Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

62005CJ0277[1]

A Bíróság (első tanács) 2007. július 18-i ítélete. Société thermale d'Eugénie-les-Bains kontra Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Conseil d'État - Franciaország. HÉA - Hatály - A HÉA alá tartozó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó szerződések keretében fizetett és elállás esetén a szolgáltató által megtartott foglaló - Minősítés. C-277/05. sz. ügy.

C-277/05. sz. ügy

Société thermale d'Eugénie-les-Bains

kontra

Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie

(a Conseil d'État [Franciaország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"HÉA - Hatály - A HÉA alá tartozó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó szerződések keretében fizetett és elállás esetén a szolgáltató által megtartott foglaló - Minősítés"

M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2006. szeptember 13.

A Bíróság ítélete (első tanács), 2007. július 18.

Az ítélet összefoglalása

Adórendelkezések - Jogszabályok harmonizálása - Forgalmi adók - Közös hozzáadottértékadó-rendszer - Adóalap

(77/388 tanácsi irányelv, 2. cikk, (1) bekezdés és 6. cikk, (1) bekezdés)

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388 hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a hozzáadottérték-adó alá tartozó szállodai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és a szállodai létesítmény üzemeltetője megtartja ezen összeget - ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vendég nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó átalány-kártérítésnek kell tekinteni, amely - mint ilyen - nem tartozik ezen adó alá.

Ugyanis a foglaló vendég általi átadása, illetve a szállodai létesítmény üzemeltetőjének azon kötelezettsége, hogy mással ne kössön olyan szerződést, amely megakadályozza őt abban, hogy teljesítse a vendéggel szembeni kötelezettségvállalását, nem minősíthető kölcsönös teljesítésnek, mivel ezen esetben a fenti kötelezettség nem a foglaló átadásából, hanem közvetlenül a szállásadásra vonatkozó szerződésből ered. Ennek megfelelően, amikor a szállodai létesítmény üzemeltetője a foglalás alapján teljesíti a megállapodásban rögzített szolgáltatást, nem tesz mást, mint betartja a vendéggel kötött szerződést, azon elvnek megfelelően, miszerint a szerződéseket teljesíteni kell. Ezért e kötelezettség tiszteletben tartása nem minősíthető az átadott foglaló ellenszolgáltatásának.

(vö. 23., 25., 36. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2007. július 18.(*)

"HÉA - Hatály - A HÉA alá tartozó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó szerződések keretében fizetett és elállás esetén a szolgáltató által megtartott foglaló - Minősítés"

A C-277/05. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (Franciaország) a Bírósághoz 2005. július 5-én érkezett 2005. május 18-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Société thermale d'Eugénie-les-Bains

és

a Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: P. Jann tanácselnök, K. Lenaerts, Juhász E. (előadó), K. Schiemann és E. Levits bírák,

főtanácsnok: M. Poiares Maduro,

hivatalvezető: K. Sztranc-Sławiczek tanácsos

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. július 4-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Société thermale d'Eugénie-les-Bains képviseletében X. Vuitton ügyvéd,

- a francia kormány képviseletében G. de Bergues és J. Gracia, meghatalmazotti minőségben,

- Írország képviseletében D. O'Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítői: P. Mc Garry BL és E. Fitzsimons SC,

- a portugál kormány képviseletében L. Fernandes és C. Lança, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében R. Lyal és M. Afonso, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. szeptember 13-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o., a továbbiakban: a hatodik irányelv) 2. cikke (1) bekezdésének és 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2 A kérelmet a Société thermale d'Eugénie-les-Bains (a továbbiakban: Société thermale) és a Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie közötti, a Société thermale által szobafoglalások során kapott és bizonyos foglalások lemondását követően megtartott foglaló hozzáadottérték-adó (a továbbiakban HÉA) alá tartozása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi jog

3 A hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében a HÉA alá tartozik "az adóalany által belföldön ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás".

