A Kúria Bfv.373/2018/5. számú precedensképes határozata csalás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §, 373. §, 416. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 14. §, 608. §, 649. §, 659. §] Bírók: Csák Zsolt, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A törvényszék kizárása esetén az illetékességi területén működő járásbíróságok nem kizártak a terhelt további ügyeiből.

***********

Kúria

Bfv.I.373/2018/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év július hó 9. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 11.B.145/2013/134. számú, valamint a Szolnoki Törvényszék 2.Bf.988/2014/40. számú ítéletét I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Békéscsabai Járásbíróság a 2014. március 27-én kihirdetett 11.B.145/2013/134. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (2) bekezdés c) pont, (6) bekezdés b) pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (2) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) pont] és csalás vétségében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (2) bekezdés 2. fordulat c) pont]. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül hét év fegyházbüntetésre és a közügyektől tíz év eltiltásra ítélte azzal, hogy a fegyházbüntetésből legkorábban annak négyötöd részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség megfizetéséről.

Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a 2015. június 30-án kihirdetett 2.Bf.988/2014/40. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; I. rendű terhelt terhére értékelt csalás vétségét csalás bűntettének [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdés 1. fordulat, (2) bekezdés 2. fordulat c) pont, (4) bekezdés b/1) pont] minősítette. Mellőzte továbbá a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést, valamint módosította a polgári jogi igényre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés c) pontja, valamint ugyanezen törvény 373. § (1) bekezdés II. a) és b) pontjára hivatkozással.

A felülvizsgálati indítvány szerint ügyében a Békéscsabai Járásbíróság nem járhatott volna el; tekintettel arra, hogy egy vele szemben indult más büntetőügyben a Szegedi Ítélőtábla - bíróság kijelölése során - azt fejtette ki, hogy amennyiben valamely törvényszék kizárt egy ügy elbírálásából, akkor nincs lehetőség az érintett törvényszék illetékessége alá tartozó, de a kizárással nem érintett más bíróság kijelölésére, illetve eljárására sem. Ilyen esetben olyan járásbíróságot kell kijelölni, amelynek felsőbb bírósága kizárással nem érintett. Tekintettel arra, hogy a Gyulai Törvényszék az ügyből kizárásra került, Békés megye valamennyi járásbírósága is kizárt az első fokú eljárásból.

A terhelt erre vonatkozó álláspontját az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára, valamint egyéb bírósági döntésekre, továbbá az Alaptörvényre hivatkozással fejtette ki.

Sérelmezte az I. rendű terhelt, hogy a fenti körülményekre már az alapeljárásban hivatkozott, azonban ezen kifogásával a bíróságok nem foglalkoztak; ezért eljárásuk sértette a pártatlan bírósághoz való jogot. Álláspontja szerint ezért az Alaptörvény rendelkezésére is figyelemmel mindazon bírósági döntést meg kell semmisíteni, ahol a pártatlanságba vetett bizalom meginogni látszik. Ez pedig a vele szemben hozott első fokú, a Békéscsabai Járásbíróság által kihirdetett ítéletre is vonatkozik.

Indítványozta ezért az első- és a másodfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és Békés megyén kívüli járásbíróság kijelölését a megismételt eljárás lefolytatására.

A Legfőbb Ügyészség BF.469/2018/1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta.

Alkotmánybírósági döntésre hivatkozással fejtette ki, hogy elfogultsági kifogás csak akkor szolgálhat a rendkívüli jogorvoslati eljárás alapjául, ha a kizárási ok a jogerős határozat meghozatalát követően merült fel, vagy akkor jutott a kizárási kérelmet előterjesztő tudomására.

Utalt arra is, hogy egy adott bírósággal szembeni kizárási okot mindig a konkrét ügyben, a konkrét terheltet illetően kell vizsgálni. A Békéscsabai Járásbíróság bíráival szemben előterjesztett elfogultsági kifogást azonban az eljárás során a Gyulai Törvényszék elutasította, majd ezt követően került sor a Gyulai Törvényszék kizárására és a Szolnoki Törvényszék kijelölésére a másodfokú eljárás lefolytatása céljából. Mindebből következően tehát nem állapítható meg, hogy a Békéscsabai Járásbíróság első fokon eljárt tanácsa elfogult lett volna, ugyanakkor erre utaló konkrét tényt az I. rendű terhelt sem jelölt meg.

Indítványozta azért, hogy a Kúria I. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn.

Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát 2018. február 27-én, azaz a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) hatálya alatt terjesztette elő.

2018. július 1-jén azonban hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (új Be.) továbbiakban: Be.

A Be. 870. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha azt a törvény másként nem szabályozza.

A Be. 659. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülést tűzött ki, melyen a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül; emellett vizsgálta a Be. 659. § (6) bekezdésében meghatározott esetleges további eljárási szabálysértéseket, ilyet azonban nem észlelt.

Az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor volt helye felülvizsgálatnak, ha a bíróság határozatának meghozatalára a fenti törvény 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A felülvizsgálati indítványban is megjelölt, az 1998. évi XIX. törvény 373. § (1) bekezdés II. a) és b) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, illetve az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt.