A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.300/2018/3. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 82. §, 84. §, 173. §, 209. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.300/2018/3.*, Miskolci Törvényszék Mf.21826/2018/3., Kúria Mfv.10171/2019/5. (BH 2020.5.156), 3026/2021. (I. 28.) AB végzés

***********

... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

ügyszám szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felperesi jogi képviselő neve (felperesi jogi képviselő címe szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - alperesi jogi képviselő neve (székhely: ... szám, levelezési cím: ... szám) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti perében a 2018. november 8. napján megtartott tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi alperest 15 napon belül fizessen meg felperesnek 500.000.- (azaz ötszázezer) forintot a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként, valamint 100.000.-(azaz egyszáz-ezer) forintot I-II. fokú és felülvizsgálati eljárás miatti perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest a Nemzeti Adó és Vámhivatal felhívására, az ott megjelölt időben és módon fizessen meg 100.000.- ( azaz egyszáz-ezer )forint eljárási illetéket.

Az eljárás során felmerült 384.000.- ( azaz háromszáznyolcvan-négyezer ) forint I-II. fokú, valamint felülvizsgálati eljárási illetéket alperes helyett az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon három egyező példányban benyújtható fellebbezésnek van helye.

A fellebbezést a törvényszék tárgyaláson kívül bírálja el, amennyiben a fellebbezés csak az eljárási illeték, perköltség mértéke, viselése, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, de a fél tárgyalás tartását kérheti.

A fellebbezést a törvényszék akkor is tárgyaláson kívül bírálja el, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemre, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezést minden más esetben is tárgyaláson kívül bírálja el a törvényszék, a fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek által előterjesztett közös kérelem alapján.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresetlevele, a munkaszerződés, a ... Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a munkaviszony visszahívással történő megszüntetéséről szóló ... számú határozata, az alperes ellenkérelme és beadványai, a felperes beadványai és annak mellékletei, a peres felek személyes nyilatkozatai, a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ügyszám 1. és ügyszám 2. sz. előzményi per iratanyaga, a ... Törvényszék ügyszám 3 számú másodfokú közbenső ítélete, a ... Ítélőtábla ügyszám 4 számú végzése, a Kúria ügyszám 5 számú közbenső ítélete, valamint az eljárás egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Alperes a ... Megyei Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társasága. A ... Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2015. február 12. napján megtartott ülésén a ... határozattal 2015. február 12. napjától határozatlan időre a felperest választotta meg az alperesi társaság ügyvezetőjének. Felperes e tevékenységét 2015. február 12. napjától 2015. február 28. napjáig megbízási jogviszony, 2015. március 01. napjától munkaviszony keretében látta el. A közgyűlés a felperes díjazását havi bruttó 500.000.- forint megbízási díj, illetve munkabér összegben állapította meg.

A munkaszerződés 3.1. pontja értelmében a felperes munkaviszonyára a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208-211. §-ai, vagyis a vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezések irányadóak. A 3.2. pont szerint a munkáltatói jogokat a ... Megyei Önkormányzat Közgyűlése és az elnök gyakorolja, az ügyvezető megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása a ... Megyei Önkormányzat kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A munkaszerződés 11.1. pontja alapján a felperes munkaviszonyának megszüntetésére az Mt.-ben, a Ptk.-ban és a munkaszerződésben rögzített rendelkezések az irányadók.

A munkaszerződés 11.2. pontja szerint a munkáltató a munkavállalót az ügyvezetői tisztségéből bármikor azonnali hatállyal visszahívhatja, amely egyben a munkaviszonyának megszüntetését is eredményezi. A munkáltató a visszahívást nem köteles indokolni.

A ... Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2016. április 28. napján megtartott zárt ülésén meghozta a ... határozatát, amelyben a felperes munkaviszonyát visszahívással 2016. április 30. napjával indokolás nélkül megszüntette. A ... Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke a 2016. április 28. napján kelt levelében a felperest a fenti döntésről tájékoztatta és a határozat másolatát is megküldte a részére.

Felperes a ... Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a ... határozatát közigazgatási eljárás keretében nem támadta.

Felperes 2016. május 22. napján - a törvényes határidőn belül - keresettel fordult a bírósághoz, amelyben kérte a munkaviszonya megszüntetésének érvénytelenítését és az ügyvezetői tisztségbe történő visszahelyezését. Keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a közgyűlés elnöke őt zaklatta, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és a döntés előtt megtévesztette a közgyűlés tagjait.

Felperes több alkalommal is módosította a keresetét, először a munkaviszonyának a helyreállítását kérte, majd a személyiségi jogainak a megsértésére figyelemmel 12 havi távolléti díjnak megfelelő általános kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Felperes az ügyszám 1. számú perben, a 2016. november 08. napján megtartott tárgyaláson a korábbi kereseti kérelmeit visszavonva az egyhavi távolléti díj összegének megfelelő, bruttó 500.000.- forint átalány-kártérítés megfizetésére kérte kötelezni alperest. Felperes az ügyszám 1/17. sorszám alatti beadványában ismételten módosította a keresetet, amely végső formájában az elmaradt jövedelem jogcímén egyhavi távolléti díj és ezen felül általános kártérítésként 12 havi távolléti díj, összesen 6.000.000.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Felperes a kárigénnyel összefüggésben hivatkozott az Mt. 82. § (2) bekezdésére, a 167. § (1) bekezdésére és a 173. § (2) bekezdésére. Álláspontja szerint általános kártérítés azért illeti meg a felperest, mert az őt ért hátrányok nem összegszerűsíthetőek, a hátrányok pedig abból fakadnak, hogy a munkaviszony megszüntetése találgatásokra adott okot a felperes környezetében, ami az ő jó hírnevét rombolta és ezáltal az egészségi állapota is megromlott.

Felperes a munkaviszony megszüntetését egyrészt amiatt tartotta jogszabálysértőnek, hogy a munkaviszony megszüntetése az eljárási rend megsértése miatt tekinthető jogellenesnek, mivel a megyei közgyűlés zárt ülést kizárólag a döntéssel érintett személy, azaz jelen esetben a felperes kérelmére tarthatott volna, az ülésnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § (1) bekezdése értelmében nyilvánosnak kellett volna lennie. A zárt ülés ahhoz vezetett, hogy sérült az egyenlő bánásmód elve és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, mivel a felperes nem tudta előadni az észrevételeit és nem tudta kifejezni az aggályait a belső ellenőrzés megállapításaival, valamint az őt ért fenyegetésekkel kapcsolatosan. Másrészt a munkaviszony megszüntetését azért tartotta jogellenesnek, mivel a közgyűlés elnöke az ülésen azzal indokolta a felperes visszahívását, hogy a projektek már befejeződtek, kifutottak. Ez a felperes szerint egy hamis, valótlan indok volt, amivel a szavazás előtt megtévesztették és félrevezették a közgyűlés tagjait, holott a visszahívásának feltételezhetően az volt a valós indoka, hogy a belső ellenőrzés szerint rosszul végezte el a munkáját. Felperes ezen körülmények alátámasztására indítványozta a közgyűlés tagjainak tanúként történő meghallgatását és a belső ellenőrzésről készült ügyvédi feljegyzés okirati bizonyítékként történő figyelembevételét.