4 Ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:

"(1) »Szolgáltatásnyújtás« minden olyan tevékenység, amely az 5. cikk szerint nem minősül termékértékesítésnek.

Ez a tevékenység többek között lehet:

[...]

- kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra vagy valamely helyzet, állapot [helyesen: valamely cselekmény vagy állapot] tűrésére,

[...]".

5 A hatodik irányelv 11. cikke A. része (1) bekezdésének a) pontja szerint szolgáltatásnyújtás esetén az adóalap része "minden, ami a teljesítés ellenértékét képezi, amelyet [...] a szolgáltatást teljesítő ezért az értékesítésért [...] a szolgáltatás címzettjétől vagy harmadik személytől kap vagy kapnia kell [...]".

A nemzeti jog

6 Az általános adókódex 256-I. cikke szerint a HÉA alá tartoznak az adóalany által e minőségében ellenszolgáltatás fejében végzett, az ingó dolgokra vonatkozó értékesítések és szolgáltatásnyújtások.

7 E kódex 256-IV-1. cikke előírja, hogy a termékértékesítéstől eltérő ügyleteket szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni.

8 A fogyasztók védelmének megerősítéséről szóló, 1992. január 18-i, 92-60. sz. törvény 3-I. cikke által megállapított, a Fogyasztóvédelmi Kódex L. 114-1. cikkének rendelkezése szerint:

"A szerződés eltérő kikötése hiányában az előre fizetett összegek foglalónak minősülnek; ebből következően bármely szerződő fél visszavonhatja kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a fogyasztó elveszíti a foglalót, a vállalkozó pedig annak kétszeresét köteles visszafizetni."

9 A polgári jogi kódex 1590. cikke értelmében ha az értékesítésre vonatkozó ígéretet foglaló biztosítja, bármely szerződő fél elállhat a szerződéstől, ami azzal jár, hogy a foglalót adó fél elveszti a foglalót, a foglalót szerző fél pedig annak kétszeresét köteles visszafizetni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

10 Az Eugénie-les-Bains-ben (Franciaország) letelepedett Société thermale gyógyfürdő-létesítmények üzemeltetésével foglalkozik, amely szállodai és vendéglátóipari tevékenységet is magában foglal. A társaság a gyógyfürdővendégek szállásfoglalása után foglaló címén előre fizetett összegeket kap. Ezen összegeket vagy levonják a szállásra vonatkozó szolgáltatásért később fizetett összegből, vagy a foglalás vendégek általi lemondása esetén a társaság megtartja őket.

11 A Société thermale-nál 1992-ben könyvviteli vizsgálatot tartottak az 1989. január 1-je és 1992. április 30-a közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat befejezését követően az adóhatóság úgy vélte, hogy a Société thermale által a szállásfoglalások alkalmával kapott és a foglalás vendégek általi lemondása esetén megtartott foglaló a HÉA alá tartozik. 1994. december 8-án a fenti időszakra vonatkozóan adókötelezettséget módosító értesítést bocsátottak ki a társaság terhére, 84 054 FRF (12 814 euró) értékben. A társaság panaszt nyújtott be az adóhatósághoz, amely 1995. február 14-én elutasította a panaszt.

12 A Société thermale keresetet nyújtott be e határozat ellen a Tribunal administratif de Pau-hoz. E bíróság 1999. november 18-i ítéletével elutasította a keresetet. Úgy vélte ugyanis, hogy abban az esetben, ha a vendég visszalépése esetén a társaság megtartja a foglalót, a foglaló a vendég fogadásának, a foglalásra vonatkozó akta összeállításának és a szállásfoglalásra vonatkozó kötelezettségvállalásnak megfelelő szolgáltatás ellenértékének minősül.

