A Szegedi Törvényszék P.20948/2008/14. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §, 80. §, 1986. évi II. törvény (Sajtótv.) 2. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.20.948/2008/14. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság a személyesen eljáró I.rendű felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - Dr. Lászlófi Gabriella ügyvéd (9012 Győr, Aradi vértanúk útja 13. I/15.) által képviselt I.rendű alperes neve ... szám alatti székhelyű I.R. és a személyesen eljáró II.rendű alperes neve ... szám alatti II.R. alperesek ellen - személyiségi jog megsértése miatt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság e l u t a s í t j a a felperes keresetét.

A le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I.r. alperesnek 15 napon belül 30.000,- (Harmincezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, négy példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a felperes személyes előadása, Tanú-1, Tanú-2, Tanú-3 tanúk tanúvallomása, II.r. alperes személyes előadása, továbbá a ... Megyei Bíróság 2.P.20.401/2007. számú iratai alapján állapította meg:

Az I.r. alperes által kiadott Napilap-1 című napilap 2006. június hónap 16-i számában cikk jelent meg "Évekig csak épített, nem hitte el, hogy szabálytalanul". "Károk, kényszerbontásból" címmel. A cikk a következőket tartalmazza: "A hivatalok fölszólításaira nem reagált, és érdekeinek védelmében nem fordult időben szakemberhez egy ...-i asszony. Elbontatják a kamráját és a kazánházát, de odaveszhet akár az egész háza is". Folytatása szerint: "A ...-, kiskertes városrészben álló házához évek óta építi a kazánházat és a kamrát a felperes. A házhoz ragasztott melléképületek még mindig nem készültek el, pedig az asszony - azt mondja - , több millió forintot elköltött már rájuk. Négy éve a Város-1-i polgármesteri hivatalba bejelentés érkezett, hogy felperes a megengedettnél nagyobb területet épített be. A hatóság felszólította, hogy módosítsa az építési engedélyt, kérjen fennmaradási határozatot. A nyugdíjas asszony nem reagált, megbírságolták, nem fizetett. A határidők lejártak, jogerős jegyzői határozat született, amely szerint a szabálytalanul épített házrészt felperesnek legkésőbb július 3-áig el kell bontania. Ha nem teszi meg, másnap hatósági kényszerbontás lesz. Felperes későn ugyan, de végre ügyvédhez fordult". A cikk további része pedig tartalmazza jogi képviselőjének nyilatkozatát, majd a következőképpen folytatódik: "Felperes állítása szerint a hetvenes években, amikor az engedélyt kapta, még nem volt érvényben a telek beépítését korlátozó rendelet. Sem a hivatal, sem az asszony jogi képviselője nem tudott még utánanézni a hivatkozott, több mint harminc éves rendelkezésnek. Az ügyvéd a feltételezett joghézagba kapaszkodik, kérte, halasszák el a végrehajtást. A hatósági bontás több százezer forintba kerülne, ezt a 40 ezer forintos nyugdíjából felperes képtelen lesz kifizetni. Adóként hajtják be, elárverezhetik a házát is". A cikk mellett "Százszor is meggondolják" címmel az önkormányzat nyilatkozata jelent meg a hatósági kényszerbontással kapcsolatosan. A cikk szerzője a megjelent kiadvány szerint Tanú-2. A cikk megjelenését megelőzően a II.r. alperes, mint az újság rovatvezetője a cikket rövidítette, de a cikk lényegét nem változtatta meg.

A cikkben a felperesről fényképfelvétel látható, amint egy határozatot mutat fel a fotós részére.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek a felperes személyhez fűződő jogát megsértették, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket 250.000,- Ft kártérítés, illetőleg felmerült költségeinek a megtérítésére.

Utalt arra, hogy a cikk megjelenését megelőzően Tanú-2-vel beszélt, aki a cikkben említett felperesi problémát régóta ismerte. A cikket azonban a II.r. alperes átírta anélkül, hogy a felperes hozzájárulását kérte volna. Az átírt cikket a felperesnek nem mutatták be, mint ahogy Tanú-2 eredeti cikkét sem. A cikk több valótlan tényállítást is tartalmaz. A bíróság felhívására a felperes úgy nyilatkozott, hogy azt kifogásolja a szövegrészekkel összefüggésben, hogy valótlanul állítja azt a cikk, hogy nem fordult időben jogi képviselőhöz, hiszen az összes jogi lehetőséget kimerítette, ám az más kérdés, hogy akihez fordult, az nem volt tisztában a vonatkozó szabályokkal. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a megengedettnél nagyobb területet épített volna be a felperes, hiszen 15 % helyett 9,42 %-ot épített be (P.20.948/2008/3. számú jegyzőkönyv 4.oldal második,harmadik bekezdés).

Kifogásolta azt is, hogy sem nevének a teljes megjelentetéséhez, sem pedig a fotó megjelenéséhez nem járult hozzá, ezzel összefüggésben vele nem konzultáltak. Úgy nyilatkozott, hogy amikor beszélt Tanú-2-vel, akkor hozzájárulása nélkül készített fotókat róla a fotós. A megjelent fotóval összefüggésben pedig arra utalt, hogy a fotósnak szólt, hogy csak a felperes által felmutatott, a fotón is látható határozatot fotózhatja le, még a keze sem kerülhet a fotóra, hiszen a fotó elkészültének időpontjában kerti munkát, gazolást végzett, illetőleg a ruházata számára előnytelen volt. Ezzel szemben a felperes hozzájárulása nélkül jelent meg az őt nem túl előnyös színben ábrázoló fotó. A felperes utalt arra, hogy Város-1-en szélesebb körben ismerik, korábban divatszalont is vezetett és többen a cikk megjelenését követően megkérdezték, hogy tényleg " ennyire hülye-e ? ", illetőleg a fotó pedig több személyben visszatetszést keltett, mivel az a felperest nem előnyös helyzetben mutatja be.

Alperesek a keresetnek az elutasítását kérték. Az I.r. alperes utalt arra, hogy a megjelölt cikkben a felperesre nézve semmiféle sértő tényállítás nem jelent meg, a cikk a valóságot tartalmazza. A II.r. alperes, mint rovatvezető valóban lerövidítette, azonban a cikk lényegét nem változtatta meg. A fotó elkészítéséhez és ezzel összefüggésben a fotó megjelentetéséhez a felperes hozzájárult.