A Kúria Bfv.892/2015/10. számú precedensképes határozata embercsempészet bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 33. §, 50. §, 59. §, 353. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

A pénzbüntetés és a kiutasítás egymás mellett nem szabható ki. A törvénysértést - amennyiben a pénzbüntetés kiszabása a szabadságvesztés mellett kötelező - a mérlegelés alapján kiszabható kiutasítás mellőzésével kell feloldani.

***********

KÚRIA

Bfv.III.892/2015/10.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év december hó 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az embercsempészés bűntette miatt A. S. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség által - a terhelt javára - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Törvényszék 3.Bf.382/2014/9/I. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében annyiban változtatja meg, hogy

a kiutasítás kiszabását mellőzi.

Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Mosonmagyaróvári Járásbíróság a 2014. október 6-án kihirdetett B.368/2014/2. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 353. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pont, (3) bekezdés a) pont]. Ezért 2 évi szabadságvesztésre és 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg. Egyúttal utóbbi végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtása esetén a terhelt legkorábban annak kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.400 forintban határozta meg, és rögzítette, hogy az így kiszabott 480.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén 240 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A terhelt terhére bejelentett ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Győri Törvényszék a 2015. február 25-én kelt 3.Bf.382/2014/9/I. számú ítéletével a terheltet 3 évi kiutasításra is ítélte, egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás lényege szerint a terhelt A.-ban él, havi 800 euró szociális segélyben részesül. A terhelt 2014. szeptember 27-én 9 óra körül az M1-es autópálya jobb pályatestének egyik kilométerszelvényében vezette a tehergépkocsit. A gépkocsi - emberek szállítására egyébként sem alkalmas - rakterében 26 szír állampolgár tartózkodott, a magyar-osztrák államhatár átlépésére jogosító okmánnyal egyikük sem rendelkezett. A terhelt a migránsokat B.-től kb. 100 kilométerre, a magyar-szerb határ és B. között vette fel, és őket A.-ba szándékozott vinni, miközben tudott arról, hogy a migránsok a határt jogszerűen nem léphetik át. A szállítást a terhelt egy H. nevű, ismeretlen személyazonosságú bolgár állampolgár megbízásából, vagyoni haszonszerzés végett vállalta.

A másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Bfel.321/2015/1-I.).

Ennek indokai szerint az ügyben eljárt másodfokú bíróság megsértette a Btk. 33. § (6) bekezdésében foglalt azon rendelkezést, miszerint pénzbüntetés és kiutasítás egymás mellett nem szabható ki.

Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva a terhelttel szemben a kiutasítás kiszabását mellőzze.

A Legfőbb Ügyészség a BF.787/2015. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a pénzbüntetés kiszabásának mellőzését indítványozta.