13 A Société thermale fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen a Cour administrative d'appel de Bordeaux-hoz, amely 2003. november 18-i ítéletével elutasította a társaság kereseti kérelmét. Annak megítélésekor, hogy a társaság vendégei által adott és a társaság által a vendégek általi lemondás esetén megtartott foglaló a HÉA alá tartozik, e bíróság úgy vélte, hogy ez esetben a foglalót egyedileg meghatározható - a vendég aktájának összeállításából, valamint szállásfoglalásából álló - szolgáltatásnyújtás közvetlen ellenértékének és díjazásának kell tekinteni.

14 A Société thermale - mivel szerinte a foglalót a vendégek nem teljesítése miatt a társaságot ért kár megtérítéseként fizetett összegnek, és így a HÉA alá nem tartozó kártérítésnek kell tekinteni - a fenti ítélet megsemmisítését kérte a Conseil d'État-tól.

15 Ilyen körülmények között a Conseil d'État felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"A [HÉA] alá tartozó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vevő él a részére biztosított elállási joggal, és az eladó megtartja ezen összeget - a foglalási szolgáltatás ellenértékének kell-e tekinteni, amely így a [HÉA] alá tartozik, vagy pedig ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vevő nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó kártérítésnek, amely - mint ilyen - nem tartozik a [HÉA] alá [?]"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

16 A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy valamely szállodai létesítmény üzemeltetőjének a vendég által foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és az üzemeltető megtartja ezen összeget - a HÉA alá tartozó foglalási szolgáltatás ellenértékének kell-e tekinteni, vagy pedig az ellátásért járó, a HÉA alá nem tartozó, átalányösszegben meghatározott kártérítésnek.

17 Előzetesen hangsúlyozni kell egyfelől, hogy a foglaló fogalmának meghatározása tagállamonként eltérhet, másfelől pedig a foglalóhoz kapcsolódó elállási jog gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jog szerint különböző következményekkel járhat. Így - amint az a francia kormány észrevételeiből kitűnik - a francia jogban a foglalóhoz kapcsolódó jog gyakorlása fő szabályként teljes mértékben mentesíti az elálló felet a szerződés nem teljesítésének következményei alól, több tagállamban azonban ilyen esetben továbbra is lehetséges a megtartott foglaló összegét meghaladó kár és kamat követelése.

18 A jelen ügyben a Bíróság azt az esetet vizsgálja, amikor a foglalót adó fél jogosult arra, hogy visszavonja a kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a foglalót elveszti, a másik fél szintén jogosult visszavonni a kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, azt azonban nem kell vizsgálni, hogy a felek egyike milyen jogokra hivatkozhat azután, hogy a másik élt a fenti jogosultsággal.

19 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy kizárólag abban az esetben lehet az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben vázolt első lehetőségre igennel válaszolni, ha a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat áll fenn, mivel a fizetett összeg egyedileg meghatározható szolgáltatás tényleges ellenértékét képezi, amely szolgáltatást olyan jogviszony keretében nyújtják, amelyben kölcsönös teljesítésekre kerül sor (ebben az értelemben lásd a 102/86. sz., Apple and Pear Development Council ügyben 1988. március 8-án hozott ítélet [EBHT 1988., 1443. o.] 11., 12. és 16. pontját, a C-16/93. sz. Tolsma-ügyben 1994. március 3-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-743. o.] 14. pontját, a C-174/00. sz., Kennemer Golf ügyben 2002. március 21-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-3293. o.] 39. pontját) és a C-210/04. sz., FCE Bank ügyben 2006. március 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I-2803. o.] 34. pontját).

20 Márpedig meg kell állapítani, hogy a jelen esetben e feltételek nem teljesülnek.

21 A szerződés megkötése és következésképpen a felek közötti jogviszony fennállása általában nem függ a foglaló fizetésétől. Mivel a foglaló nem alkotóeleme a szállásadásra vonatkozó szerződésnek, kizárólag a felek szerződéskötési szabadságába tartozó, szabadon választható elem.

