GK 36. szám

I. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiben az ár, illetve a díj (a továbbiakban: ár) meghatározásának olyannak kell lennie, hogy az ár tekintetében bizonytalanság ne keletkezzék. Az ár meghatározottnak tekintendő, ha azt a szerződés és az árszabályozó rendelkezések alapján a teljesítéskor ki lehet számítani. Ennek az árnak az érvényesítéséhez nincs szükség a felek újabb megegyezésére vagy a szerződés módosítására.

II. Ha a szolgáltatás tárgyára a jogszabály rögzített (fix) árat állapít meg, gazdálkodó szervezetek között a szerződés - a felek eltérő megállapodása esetén is - ezen az áron jön létre. Ez az elv érvényesül megfelelően akkor is, ha a rögzített (fix) árat kötelezően meghatározott mértékű felárral növelni vagy ugyanilyen árengedménnyel csökkenteni kell.

III. Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rögzített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, az ár kérdésében felmerült vita rendezése céljából gazdasági per indítható.

Ha a gazdálkodó szervezetek szerződéskötési kötelezettség alá nem eső olyan termék (szolgáltatás) árában, amelynek rögzített (fix) ára nincs, nem tudnak megállapodni, szerződési ügyben a per csak közös megegyezéssel indítható.

IV. Gazdasági perben a bíróság az ár meghatározásánál sem a hatóságilag megállapított legmagasabb árat, illetőleg a hatóságilag megszabott árhatárt, sem pedig a felár vagy árengedmény hatóságilag megszabott mértékét nem lépheti túl, úgyszintén nem alkalmazhat a legalacsonyabb hatósági árnál alacsonyabb árat.

V. Ha a szerződés létrejötte - az árban való megegyezés hiánya miatt - ráutaló magatartással sem állapítható meg, de az egyik gazdálkodó szervezet szolgáltatása folytán a másik vagyoni előnyhöz jut, azt - amennyiben az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani - visszatéríteni tartozik.

VI. Ha a szolgáltatás tárgyának ára a szerződés megkötése és teljesítése közötti időszakban hatósági rendelkezés folytán megváltozik, a következők szerint kell eljárni:

a) Ha az új ár rögzített (fix) ár, és a jogszabály másként nem rendelkezik, a szerződést az új áron kell teljesíteni.

b) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kötötték meg, és ez kerül változtatásra - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, az új legmagasabb (maximált) áron vagy árhatáron kell teljesíteni.

c) Ha a felek a szerződést a legmagasabb (maximált) ár Vágy árhatár alatt kötötték meg, és a legmagasabb (maximált) ár, vagy árhatár változtatásra kerül - eltérő megegyezés, vagy a jogszabály más rendelkezése hiányában - a felek szerződéskötéskori akaratának feltárásával kell megállapítani, hogy az árat a kikötött összegben vagy a felső árhatártól való korábbi eltérés arányának megfelelő összegben kell megfizetni.

d) Amennyiben a szolgáltatás tárgya nem esik szerződéskötési kötelezettség alá, és a felek a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg, a szerződéstől bármelyik fél elállhat.

e) Ha a szolgáltatás ára hatósági rendelkezés folytán a szabad árformába kerül - a felek eltérő megegyezése hiányában - a szerződést a kikötött áron kell teljesíteni. Ha azonban a szerződéskötés után bekövetkezett hatósági intézkedés következtében a szerződésnek a kikötött áron való teljesítése nemzetgazdasági érdeket, illetve valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sértené, a fél - az egyéb feltételek fennállása esetén - a szerződés módosítása iránt bírósághoz fordulhat.

VII. A teljesítési határidő után bekövetkezett hatósági áremelés esetén a késedelmes szállító, illetve vállalkozó az alacsonyabb és a magasabb rögzített (fix) ár közötti különbözetet a megrendelőnek kártérítésként köteles megtéríteni. Késedelmes átvétel esetén az időközben felemelt, tehát a magasabb hatósági árat kell megfizetni.

Árcsökkenés esetén a szállító, illetve vállalkozó - tekintet nélkül arra, hogy a késedelem neki felróható-e - csak az alacsonyabb árat számíthatja fel. Késedelmes átvétel esetén a megrendelő az így keletkezett árkülönbözetet, illetve a szállítót, a vállalkozót ért kárt a kártérítés szabályai szerint köteles megfizetni.

VIII. A szállítási, illetve a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban kifejtett elvek értelemszerűen irányadók - a szóban forgó szerződésekre vonatkozó esetleges külön árszabályozási rendelkezések figyelembevételével - a gazdálkodó szervezetek közötti egyéb szerződésekben foglalt árra is.

Hatályon kívül helyezte a GK 68. számú állásfoglalás. Kelt 1994. VI. 20.