BH 1990.1.12 Oltalomképes lehet a korábban ismert megoldásokat új területre történő kiterjesztése, ha nem várt hatást eredményez és megvalósíthatóságának a felismeréséhez alkotó jellegű feltalálói tevékenységre volt szükség [Szt. 1-2. §].

A kérelmező szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz "Eljárás csicsókalevet tartalmazó energiaszegény, diétás és diabetikus zöldség-, gyümölcslevek, illetve zöldség-, gyümölcskoktélok előállítására" címmel. Az utóbb - a bírósági eljárás során - módosított szabadalmi főigénypont szerint a megoldást az jellemzi, hogy a "csicsókát és adott esetben további zöldséget és/vagy gyümölcsöt aprítás után endo-poligalakturonáz enzimkészítménnyel kezelve, egyedi sejtekből, illetve sejtagglomerátumokból álló szuszpenzióvá bontunk." A leírás szerint a hagyományos technológiával gyártott zöldség- és gyümölcslevek általában nagy cukortartalmúak, energiadúsak, a zöldség- és gyümölcsszövetek vitamintartalma, táp- és ásványi anyag tartalmának jelentős része a feldolgozási hulladékkal veszendőbe megy. Ezzel szemben az endo-poligalakturonázos kezelés hatására a zöldség-gyümölcsszövetek csaknem teljesen sejtekre bomlanak, így tartalmazzák az eredeti szövet tápanyag, ásványi anyag- és vitamin tartalmának majdnem egészét. A megoldás kidolgozói úgy találták, hogy az ily módon készült levekhez cukor hozzáadása vagy édesítőszer alkalmazása nem szükséges, ha a édesítésre csicsókalevet használnak. A csicsóka által tartalmazott inulin hidrolízisekor fruktóz keletkezik, ezért a csicsókalé jól édesítő fruktózt tartalmaz.

Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasította. Az indokolás szerint a megoldás nem új, mert a magyar 176 825 lajstromszámú szabadalmi leírásból a zöldségek és a gyümölcsök endopo-ligalakturonázos kezeléssel egyedi sejtekké, illetve sejtagglomerátumokká való bontása megismerhető. A csicsóka ilyen kezeléséhez nem volt szükség szakmai értékítélet leküzdésére.

A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy a találmány tárgya új élelmiszeripari termék előállítása ún. analóg eljárással. Csicsókát eddig ilyen célra nem alkalmaztak. A megoldás ún. kiválasztásos találmánynak minősül.

A Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmet. Végzésének az indokolásában arra mutatott rá, hogy a megoldás nem új, mert a zöldségekből, gyümölcsökből készült levek ismert előállítási eljárásának a csicsókára történő alkalmazását semmiféle ismeret, előítélet nem zárta ki. A csicsókalé mint "új termék" létrejötte nem feltalálói tevékenység, hanem célszerű intézkedés eredménye.

A kérelmező az elsőfokú végzés elleni fellebbezésében azzal érvelt, hogy eddig az irodalom nem ismertetett olyan ivólevet, amelynek elkészítéséhez vagy ízesítéséhez csicsókalevet használnak fel. Találmányi felismerés volt, hogy a csicsókalé elsősorban inulin tartalma miatt igen kellemes üdítőital, illetve ízesítésre alkalmas. Az Országos Találmányi Hivatal gyakorlata szerint - bár az élelmiszerek nem szabadalmazhatók - új termék esetében szabadalmi oltalom nyerhető a termékhez vezető, önmagában ismert eljárásra.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező elé tárta az Országos Találmányi Hivatal újdonságvizsgálati jelentésében szereplő azt az adatot, amely szerint a Römpp: Vegyészeti Lexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982) című mű szerint (595 old.) a csicsóka növény gumójában előfordul az inulin, amelynek a hidrolízise ismert, és amely enzimek hatására tökéletesen fruktózzá bomlik, és ezt cukorbetegek részére diétás élelmiszerek készítésére használják. A kérelmező nyilatkozata szerint korábban a csicsókából fruktózt más enzimek alkalmazásával állítottak elő, és használtak fel diétás élelmiszerek készítésére, de csak az iparilag előállított fruktózt használták fel és nem magát a csicsókalevet, mint a kérelmező megoldásában.