22 Ennek megfelelően a vendég postai úton, sőt szóban is közölheti a szállásfoglalás iránti igényét, amelyet a szállodai létesítmény üzemeltetője a szerződéses gyakorlatától függően postai úton, de akár szóban is elfogadhat, anélkül hogy foglalót kérne. A foglalás ilyen feltételek melletti elfogadása szintén a felek közötti jogviszony létrejöttét eredményezi, amelynek keretében az üzemeltető köteles e vendég aktáját megnyitni, és szállását lefoglalni.

23 A foglaló vendég általi átadása, illetve a szállodai létesítmény üzemeltetőjének azon kötelezettsége, hogy mással ne kössön olyan szerződést, amely megakadályozza őt abban, hogy teljesítse a vendéggel szembeni kötelezettségvállalását, a francia kormány állításával ellentétben még kevésbé minősíthető kölcsönös teljesítésnek, mivel ezen esetben a fenti kötelezettség nem a foglaló átadásából, hanem közvetlenül a szállásadásra vonatkozó szerződésből ered.

24 Ugyanis a polgári jog általános elveinek megfelelően valamennyi szerződő fél köteles a szerződés tiszteletben tartására és a szerződésben előírt szolgáltatás teljesítésére. A szerződés tiszteletben tartásának kötelezettsége nem valamely másik, kifejezetten e célból kötött szerződés megkötéséből következik. A szerződés tényleges teljesítésére vonatkozó kötelezettség nem függ esetleges kártérítéstől vagy késedelem esetén fizetendő bánatpénztől, illetve zálogtól vagy foglalótól sem, hanem magából a szerződésből következik.

25 Ennek megfelelően, amikor a szállodai létesítmény üzemeltetője a foglalást követően teljesíti a megállapodásban rögzített szolgáltatást, nem tesz mást, mint betartja a vendéggel kötött szerződést, azon elvnek megfelelően, miszerint a szerződéseket teljesíteni kell. Ezért e kötelezettség tiszteletben tartása nem minősíthető az átadott foglaló ellenszolgáltatásának.

26 Tekintettel arra, hogy a foglalási kötelezettség magából a szállásadásra vonatkozó szerződésből következik, a teljesített szolgáltatás és a kapott ellenérték között nem áll fenn közvetlen kapcsolat (az Apple and Pear Development Council ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 11. és 12. pontja, a Tolsma-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 13. pontja, valamint a Kennemer Golf ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 39. pontja). Az a körülmény, hogy a lefoglalt szoba elfoglalása esetén a foglaló összege beszámít a szoba árába, megerősíti azt, hogy e foglaló nem valamely önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás ellenértékének minősül.

27 Mivel a foglaló nem valamely önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás ellenértékének minősül, a kérdést előterjesztő bíróság részére adandó válasz érdekében meg kell vizsgálni, hogy a foglaló a vendég elállása miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó kártérítésnek minősül-e.

28 E tekintetben emlékezetni kell arra, hogy a szerződő felek a kógens és közérdeken alapuló rendelkezések tiszteletben tartása mellett szabadon meghatározhatják jogviszonyuk tartalmát, ideértve az esetleges elállásuk vagy a kötelezettségük nem teljesítésének következményeit. Kötelezettségük részletes meghatározása helyett azonban a polgári jog különböző jogintézményeire is utalhatnak.

29 Ily módon a felek az általuk kötött szerződésből eredő kötelezettségek nem teljesítésének esetére kártérítésre vagy késedelem esetén fizetendő bánatpénzre, illetve zálog vagy foglaló adására vonatkozó rendelkezéseket is kiköthetnek. Jóllehet ezen eszközök a felek szerződéses kötelezettségeinek megerősítését szolgálják, és egyes funkcióik azonosak, ezen eszközök sajátos jellemzőkkel rendelkeznek.

