A Miskolci Törvényszék P.20414/2011/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 85. §, 345. §, 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 81. §] Bíró: Deákné dr. Kisfaludy Atala

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

10.P.20.414/2011/8. szám.

A Magyar Köztársaság Nevében !

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a dr. Kozma Zoltán (4028. Debrecen, Kardos Albert u. 26. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes székhelye) felperesnek a dr. Tutsek Zoltán (1112. Budapest, Menyecske u. 29. I/6. szám alatti székhelyű) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes székhelye) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság a beavatkozó beavatkozás iránti kérelmét is elutasítja.

A bíróság megállapítja, hogy felperes helyett a le nem rótt 900.000.- (Kilencszázezer) forint illetéket az Állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül bruttó 623.630.- (hatszázhuszonháromezer-hatszázharminc) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet négy példányban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságnál kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

· a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

· a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik (1952. évi III. tv. 220. §-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja).

Az ítélőtábla előtti eljárás jogi képviselő köteles.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a felperes keresetleveléből, az alperes ellentmondásából, továbbá felperes jogi képviselőjének írásbeli előkészítő iratából, valamint felperes és alperes törvényes képviselője előadásából az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes 2002 és 2005 év között nemzetbiztonsági célokat szolgáló objektum, illetve az oda vezető út telepítését kezdte meg a hegyen.

Az alperes az objektum telepítését megelőzően technikai kísérleteket hajtott végre arra vonatkozóan, hogy a tervezett objektum mely területen működtethető megfelelő hatékonysággal. Az így elvégzett vizsgálatok illetve mérések alapján a hegyet találta a legmegfelelőbb helyszínnek.

Alperes az építkezések megkezdése előtt megkereste a Hegyi Erdőbirtokossági Társulat képviselőjét, majd a szükséges terület-megosztás földhivatali bejegyzését követően az építési engedélyt Város Jegyzője megadta, ezt követően - az erdőtulajdonosok fellebbezésének hiányában - jogerősítési záradékkal látta el azt.

Az építési engedélyek mellett az alperes beszerezte a szakhatósági hozzájárulásokat is.

Az objektumhoz vezető út építési engedélyéhez a szakhatósági hozzájárulást a Nemzeti Park - a környezetvédelmi valamint a természetvédelmi hatóság közreműködésével -, és az Állami Erdészeti Szolgálat Igazgatósága adta meg.

A 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet bevezette a Natura 2000 jelölést. Az érintett területek - melyen az alperes által telepített objektum és út is található - helyrajzi számos jegyzékét azonban csak később, a 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet tette közzé. A rendelet hatályba lépésekor az objektum és az út építési engedélye, valamint az épület használatbavételi engedélye is jogerős volt.

Felperes 2010. december hó 10. napján keresetet terjesztett elő alperessel szemben személyhez fűződő jog megsértése és járulékai iránt. A keresetlevelet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 10.P.23.188/2010/2. számú határozatával idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a jogi képviselővel eljáró felperes elmulasztotta megjelölni az alperes képviselőjét.

Felperes ezt követően 2011. február hó 21. napján - alperes képviselőjének megjelölése mellett - személyhez fűződő jog megsértése és járulékai iránt újabb keresetet nyújtott be a megyei bírósághoz.

Felperes a keresetében előadta, hogy az alperes által megvalósított beruházásra az Európai Unió Natura 2000 elnevezésű természetvédelmi területen került sor, mely részét képezi a Tájvédelmi Körzetnek is.

Felperes előadása szerint az alperes az építkezés során a tarvágás jellegű fakitermeléssel jelentős mértékben megváltoztatta a védett terület jellegét, súlyosan károsította az ott élő növény- és állatvilágot. A keresetlevélben előadottak szerint alperes megsértette Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, mert nem szerezte be az erdő igénybevételéhez szükséges engedélyt.

A felperes előadta, hogy az erdőültetvény kivágásának, és a tájrendezés hatására megváltozott a terület természetes vízelvezetése, amelynek következtében a Völgy nevű településrészen közvetlen veszélyhelyzet alakult ki. A 2010. évben lezúdult nagyobb mennyiségű csapadékvíz önkormányzati és magántulajdonban lévő hidakat mosott el, majd az útpadka alámosódása miatt az útszakasz egy részét is le kellett zárni.

Felperes véleménye szerint az alperes beruházása megvalósítja a helyben élők, és a községben üdülő fizető vendégek zavarását. Ennek hatására a községbe látogató vendégek száma csökkent, amely csökkenés a Zrt. működésére is negatív hatással volt.

A felperes a keresetében a nem vagyoni kár alapját abban jelölte meg, hogy

az önkormányzatnak, a helyi lakosoknak, választópolgároknak az egészséges és zavartalan környezethez való jogát megsértette, melyet megfelelő környezeti hatástanulmányokkal, szakemberek és a helyiek bevonásával megelőzhetett volna.

A felperes a fentiek bizonyítására az Alkotmány, A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseit, a bíróságok eseti döntéseit, a büntetőügy igazságügyi szakértői vélemény szakaszait, újságcikkek részleteit hivatkozta meg.