BH 2001.6.269 Az az adat, hogy az előfizető telefonvonaláról mikor, mely telefonszám hívásával és milyen időtartamban került sor telefonbeszélgetésre, meghatározott természetes személlyel nem hozható közvetlenül összefüggésbe, ezért arról ingyenes tájékoztatás adására az adatkezelő nem köteles [1992. évi LXIII. tv. 2. §, 3. § (1) bek. a) pont, 11. § (1) bek. 12. § (1) és (3) bek. 13. § (1) bek., 14. § (2) bek., 16. §, 1998. évi VI. tv.].

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperesi Távközlési Rt. azzal a magatartásával, hogy a felperes személyes adatának minősülő telefonszámát a K. K. Kft. részére kiadta, megsértette a felperes személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az felperesnek 15 nap alatt 850 forintot és annak 1994. április 1. napjától járó évi 20%-os kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes az általa jogszerűen nyilvántartott és a felperes személyével kapcsolatba hozható, a nyilvános telefonkönyvben nem szereplő adatok kezelésével kapcsolatban őt terhelő kötelezettségeit megsértette akkor, amikor a felperes telefonszámát és lakáscímét a felperes hozzájárulása nélkül az ún. elektronikus telefonkönyvet szerkesztő és forgalmazó K. K. Kft. részére kiadta. Ezért az alperest a felperes által igényelt 500 forint jelképes összegű nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte. Megállapította azt is, hogy ezeknek az adatoknak a titkos kezeléséért az alperes jogosulatlanul számított fel 350 forint külön díjat, ezért annak visszafizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet a felperesnek azt a kereseti kérelmét, amely arra irányult, hogy a bíróság állapítsa meg: az alperes üzletszabályzatának az az általános szerződési feltétele, amely szerint a részletes számla közléséért az előfizető díjat tartozik fizetni, jogszabályba ütközik, s ezért az semmis, elutasította. A jogerős ítélet álláspontja szerint az ún. hívásrészletezésben szereplő adatok nem minősülnek az 1992. évi LXIII. tv. (a továbbiakban: Atv.) hatálya alá tartozó személyes adatnak, azok ugyanis csupán a peres felek szerződéses jogviszonyában fennálló, az alperes által nyújtott egyes szolgáltatások jellemzőit jelentik. Emiatt a hívásrészletezés ingyenes kiadására az alperes nem köteles. A hívásrészletezés kiadása olyan többletszolgáltatásnak minősül, amelyért az alperes az általános szerződési feltételek alapján jogszerűen köt ki ellenszolgáltatást.

A jogerős ítélet keresetet elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása és a keresetnek történő teljes helyt adás érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet téves jogértelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy a részletes számla (hívásrészletezés) olyan többletszolgáltatásnak minősül, amelyért az alperes ellenszolgáltatást jogszerűen köthet ki. Álláspontja szerint a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. tv. meghatározása egyértelmű a tekintetben, hogy személyes adatnak minősül a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, az adatból az érintettre levonható következtetés. E fogalmi meghatározás alapján pedig megállapítható, hogy a részletes számla minden egyes tétele és adata a szolgáltatást igénybe vevő felperes személyével kapcsolatba hozható adat, illetve az is, hogy ezekből az adatokból a felperesre vonatkozó következtetések sora levonható. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti az 1998. évi VI. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács tagállamai által megfogalmazott egyezményben foglalt rendelkezéseket is. Arra is hivatkozott, hogy részletes számla hiányában a szolgáltatás igénybevétele kapcsán részére nyújtott szolgáltatásokat nem tudja ellenőrizni.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő.