A Kúria Mfv.10011/2014/6. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 7. §, 9. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 54. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János
Kapcsolódó határozatok:
Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.227/2013/6., *Kúria Mfv.10011/2014/6.*, 3079/2015. (IV. 23.) AB végzés
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Mfv.III.10.011/2014/6.szám
A Kúria a dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 11.M.227/2013. szám alatt indított és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 12-én kelt 11.M.227/2013/6. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.227/2013/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
Az alperes a 2012. december 15. napján kelt határozatával T.M. B. foglalkoztatottnak a felperesnél, mint foglalkoztatónál nyilvántartott biztosítási jogviszonyát 2011. október 28. napjától törölte. Az OEP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya a 2013. február 22. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés, 7. § (1) bekezdés, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 8. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 78. § (1) és (2) bekezdés, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2. § (2) bekezdés, 40. § (1) bekezdés, 43. § (1) bekezdés, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdés rendelkezéseire hivatkozással.
A felperes kereseti kérelmében a társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Tbj. 2. § (5) bekezdés megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint a közigazgatási szervek hatáskörükön túlterjeszkedve állapították meg, hogy indokolatlan volt a munkavállaló foglalkoztatása. Hivatkozott a felperes az Alapvető Jogok Biztosának - hasonló tényállás mellett folytatott vizsgálat eredményeként készült - ... számú jelentésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte határozataiban foglalt indokait fenntartva. Álláspontja szerint hatáskörét nem lépte túl, mivel az alperesi hatóság nem a munkaszerződést vizsgálta, hanem a biztosítási jogviszonyt, amely törvényi kötelezettsége az egészségbiztosítási szerveknek.
A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította a Tbj. 2. § (3) és (5) bekezdés, az 5. § (1) bekezdés, a 7. § (1)-(2) bekezdés, az Mt. 8. § (1)-(2) bekezdés, 9. §, 10. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 78. § (1) bekezdés, az Art. 16. § (4) bekezdés és az Ebtv. 2. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel. Az ítéleti érvelés szerint a felperes és T.M. B. közötti munkaszerződés színlelt, ezért semmis, így nem jött létre társadalombiztosítási jogviszony. A bíróság Tbj. 54. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel megállapította, hogy az alperes rendelkezett hatáskörrel a biztosítási jogviszony törlése tárgyában. Hivatkozott a bíróság arra is, hogy az Alapvető Jogok Biztosának jelentése nem jogszabály és nem jogforrás, ahhoz a bíróság döntése meghozatalakor nincs kötve, különös tekintettel arra, hogy a jelentést sem a Tbj. 54. §-hoz fűzött „kommentár", sem a bírói gyakorlat nem támasztja alá.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérve. A felperes hivatkozott arra, hogy a munkaügyi bíróság hatáskörén túlterjeszkedett, a kereseti kérelemhez kötöttség elvét figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint a bíróság a Tbj. 54. §, 5. § (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés megszegésével hozta meg ítéletét. A felülvizsgálati kérelmében a felperes sérelmezte, hogy a bíróság kereseti kérelem nélkül vizsgálta a munkaviszony tartalmát, amelynek eredményeképp színlelt szerződéssé minősítette a felperes és T.M. B. között létrejött munkaszerződést. A felperes hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosának jelentésére, amelyben rögzítésre került, hogy a Tbj. 54. § szerint az eljárt közigazgatási hatóságok által folytatott ellenőrzés nem terjedhet ki a munkavégzés körülményeinek vizsgálatára és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint csak a munkaviszony fennállása szükséges ahhoz, hogy valaki biztosítottnak minősüljön.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!