30 Ami konkrétan a foglalót illeti, először is emlékeztetni kell arra, hogy a foglaló a szerződés megkötését jelzi, amennyiben megfizetése e szerződés létezését vélelmezi. Másodszor: a foglaló a szerződés teljesítésére ösztönzi a feleket, mivel a foglalót adó fél elveszítheti a foglalónak megfelelő összeget, míg a másik fél adott esetben annak kétszeresét köteles visszafizetni, ha a nem teljesítés az ő magatartására vezethető vissza. Harmadszor: a foglaló átalányösszegben meghatározott kártérítés, mivel megfizetésével az egyik fél mentesül az őt ért kár összegének bizonyítása alól, ha a másik fél elállt a megállapodásban rögzített kötelezettségétől.

31 A foglaló szállodaiparban betöltött szerepe fő szabályként megfelel a fenti szempontoknak, mivel rendeltetése szerint a szerződés megkötését jelzi, a szerződés teljesítésére ösztönöz, és átalányösszegben meghatározott kártérítésnek minősül.

32 Míg a szerződés rendes körülmények közötti teljesítése esetén a foglaló beszámít a szállodai létesítmény üzemeltetője által nyújtott szolgáltatás árába, és így a HÉA alá tartozik, a szóban forgó foglaló annak következtében tartható meg, hogy a vendég gyakorolta a részére biztosított elállási jogot, és a foglaló az üzemeltető elállásból eredő kárainak megtérítését szolgálja. Az ilyen kártérítés nem minősül szolgáltatásért teljesített fizetésnek, és nem része a HÉA adóalapjának (ebben az értelemben, a késedelmi kamat tekintetében lásd a 222/81. sz., BAZ Bausystem ügyben 1982. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 1982., 2527. o.] 8-11. pontját).

33 A portugál kormány állításával ellenétben e megállapítást sem az a tény nem cáfolja, hogy az esetek többségében a bekövetkezett kár és a megtartott foglaló összege nem azonos, sem az a körülmény, hogy új vendégek elfoglalhatják az elállás folytán üresen maradt szobákat. Ugyanis - mivel átalányösszegben meghatározott kártérítésről van szó - természetes, hogy a kár összege meghaladhatja a szállodai létesítmény üzemeltetője által megtartott foglaló összegét, vagy annál kisebb is lehet.

34 Ezenkívül az a szabály, amely szerint ha a szerződés nem teljesítése a szállodai létesítmény üzemeltetőjének magatartására vezethető vissza, a foglaló címén fizetett összeg kétszeresét kell visszatéríteni, megerősíti a foglaló nem szolgáltatás ellenértékeként, hanem elállásért járó átalányösszegben meghatározott kártérítésként történő minősítését. Ilyen helyzetben a vendég nyilvánvalóan semmilyen szolgáltatást nem teljesít a fenti üzemeltető részére.

35 Mivel a foglaló egyfelől nem minősül a szállodai létesítmény üzemeltetője által a vendég számára nyújtott, önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás tényleges ellenértéke címén kapott fizetésnek, másfelől a foglalónak az e vendég elállását követő megtartása a szerződés nem teljesítése következményeinek orvoslását szolgálja, arra a megállapításra kell jutni, hogy sem a foglaló átadása, sem annak megtartása, sem a foglaló kétszeresének visszafizetése nem tartozik a hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdése alá.

36 A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a HÉA alá tartozó szállodai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és a szállodai létesítmény üzemeltetője megtartja ezen összeget - ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vendég nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó átalánykártérítésnek kell tekinteni, amely - mint ilyen - nem tartozik ezen adó alá.

A költségekről

37 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a hozzáadottérték-adó alá tartozó szállodai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és a szállodai létesítmény üzemeltetője megtartja ezen összeget - ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vendég nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó átalánykártérítésnek kell tekinteni, amely - mint ilyen - nem tartozik ezen adó alá.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 62005CJ0277 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:62005CJ0277&locale=hu