A Győri Ítélőtábla Gf.20342/2010/4. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 389. §] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Zámbó Tamás

Győri Ítélőtábla

Gf.IV.20.342/2010/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az ítélőtábla a Dr. Raffay Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek Bakkné dr. Gaál Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében, a Vas Megyei Bíróság 2008. november 5. napján kelt 13.G.40.039/2006/34. számú ítéletével szemben, az alperes által 35.és 41. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 312.500.-(Háromszáztizenkettőezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget, és viselje a fellebbezésével felmerült költségeit.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A Vas Megyei Bíróság támadott ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 11.257.200.-Ft vállalkozói díjat, és ezen összeg után 2006. április 16. napjától a kifizetésig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű kamatát. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 880.000.-Ft összegű perköltséget.

Ítéletének tényállásában rögzítette, hogy a 89. számú főút 4+300 - 8+800 km szelvényei közötti útszakasz építési munkáinak kivitelezője a "A" volt. A beruházó - a "B" Kht. jogelődje - és az alperes, mint vállalkozó 2004. június 14. napján tartott egyeztetésen abban állapodtak meg, hogy a korábban létesült IV/B útszakaszból kikerült ún. "bevágási anyagot" a per tárgyát képező útszakasznál építi be a vállalkozó, a felhasználáshoz szükséges speciális technológiával.

Az alperesi vállalkozó 2004. június 15-én megrendelést adott a felperesi alvállalkozónak a 89. számú főút perrel érintett szakaszának terület előkészítés, humuszolás, töltés, építés és víztelenítés munkálatainak elvégzésére. A vállalkozói díj tételes elszámolásában állapodtak meg akként, hogy 32-22-10-es tételszám alatt 580.-Ft/m3 egységáron számolhatók el a helyszíni bevágásból épített földmű köbméterek, amelyek kalkulált mennyisége 9053 m3 volt, és 32-23-10-es tételszám alatt 1.780.-Ft/m3 egységáron az anyagnyerő helyen kitermelt anyagból épített földmű köbméterek. Itt 143.810 m3 mennyiséggel kalkuláltak a felek.

A felperes - aki az útépítés IV/B. ütemének is alvállalkozója volt -, és ennek körében földmunkákat kellett végeznie, a föld elszállításával és egy km-es körzeten belüli terítésével - a 2004. június 14-i megállapodásra is tekintettel - 35.400 m3 földanyagot szállított át és épített be a jelen perrel érintett IV/A. útszakaszba.

A peres felek álláspontja abban különbözött, hogy alperes a IV/B. ütemből - azaz távolabbról szállított, és eltérő technikával beépített - földmennyiséget, mint bevágásból származó földmennyiséget 580.-Ft/m3 áron számolta el, felperes pedig ugyanerre a 35.400 m3 töltésre az 1780.-Ft/m3 egységárat alkalmazta arra hivatkozással, hogy a felek a szerződésben is nagyságrenddel nagyobb mennyiséggel kalkuláltak az 1780.-Ft egységárú földmennyiségből, mint az 580.-Ft/m3-es földmennyiségből. Ebből az következik, hogy a IV/B. ütemből származó földmennyiséget is a drágább tételnél látták elszámolhatónak. A két egységár különbözetét érvényesítette a felperes kereseti kérelmében a 35.400 m3 beépített földmennyiségre vonatkozóan.

Az elsőfokú bíróság a felek jogviszonyát a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok szerint bírálta el. Döntését az eljárt igazságügyi szakértő szakvéleményére alapította.

A szakértő megállapította, hogy az adott útszakaszhoz (IV/A) tartozó bevágásból beépített földmennyiséghez képest a IV/B. ütemből származó föld beépítése az átlagosan 2,6 km szállításra és a speciális technológiával történő beépítésre tekintettel többletköltséggel jár. Ennek piaci értéke 850.-Ft/m3 egységárban határozható meg. Az anyagnyerő helyről származó földből kivitelezett úttöltés piaci egységára is meghaladja a felperes által szerződésben vállalt egységárat, és 2752.-Ft/m3 árban határozható meg.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a IV/B. ütemből szállított 35.400 m3 földmennyiségre vonatkozóan a szerződés műszaki tartalma megváltozott. A bevágásból származó föld beépítéséhez képest a szállítás és a speciális technológia miatt a IV/B. ütemből származó föld beépítése többletmunkát és többletköltséget igényelt a felperes részéről, ezért az elsőfokú bíróság a vitatott mennyiséget a szakértő által javasolt egységáron elszámolva a felperes - 11.257.200.-Ft összegű - másodlagos kereseti kérelmét megalapozottnak látta.