A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30284/2010/4. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

Gfv.IX.30.284/2010/4.szám

A Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Borbás Ágnes ügyvéd és dr. Szilasi András ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Busch Béla ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságnál 16.G.41.234/2007. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.401.031/2010/12. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2010. december 7-én megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.031/2010/12. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000.000 (Tízmillió) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a felperes, valamint a B. Kft. között 1999. december 20-a és 2006. március 31-e között létrejött különböző hitel- és kölcsönügyletekből eredően a felperesnek 1.926.188.203 Ft követelése keletkezett a B. Kft-vel szemben. Ezt meghaladóan az U. P. Kft-vel 2005. május 17-én kötött engedményezési szerződés alapján az U. P. Kft. a felperesre engedményezte a B. Kft-vel szemben fennálló 174.118.471 Ft követelését.

A B. Kft. tulajdonosa 1992. november 27-től 2004. augusztus 4-ig a B. Zrt. "f.a." volt. Ez utóbbinak az alperes jogelődje 1999. január 19-étől 2002. október 21-ig közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező részvényese, 2002. október 21-től pedig egyedüli részvényese volt.

2004. augusztus 4-től 2006. június 23-ig a B. Kft. tulajdonosa a B. Zrt. "v.a." volt, amelynek a fenti időtartam alatt az alperes közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkező, 2006. december 19-től minősített többségű befolyással rendelkező részvényese volt.

2006. június 23-tól a B. Kft. tulajdonosa az A. V. Kft. volt, amelynek 2003. június 16-tól az alperes egyszemélyes tulajdonosa.

2006. szeptember 7-én az alperes jogelődje egy "komfortlevél" elnevezésű okiratot állított ki több bank, többek között a felperes részére, amelyben rögzítette, hogy az abban megjelölt pénzintézetekkel szemben a B. Kft-nek 5,5 milliárd forint feletti tartozása áll fenn. Mint a B. Kft-nek az A. V. Kft-n keresztül közvetett tulajdonosa kijelentette, hogy minden a jogszabályok lehetőségei által adott keretek között az állami tulajdonostól elvárható lépést megtesz annak érdekében, hogy a B. Kft. folyamatos fizetőképessége és működőképessége a tervezett privatizáció végleges lezárulásáig biztosítva legyen. Rögzítette, a komfortlevél kiadásának célja, hogy lehetővé tegye a B. Kft. 2006. májusában meglévő finanszírozási kereteinek ismételt, teljes mértékű használatát. Tulajdonosi elvárása, hogy a B. Kft. üzleti tevékenységét továbbra is a gondosság és óvatosság elvének szem előtt tartásával irányítsa.

A B. Kft. privatizációja eredménytelenül zárult. A felperes 2007. II. 2-án azonnali hatállyal felmondta a B. Kft-vel még fennálló hitelszerződéseket. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy az eredménytelen privatizáció következtében a komfortlevélben foglaltak hatályukat vesztették. A B. Kft. 2007. augusztus 9-től felszámolást alatt áll. A felperes követeléseinek megtérülésére a felszámolási eljárásban nincs esély.

A felperes a többször módosított keresetében 2.114.796.928 Ft és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A kereseti követelése 1.926.188.203 Ft saját kárból (vissza nem fizetett kölcsönök), az engedményezéssel szerzett 174.118.471 Ft meg nem térült követelésből és 14.490.254 Ft késedelmi kamatból tevődött össze.

A keresetét a 2003. október 30. és 2006. szeptember 6-a közötti időszak tekintetében a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében és 335. §-a /1/, /2/ és /4/ bekezdésében foglaltakra alapította. Előadta, hogy az adós fizetésképtelenné válása és ezáltal a felperest ért kár okozati összefüggésben áll az alperes mint közvetett tulajdonos "tevésben, mulasztásban" megnyilvánuló magatartásával. Az alperes egységes irányítása alatt állt valamennyi az adóst tulajdonló társaság (a B. M. Zrt., a B. É. Zrt., valamint az A. V. Kft. is), ezáltal az alperes a B. Kft. mögöttes, meghatározó irányítással rendelkező tulajdonosa volt. Az alperesnek a Ptk. 339. §-a /1/ bekezdése alapján értékelendő magatartása minden, a közvetett tulajdonosi mivolta fennállása alatt tanúsított tevéssel/mulasztással megvalósuló magatartása, amely az adós fizetésképtelenségéhez és ezáltal a felperesi kár bekövetkezéséhez vezetett.

A 2006. szeptember 7. napjától 2007. augusztus 9. napjáig - - a komfortlevél keltezésétől, a felszámolás elrendelésének napjáig - terjedő időtartamra kereseti kérelmének tényalapját az alperes által 2006. szeptember 7-én kibocsátott komfortlevélben, jogalapját elsődlegesen a Ptk. 318. §-ának /1/ bekezdésében, 339. §-ának /1/ bekezdésében és 355. §-ának /1/, /2/ és /4/ bekezdésében foglaltakban jelölte meg. E körben előadta, hogy a komfortlevél a Ptk. 199. §-ában szabályozott olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyre a szerződésekre vonatkozó szabályok az irányadóak. Keresetében arra hivatkozott, hogy a komfortlevél ajánlatnak tekintendő, mely elfogadásra került, és a felperes valamint a B. Kft. között 1999. december 20-án létrejött bankhitel szerződés részévé vált, így a peres felek között szerződés jött létre. Az alperes nem teljesítette a komfortlevélben foglaltakat, ezáltal szerződésszegést követett el, amely szerződésszegés következményeként kártérítési felelősséggel tartozik.

Azt is állította, hogy ezen időszak alatt is - a komfortlevélben foglaltak figyelmen kívül hagyása esetén is - közvetett tulajdonosi mivolta fennállása alatt az alperes olyan magatartást tanúsított, ill. olyan mulasztásokat követett el, melyek a felperesi kár bekövetkeztéhez vezettek.

Végül a keresetét a Ptk. 6. §-ára alapította. Előadta, hogy a komfortlevélben foglaltakra figyelemmel finanszírozta tovább a B. Kft-t.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy közötte és a felperes között a komfortlevél kiadásával szerződéses kapcsolat nem keletkezett, így a szerződésszegésre alapított kereset alaptalan, mint ahogy alaptalan a felperesnek a 2003-2006. szeptember 6-ig terjedő időtartamra, illetve az azt követő időszakra vonatkozó, az alperes közvetett tulajdonosi minőségére alapított kártérítésre irányuló, illetve a Ptk. 6. §-ára alapított keresete is.

Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a 16.G.41.234/2007/51. számú ítéletével a keresetet elutasította.

Kifejtette, hogy a komfortlevél a Ptk. 199. §-a szerinti egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, nem pedig szerződési ajánlatnak, így a peres felek között szerződést nem hozott létre. Megállapította, hogy a B. Kft. vagyonvesztését a veszteséges gazdálkodása okozta, arra vonatkozóan azonban nem merült fel értékelhető adat, hogy az alperes milyen magatartása, vagy mulasztása vezetett a vagyonvesztéshez, valójában az sem bizonyított, hogy az alperes tanúsított-e olyan magatartást, amely nem áll összhangban a komfortlevélben vállaltakkal, illetőleg amely összefüggésbe hozható az adós fizetésképtelenné válásával. Azt sem találta bizonyítottnak, hogy az alperes a közvetett tulajdonosi tevékenységével kapcsolatosan olyan jogellenes magatartást tanúsított, amellyel összefüggésben áll a B. Kft. fizetésképtelenné válása.