a kiosztás sorrendjéről. A sorsolásra 2009. február 11-én került sor.

A sorsolás ellen a tulajdonostársak közül a felperesek fellebbezést nyújtottak be a földhivatalhoz.

A Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal a 2009. március 25. napján kelt 33/2009. számú határozatával a fellebbezést - kifogást - elutasította, és a Tatai Körzeti Földhivatalban 2009. február 11-én megtartott sorsolás eredményét helybenhagyta.

A felperesek keresetükben a sorsolás eredményének és az alperes határozatának megsemmisítését kérték.

Előadták, hogy a földkiadáskori tíz éves állapot alapján használják a kordonos szőlőt; azt a közigazgatási határ (Dunaszentmiklós-Neszmély) kettévágja, út biztosítása nélkül.

Álláspontjuk szerint a sorsolás nem vette figyelembe az évtizedes használatot, a kialakult földrészletek megközelíthetőségét.

Előadták, hogy a meglévő úthálózathoz a kisebbségi tulajdonosok ingatlanai nem csatlakoztathatók. A gépi művelés eddig megoldható volt, mert úttal csatlakozott, most út nélküli.

Az S. család 90 %-áé a két szőlőtábla, ők nem akarták az egyezséget, ezért történt a sorsolás. A megosztás ellentétes a földvédelmi és gazdaságossági szempontokkal.

A sorsolási jegyzőkönyv kifüggesztésére is szabálytalanul, a sorsolást követő egy hónap után került sor, a felperesek kifogásának beadása után.

A megyei bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.,

Ítéletének indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 58. § /1/ bekezdésére hivatkozott.

Ismertette, hogy a sorsolás lefolytatásáról tanúként hallgatta meg H. B-, a sorsolási bizottság elnökét.

A tanú úgy nyilatkozott, hogy a sorsolás a Tatai Körzeti Földhivatal 8077-4/2007. számú határozata alapján történt, amely a megosztás kiindulási helyét és irányát határozta meg, valamint a megosztás tervezetét.

A megyei bíróság a felperesek kérelmére B. M. igazságügyi mezőgazdasági szakértőt rendelte ki annak tisztázására, hogy a megosztás ellentétes-e a földvédelmi és gazdaságossági szempontokkal.

A szakértő megállapította, hogy a sorsolás után kialakítandó szőlő, termőföldi ingatlanok, okszerűen nem művelhetők.

Álláspontja szerint a 3/2006. /FVÉ.6./ FVM utasításának különösen a szőlőültetvényekre vonatkozó szempontjait a megosztás során figyelmen kívül hagyta a földhivatal.

A jelenlegi használat és a sorsolás után kialakításra kerülő ingatlanok között van használatbeli, értékbeli, művelhetőségi különbség.

A szakértői véleményben foglaltakkal a felperesek és a megyei bíróság is egyetértett.

A megállapításokat az alperes és az alperesi beavatkozó sem vitatta; azonban az alperes és az alperesi beavatkozó álláspontja szerint az abban foglaltakat a jelen eljárásban már nem lehet értékelni, hiszen maga a kereseti kérelem is, a megosztás kiindulási helye és iránya, valamint az így kialakult állapotra irányult; ezt pedig a földhivatal jogerős határozatával már meghatározta.

Az Fkbt. 12/F. § /3/, /4/ és /5/ bekezdésére, továbbá a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. /IV. 8./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Kormányrendelet/ 4. § /1/ bekezdésére hivatkozással kifejtette a megyei bíróság, hogy a közszemlére tétel a rendelkezésre álló adatok szerint megtörtént, azt a szakértő is megállapította; a földhivatal határozata fellebbezés hiányában jogerős lett.

Hivatkozott a megyei bíróság az Fkbt. 12/F. § /8/ bekezdésében foglaltakra és leszögezte, hogy a sorsolással szemben beterjesztett kifogás, és az azt elutasító, jelen per tárgyát képező másodfokú határozat ellen benyújtott kereseti kérelem csupán magára a sorsolási eljárásra vonatkozhatott.

A becsatolt jegyzőkönyv, a sorsolási bizottság elnökének tanúvallomása, valamint az egyéb fellelhető okiratokban foglaltak ellenkezőjét a Pp. 164. § /1/ bekezdése alapján a felpereseknek kellett volna bizonyítani.