A Fővárosi Törvényszék K.30456/2008/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §, 8. §, 9. §, 77. §, 78. §] Bíró: Mohay György

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30456/2008/3.*, Fővárosi Ítélőtábla Kf.27484/2008/7., Kúria Kfv.37453/2009/5. (EH 2009.2095), 1/2024. (I. 9.) AB határozat

***********

Fővárosi Bíróság

3.K. 30456/2008/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a dr. Dencs Zoltán jogtanácsos (cím.) által képviselt felperes (cím.) felperesnek dr. László Ildikó Katalin (cím.) ügyvéd által képviselt Gazdasági Versenyhivatal (cím.) alperes ellen versenyfelügyeleti eljárásban hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság alperes Vj-114/2007/19. számú határozatát részben, a jogkövetkezmény meghatározása körében hatályon kívül helyezi és e vonatkozásban alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az APEH illetékes Regionális Igazgatósága külön felhívására fizessen meg 8.250,-Ft (azaz Nyolcezer-kettőszázötven forint) eljárási illetéket.

Az eljárás fennmaradó 8.250,-Ft, (azaz Nyolcezer-kettőszázötven forint) összegű illetékét a Magyar Állam viseli.

Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságnál 3 példányban előterjesztett, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S :

A perben a bíróság a következő tényállást állapította meg:

Felperes a magyar lakossági banki piac legnagyobb szereplője.

Felperes a 2007. március 26. és 2007. április 27. közötti akciós időszakban, valamint a 2007. július 16. és 2007. augusztus 14. közötti akciós időszakban folyamatosan, széleskörű kommunikációs kampánnyal népszerűsítette betétlekötési akcióját.

Az első számú akció felperes Lakossági Forint Folyószámla, Junior Folyószámla, Diákszámla, Lakossági Elektronikus Számlacsomag, Lakossági Aktív Számlacsomag és Lakossági Takarékszámla számlakonstrukcióira vonatkozott.

Az akcióban két hónapra fix kamatozással folyamatos (kamat nélküli, vagy kamattal növelt) lekötéssel lehetett betétet elhelyezni. Az elérhető maximális betéti kamat mértéke 8,5 %-ot tett ki, ezen mértéket kiemelt üzenetként tartalmazta a banki kommunikáció. Ugyanakkor csak a korábbi egyenleget meghaladó mértékű új megtakarítás esetén és meglehetősen magas, 5.000.000,-Ft összeghatár felett érhetett el ilyen mértékű hozamot a fogyasztó.

A 2007. július 16-tól 2007. augusztus 11-ig meghirdetett lekötési akcióban lényegében az első időszak feltételeivel kínált felperes 8 %-os mértékű akciós kamatot.

A kommunikációs kampány televízióban, hirdetményekben, az Üzletszabályzatban, illetve egyéb marketing eszközökkel (DM levél, szórólap, beltéri plakát, óriásplakát, internetes közlemények) folyt.

Mindezeket követően alperes 2007. július 17-én versenyfelügyeleti eljárást indított annak megvizsgálására, hogy a fenti tájékoztatások nem sértették-e a versenyjogi szabályokat a fogyasztók tájékoztatása vonatkozásában.

Az eljárás lefolytatását követően alperes a Vj-114/2007/19. sz. határozatában megállapította, hogy felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor a Lakossági Forint Folyószámla, Junior Folyószámla, Diákszámla, Lakossági Elektronikus Számlacsomag, Lakossági Aktív Számlacsomag és a Lakossági Takarékszámlához kapcsolódó betétlekötési akciók során a televíziós reklámban, óriásplakátokon, kültéri plakáton és a számlakivonaton a fogyasztókat nem, illetőleg nem teljes körűen tájékoztatta arról, hogy a két hónapos, akciós, forint alapú lekötési konstrukcióban a maximális kamat csak úgy érhető el, ha a megtakarítás a korábbi 2007. március 22-i egyenleget meghaladó mértékű, továbbá a megtakarítás 5.000.000,-Ft, vagy azt meghaladja.

Alperes ugyanezen határozatában megállapította továbbá, hogy felperes a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor "az felperes mindig a legjobb megtakarítási módot kínálja" állítást szerepeltette egyes tájékoztatásaiban.

Alperes a fenti első jogsértés miatt kötelezte felperest 132.000.000,-Ft bírság megfizetésére.

A határozat indokolása szerint a felperes által folytatott reklámtevékenység alkalmas piaci hatás kiváltására, az akció időtartama alatt az új ügyletek száma jelentősen megemelkedett, így az akció a piaci részesedés növelésére is alkalmas volt.

A felperesi tájékoztatások egy része esetében, bár azok formai szempontból eleget tettek a tájékoztatással szemben támasztott versenyjogi követelményeknek, tartalmilag a fogyasztók által észlelhető és befogadható módon a releváns feltételek egy része nem vált az üzenet részévé.

Az üzleti piaci folyamatok igen lényeges mozzanata a kölcsönös kapcsolatfelvétel, ha pedig ezen kapcsolatfelvétel alapja, elindítója egy jogsértő, megtévesztő tájékoztatás, akkor egyértelmű, hogy a további informálódás sem küszöböli ki a jogsértést.

Nem várható el, hogy a fogyasztó figyelmeztetésre, vagy anélkül a piaci közlés versenyjogba ütközését maga küszöbölje ki további piaci információ felkutatásával.

A termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságainak már a reklámból megismerhetőnek kell lennie, ezt nem pótolhatja semmiféle utólagos tájékozódás, illetőleg az, hogy valamely más formában elérhetőek voltak teljes körűen a szükséges információk.

Ha egy tájékoztatás megjelenik, kiemel valamely lényeges körülményt, akkor azt pontosan kell tennie, hogy a fogyasztók egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeket egyidejűleg a reklámból megismerhessék. Alperes szerint az "akár" kifejezés feltételességre való utalása nem eredményezi a tájékoztatás félrevezető jellegének megszűnését vagy kizárását.