A Kúria Mfv.10011/2014/6. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 7. §, 9. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 54. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.011/2014/6.szám

A Kúria a dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 11.M.227/2013. szám alatt indított és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 12-én kelt 11.M.227/2013/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.227/2013/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

Az alperes a 2012. december 15. napján kelt határozatával T.M. B. foglalkoztatottnak a felperesnél, mint foglalkoztatónál nyilvántartott biztosítási jogviszonyát 2011. október 28. napjától törölte. Az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya a 2013. február 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 78. § (1) és (2) bekezdés, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2. § (2) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdés rendelkezéseire hivatkozással.

A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Tbj. 2. § (5) bekezdés megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a közigazgatási szervek hatáskörükön túlterjeszkedve állapították meg, hogy indokolatlan volt a munkavállaló foglalkoztatása. Hivatkozott a felperes az Alapvető Jogok Biztosának - hasonló tényállás mellett folytatott vizsgálat eredményeként készült - ... számú jelentésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indokait fenntartva. Álláspontja szerint hatáskörét nem lépte túl, mivel az alperesi hatóság nem a munkaszerződést vizsgálta, hanem a biztosítási jogviszonyt, amely törvényi kötelezettsége az egészségbiztosítási szerveknek.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította a Tbj. 2. § (3) és (5) bekezdés, az 5. § (1) bekezdés, a 7. § (1)-(2) bekezdés, az Mt. 8. § (1)-(2) bekezdés, 9. §, 10. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 78. § (1) bekezdés, az Art. 16. § (4) bekezdés és az Ebtv. 2. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel. Az ítéleti érvelés szerint a felperes és T.M. B. közötti munkaszerződés színlelt, ezért semmis, így nem jött létre társadalombiztosítási jogviszony. A bíróság Tbj. 54. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel megállapította, hogy az alperes rendelkezett hatáskörrel a biztosítási jogviszony törlése tárgyában. Hivatkozott a bíróság arra is, hogy az Alapvető Jogok Biztosának jelentése nem jogszabály és nem jogforrás, ahhoz a bíróság döntése meghozatalakor nincs kötve, különös tekintettel arra, hogy a jelentést sem a Tbj. 54. §-hoz fűzött „kommentár", sem a bírói gyakorlat nem támasztja alá.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérve. A felperes hivatkozott arra, hogy a munkaügyi bíróság hatáskörén túlterjeszkedett, a kereseti kérelemhez kötöttség elvét figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint a bíróság a Tbj. 54. §, 5. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés megszegésével hozta meg ítéletét. A felülvizsgálati kérelmében a felperes sérelmezte, hogy a bíróság kereseti kérelem nélkül vizsgálta a munkaviszony tartalmát, amelynek eredményeképp színlelt szerződéssé minősítette a felperes és T.M. B. között létrejött munkaszerződést. A felperes hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosának jelentésére, amelyben rögzítésre került, hogy a Tbj. 54. § szerint az eljárt közigazgatási hatóságok által folytatott ellenőrzés nem terjedhet ki a munkavégzés körülményeinek vizsgálatára és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint csak a munkaviszony fennállása szükséges ahhoz, hogy valaki biztosítottnak minősüljön.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint.

A Kúriának a felülvizsgálati eljárásban azt kellett vizsgálnia, hogy a munkaügyi bíróság az eljárása során a reá vonatkozó eljárásjogi és anyagi jogi szabályok betartásával hozta-e meg döntését, figyelemmel a Pp. 275. § (2) bekezdésében írt rendelkezésekre.

Peradat, hogy a felperes, mint munkáltató és T.M. B., mint munkavállaló 2011. október 28. napján munkaszerződést írtak alá, amely szerint a munkavállaló munkaviszonya 2011. október 28. napjától kezdődően határozatlan időre jön létre heti 40 órás munkaidőben, dajka gyermek-felügyelő munkakörben. Ezt megelőzően (2011. január 31-től 2011. október 27-ig) T.M. B. álláskeresési támogatásban részesült. A felperes elnöke, T. A., aki T.M. B. későbbi házastársa. Az egyesület székhelye egyben T. A. és T.M. B. lakóhelye és ugyanakkor T.M. B. munkavégzésének helye is volt. A felperes családi napközi otthont kívánt működtetni, amelyre az engedélyt 2011. szeptember 1. napján kapta meg. Az első gyermek 2011. október 12-én érkezett a napközi otthonba. A gyermek ellátását a beszoktatás ideje alatt - fél napos ellátás - a felperesi egyesület elnöke látta el. T.M.B. 2011. október 28. napján néhány órás munkavégzés közben rosszul lett, orvoshoz ment, és kérésére háziorvosa táppénzes állományba vette. T.M. B. 2011. október 20 óta tudta, hogy öt hetes terhes, valamint hogy HPV gyanú áll fenn nála. Ezekről a tényekről a biztosított T.M. B. foglalkoztatója T. A. egyesületi elnök is tudott, aki a biológiai apa és akivel később a biztosított házasságot kötött.