BH 1985.2.57 I. A személyhez fűződő jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történő elkészítésével is. Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörébe történő illetéktelen behatolást (jogsértést).

II. A hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való előterjesztése felhasználásnak - nyilvánosságra hozatalnak - minősül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a hangfelvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével vagy ilyen jogsértés nélkül történt.

III. A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért - az egyébként is jogsértés nélkül készült - hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik [Ptk. 75. § (1) bek., 80. § (1) és (2) bek., 4. § (1) bek.].

A felperes és az alperesek egymással szomszédos lakásban laknak, a falak nagyon vékonyak, a hangos beszéd áthallatszik. K. J. és K. J-né alperesek a saját lakásukban több alkalommal hangfelvételt készítettek arról, ami dr. B. V. felperes lakásából hozzájuk áthallatszott. Majd K. J. és K. J-né alperesek becsületsértés miatt feljelentést tettek dr. B. V. ellen a szabálysértési hatóságnál. Előadták, hogy dr. B. V. őket sértő dolgokat kiáltoz át hozzájuk a falon keresztül. Ennek az igazolására a szabálysértési ügyben tartott tárgyaláson felmutatták és csatolták az általuk készített hangfelvételeket. Ezek egy részét a tárgyaláson lejátszották.

Ezután dr. B. V. és felesége rágalmazás vétsége miatt büntető feljelentést tett K. J. és K. J-né ellen a szabálysértési ügyben tett feljelentés tartalma miatt. A becsületsértés miatt dr. B. V. ellen indított szabálysértési ügyet, valamint a rágalmazás vétsége miatt K. J. és felesége ellen indított ügyet egyesítették, majd az eljárást felfüggesztették.

Dr. B. V. felperes a keresetében előadta, hogy az alperesek megsértették személyhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes által a saját lakásában folytatott beszélgetésről hangfelvételt készítettek, továbbá hogy ezeket a felvételeket a szabálysértési eljárás során benyújtották, és részben lejátszották. Kérte a jogsértés megállapítását, az abbahagyásra kötelezést és az eltiltást a jogsértés megismétlésétől, a felvételek megsemmisítésének az elrendelését és azt, hogy az erre vonatkozó nyilatkozatot a felek által lakott ház kapualjában függesszék ki.

Az alperesek kérték a kereset elutasítását. Védekezésük szerint a felperes őket sértő kifejezéseket használt, ezért volt szükség a hangfelvételre.

Az első fokú bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Az indokolás szerint az alperesek nem sértették meg a felperes személyéhez fűződő jogát, mert a felperes sértő kiabálásával gátolta őket a lakás használatában. A hangfelvételt a velük szemben elhangzott és saját lakásukba áthallatszó kijelentések bizonyítása végett készítették. Az államigazgatási hatóság előtt folytatott szabálysértési eljárásban a szabálysértési előadó előtt le is játszották a hangfelvételt, erről feljegyzés is készült. Ez az eljárás azonban az első fokú bíróság ítéletének indokai szerint nem minősült sem a hangfelvétel felhasználásának, sem nyilvánosságra hozatalának. A bíróság előtt ezt követően folytatott büntető eljárás során pedig a hangfelvétel felhasználására nem volt lehetőség, mert az elveszett.

A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az ítéletével részben megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét, és megállapította, hogy az alperesek megsértették a felperes személyhez fűződő jogát azzal, hogy a felperes hangjáról - hozzájárulása nélkül - hangfelvételt készítettek. Eltiltotta az alpereseket az ilyen cselekménytől, és kötelezte, hogy elégtétel nyújtásaként írásban adjanak bocsánatkérő nyilatkozatot, ennek elmulasztása esetén a nyilatkozatot az ítélet megállapításai pótolják. Ezt meghaladóan a keresetet elutasító rendelkezést helyben hagyta.