A Győri Ítélőtábla Pf.20453/2009/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 57. §, 80. §, 81. §, 177. §, 252. §, 253. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 347. §, 355. §] Bírók: Hammer Sándor, Szalai György, Szalay Róbert

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a Dr. Darnói Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Darnói Norbert) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Homonnai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Homonnai Bendegúz) által képviselt kk. Ir., kk. II.r., a kk. III.r., a Homonnai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Homonnai Bendegúz) által képviselt IV.r., a személyesen eljárt V.r., a Homonnai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Homonnai Bendegúz) által képviselt VI.r. és a személyesen eljárt VII.r. alperesek elleni kártérítés megállapítása iránti perében - amely perbe I.r., II.r., IV.r., VI.r. alperes pernyertessége érdekében a Bélik Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Bélik Mihály) által képviselt , beavatkozott - a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által 2009. szeptember 18. napján kelt 4.P.20.926/2007/70. számú ítélete ellen a I.r. - II.r. felperes részéről 72., 73., a IV.r. és a VI.r. alperesek részéről 74., illetőleg a beavatkozó részéről 71. sorszámú fellebbezés folytán a 2010. április 21. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja, s az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezéseket mellőzi,

egyebekben helybenhagyja.

A felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk kötelesek viselni.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Helység 1 zártkerti és a Helység 2-n található ... helyrajzi számú, 1162 m2 területű szőlő és gazdasági épület megjelölésű ingatlan az I.r.-II.r. felperes osztatlan közös tulajdonában áll. A hétvégi házként hasznosított ingatlant a felperesek 1994. évben 1.050.000 Ft vételárért vásárolták. A korábbi tulajdonosok az ingatlanon egy pince-présház szintet, e fölött két lakószintet alakítottak ki, a tetőszerkezetet náddal fedték. A házat több esetben feltörték - a legutolsó betörésre 2004. szeptember 26. és október 3. napja között került sor - és a betörések során a tettesek különféle berendezési tárgyakat, így villanykapcsolókat, konnektorokat, mosdókat, csaptelepeket, villanybojlert, zuhanykabint és bútorokat tulajdonítottak el.

A kiskorú I.-II.-III.r. alperesek 2005. március 21-én a tanulás befejezése után elhatározták, hogy a Helység 1,... dűlőben található kilátóhoz mennek játszani. A III.r. alperes szalonnát akart sütni, de erről édesanyja lebeszélte, és egyúttal figyelmeztette a tűzgyújtás veszélyére. A III.r. alperes édesanyját arról is tájékoztatta, hogy barátaival a szőlők felé kirándulnak.

A kiskorú alperesek a szőlő felé indulva útközben szalonnasütéshez kerestek alkalmas helyet, amikor a felperesi ingatlanon a szalonnasütőt észrevették. Először a bejárati ajtó alján lévő résen keresztül az épületbe bemásztak, amelyet üresnek és rendetlennek találtak, ezért úgy gondolták, hogy az épületet búvóhelyként használják. A házban található újságokat és fatörmelékeket kihordták, majd a III.r. alperesnél engedély nélkül lévő öngyújtóval a szalonnasütőben meggyújtották, közben a II.r. alperes "katonásdit" játszott, felvett egy lepottyant nádszálat, azzal menetelt le-föl, hol a betonjárdán, hol azon kívül. Ezt a nádszálat később a tűzbe dobta, majd a megrongált ajtóból vett ki egy fadarabot, annak végét előbb a tűzbe tartotta és azzal menetelt fel-alá, hol a betonjárdán, hol a ház melletti füves részen. Mind a nádszál, mind a fadarab vége füstölgött, amikor a II.r. kiskorú alperes azzal fel-alá menetelt. A játék közben a kiskorú alperesek észlelték, hogy a ház teteje füstöl. A tetőre földet és homokot szórtak, de ezzel a füstölést nem tudták megszüntetni, ezért hazafele szaladtak, de ekkor már észlelték, hogy a tető kigyulladt. Úgy döntöttek, hogy tettüket nem vallják be, hanem azt mondják, hogy sétájuk közben látták meg a tüzet, és azt, hogy onnan két gyermek szaladt el. A tűzesetről a polgármester lányát tájékoztatták, aki a tűzoltókat telefonon értesítette. Mire a tűzoltók a helyszínre értek a tető leégett, a ház belseje teljesen kiégett, oldalfalainak egy része beomlott, a nyílászárói is a tűz martalékává lettek, egyedül a pincerész maradt épen. "A" tűzoltó alezredes tűzvizsgáló a bejárati ajtó tokozatának felső részén észlelt égésnyomok alapján szándékos gyújtogatást állapított meg, és azt, hogy a bejárat előtt lévő betonozott részen az ajtólaptól 0,3 m-re gyújtotta meg a tüzet az ismeretlen személy.

Az épület helyreállítási költsége figyelemmel annak korára, állapotára 3.360.000 Ft. Az ingatlan forgalmi értéke 2005. évben a tűzeset előtt 1.610.000 Ft, 2008. évi forgalmi értéke - tűzeset nélküli állapotot feltételezve - pedig 1.770.000 Ft.

A kiskorú alperesek először a szülők elől is titkolták tettüket, majd I.r. - II.r. alperesek - akik testvérek - a szüleiknek bevallották, hogy a házat ők gyújtották fel. A tűzesettel összefüggésben indult nyomozás során tettüket elismerték. A Tatabányai Városi Ügyészség a 2005. június 30. napján kelt Fk.2279/2005/3. számú határozatában a nyomozás lezárásaként megállapította, hogy szándékos gyújtogatás történt, ezért a Helység 3-i Rendőrkapitányság nyomozás megszüntetéséről szóló határozatát módosította és a nyomozást a Be. 190. § /1/ bekezdés d./ pontja alapján az elkövetők gyermekkora miatt szűntette meg.

A felperesek pontosított keresetükben a kiskorú I.r.-II.r.-III.r. alperesek, valamint szüleik IV.r.-V.r.-VI.r.-VII.r. alperesek egyetemleges kötelezését kérték a tűzesetben felmerült káruk, így az épület helyreállításával kapcsolatban 3.053.783 Ft-nak, valamint a tűzesetben megsérült ingóságok után 650.000 Ft-nak, mindösszesen: 3.703.783 Ft-nak, és ezen összeg után járó késedelmi kamatának a megfizetésére. Azzal érveltek, hogy a kiskorú alperesek az ingatlant szándékosan gyújtották fel, ugyanakkor tettük súlyát és következményét illetően belátási képességgel rendelkeztek és az is nyilvánvaló, hogy gondozóik (szüleik) sem az általános, sem a konkrét felügyelet ellátása során nem úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható és kötelezettségüket felróható módon megszegték. A hétvégi házukat valóban nádtető fedte, ennek építésével kapcsolatban irat nem áll rendelkezésükre, de ez a per eldöntése szempontjából irreleváns, hogy a szükséges hatósági engedélyeket a nádtető építéséhez a szakhatóságtól jogelődjük beszerezte-e, avagy sem.

A IV.r.-V.r.-VI.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Azzal védekeztek, hogy a kiskorú alperesek a tűz keletkezésében vétlenek, a hétvégi házat nem szándékosan gyújtották fel, hanem szalonnát akartak sütni, és az épület tetőszerkezete azért égett le, mert a kiépített tűzrakóhely és a nádtető között a távolság kicsi volt, és a kedvezőtlen szélirány miatt a tűz a nádtetőbe kapott. Saját személyükben pedig a gyermekeik felügyeletével kapcsolatban mulasztás, gondatlanság sem általánosságban, sem a konkrét esettel összefüggésben nem terheli őket. Álláspontjuk szerint a felperesek által megjelölt kárösszeg eltúlzott és azzal is védekezetek, hogy az ingatlanban a tűz keletkezésekor a keresetben megjelölt ingóságok nem is voltak. Álláspontjuk szerint megfelelő lángmentesítés esetén a nádtető meg sem gyulladt volna.