A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20278/2022/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. § (1) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A személyes adatok védelméhez, a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértése megállapításának szempontjai.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.22157/2021/9., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20278/2022/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.278/2022/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2022. február 10. napján meghozott 33.P.22.157/2021/9. számú ítélete ellen az alperes 10. sorszámú fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy az állam javára - az adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - fizessen meg további 240.000 (kétszáznegyvenezer) forint eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 62.500 (hatvankétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az állam javára - az adóhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára - 200.000 (kétszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] A felperes a kereseteiben kérte

- annak megállapítását, hogy a portál internetes portálon főszerkesztő főszerkesztő neve alatt 2020. december 4-én megjelent, az "Egy, a G-nap idején átállt vezető újságíró pikáns kalandjaira utalhatott személy1 a műsorben" című írásában

- a felperes beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozta a felperes szexuális orientációját mint különleges személyes adatot, amivel megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogát és magánélethez való jogát,

- valótlanul híresztelte, hogy a felperes személy1nak "a legkisebb skrupulus, fenntartás és zavar nélkül, röhögve mesélte, hogy ő azért szeret többek között országba járni, mert ott kisfiúk is rendelkezésre állnak" (a továbbiakban: sérelmezett közlés), és ezzel megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát,

- az alperesnek a további jogsértéstől való eltiltását,

- megfelelő elégtétel adásaként arra való kötelezését, hogy magánlevélben fejezze ki a felperesnek a sajnálkozását a jogsértések miatt,

- 8.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére (amiből 3.500.000 forint a személyes adatok védelméhez való jog és a magánélethez való jog megsértése, 4.500.000 forint a valótlan tény híresztelése ellentételezését szolgálja), és

- a sérelmezett tartalmak végleges eltávolítására kötelezését.

[2] A keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42.§ (1)-(2) bekezdésére, 2:43.§ d) és e) pontjára, 2:44.§-ára, 2:45.§ (2) bekezdésére, 2:51.§ (1) bekezdésére és 2:52.§-ára, a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (Mvtv.) 7.§-ára, 8.§-ára, 12.§-ára és 13.§ (1) bekezdésére, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (GDPR) 4. cikk 1. pontjára, 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára és 9. cikk (1)-(2) bekezdésére alapította.

[3] Az érvényesíteni kívánt jogok ténybeli alapjaként előadta, hogy a portál internetes hírportálnak az alperes a kiadója. A portálon 2020. december 4-én közzétették az "cikk címe" című írást, amelynek a címben és a felvezetőben is bemutatott lényegi tartalma személy1 név nélküli története szereplőjének az azonosítása. A cikk a felperest név szerint nem említi, de egyértelműen és bármely átlagolvasó számára könnyen azonosíthatóan körülírja. A cikkben írtakkal szemben a felperes szexuális irányultsága nem közismert, azt csak szűk bizalmi körében osztotta meg, a nyilvánosság előtt nem vállalta és nem is tervezte vállalni. Az alperes nem kért és nem kapott hozzájárulást a felperes szexuális orientációja mint személyes adat kezelésére, nyilvánosságra hozatalára. Másrészt a sérelmezett közlés valótlan. Köztudomású, hogy a pedofil cselekményeket a büntetőjog különösen szigorúan bünteti, és a társadalom is egységesen és mélységesen elítéli. Az alperesi közlés és az arra hivatkozva megjelentetett tévéműsorok, rádióriportok és cikkek után a felperes saját Facebook-oldalát és a munkáltatója felületét is ellepték a pedofíliára utaló kommentek, amelyeket folyamatosan törölni kell. A felperest a cikk óta számos személyes inzultus és hátrány érte, rendszeresen szerepel a nyilvánosság előtt, aminek a sikerét és a hatását a jogsértés hosszú távon is befolyásolni képes.

[4] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperest nem illeti meg a keresetben érvényesített jog, mert a cikkből a személye nem ismerhető fel az ismeretlenek számára. A felperes szexuális orientációjának a nyilvánosságra hozatala a Ptk. 2:44.§-ára figyelemmel egyébként sem volt jogsértő, mert az alperes részéről nem volt kutakodó, indokolatlanul megalázó és öncélúnak tekinthető. A cikk a felperes személy2ről szóló írására és személy1 ezt követő nyilatkozatára reagált, a már kialakult közéleti vitát fűzte tovább. Amennyire lehetett, főszerkesztő a tényeknek utánajárt, mind személy1 eredeti közlését, mind a felperes neki adott nyilatkozatát közölte, és azt a politikai kontextusában mutatta be. A felperes sérelemdíj iránti igényét kirívóan eltúlzottnak találta.

[5] Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy a portál internetes portálon főszerkesztő főszerkesztő neve alatt 2020. december 4-én megjelent az "cikk címe" című írásban a felperes beleegyezése nélkül nyilvánosságra hozta a felperes szexuális orientációját mint különleges személyes adatot, ezzel megsértette a felperes személyes adatok védelméhez és a magánélethez fűződő személyiségi jogát, és azzal, hogy valótlanul híresztelte, hogy a felperes személy1nak "a legkisebb skrupulus, fenntartás és zavar nélkül, röhögve mesélte, hogy ő azért szeret többek között országba járni, mert ott kisfiúk is rendelkezésre állnak", megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezze ki a sajnálkozását a felperesnek a jogsértések miatt, a sérelmezett cikket 15 napon belül véglegesen távolítsa el a honlapjáról, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.500.000 forint sérelemdíjat és 200.000 forint perköltséget.