BH 1975.10.474 A bíróságnak a fizetési meghagyás kibocsátása nélkül az ügyet tárgyalásra kell kitűznie, ha a követelés fennállása kétségesnek mutatkozik; ilyen kétség áll fenn, ha a jogosult a fizetési meghagyást a felelősségre alapul szolgáló tények előadása nélkül a kiskorú kötelezett törvényes képviselője ellen is kibocsátani kéri [Pp. 316. §, Ptk. 352. §].

A jogosult vállalat - a terhére elkövetett bűntett sértettjeként - 4700 Ft és annak kamata erejéig fizetési meghagyás kibocsátását kérte.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben előadott tényállás szerint a kötelezettek a követelt 4700 Ft-tal - egyetemlegesen - azért tartoznak, mert 1972. május havában az I-III. r. kötelezett az áruházba hamis kulcs használatával behatolt és onnan ilyen értékű árut vitt el, a IV. r. kötelezett pedig a kiskorú III. r. kötelezett törvényes képviselője.

A járásbíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, és az ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.

A fizetési meghagyásnak a IV. r. kötelezettnek a felelősségét megállapító része ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. 316. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésből következik, hogy a követelés tekintetében felmerülő kétség esetén a tárgyalás kitűzése az elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Az adott esetben ilyen kétely merült fel.

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben előadott hiányos tényállás alapján is megállapítható, hogy a IV. r. kötelezett az okozott kárért csak akkor lenne a Ptk. 352. §-ának (4) bekezdése alapján egyetemlegesen felelős, ha a kiskorú III. r. kötelezett belátási képességgel (vétőképességgel) rendelkezve okozta a kárt, s annak felügyeletre köteles gondozója a IV. r. kötelezett volt, és bizonyítják, hogy a gondozó a kötelezettségeit felróhatóan szegte meg.