A Szegedi Ítélőtábla Pf.21101/2015/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 84. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.21.101/2015/8. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Budapesti 384. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Faragó Andrea ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos III. rendű, IV.rendű felperes neve (címe) szám alatti lakos IV. rendű, és V.rendű felperes neve(címe) szám alatti lakos V. rendű felpereseknek - a dr. Varga István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű I. rendű és a II.rendű alperes neve (címe) szám alatti székhelyű II. rendű, utóbb, a másodfokú eljárás alatt mindkét alperes vonatkozásában jogutódlás folytán az alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Jakab Tamás ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó beavatkozott - a Gyulai Törvényszék 2015. október 5. napján kelt 5.P.20.045/2014/45. számú ítélete ellen a II. rendű alperes részéről 46., az I-V. rendű felperesek részéről pedig 48. és 49. sorszámon előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezései közül az I-V. rendű felperesek teljes családban éléshez fűződő jogának II. rendű alperes általi megsértését megállapító rendelkezését helybenhagyja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

Az I-V. rendű felperesek másodfokú eljárási költségét személyenként 20.000,- (Húszezer) Ft-ban, az alperesét 100.000,- (Egyszázezer) Ft-ban állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Néhai (személy neve) a II-V. rendű felperesek édesapja és 37 évig az I. rendű felperes házastársa volt. A II. és III. rendű felperesek a szüleikkel közös háztartásban, a IV. rendű felperes más lakcímen, míg az V. rendű felperes bár külön, de velük egy lépcsőházban lakott. A felpereseket szoros családi kötelék fűzte össze, gyakran voltak közös programjaik. A néhai vigyázott az unokákra és nyugdíja mellett újságkihordással foglalkozott, de besegített a háztartási munkába is. Az I. rendű felperessel rendszeresen látogatták gyermekeiket.

Néhai (személy neve) az I. rendű alperes traumatológiai osztályán 2006. május 12. napján porckorongsérv műtéten esett át, majd ugyanaz év szeptemberében az operáló osztályon ischias infúziós terápiában részesült, ezt követően időszakos reumatológiai kezeléseket kapott. 2013. július 30-án kétoldali pseudoradicularis tünetei (testtávoli irányba sugárzó fájdalom) miatt ismételten felvették az I. rendű alperes traumatológiai osztályára. Kórházi tartózkodása alatt gyógyszeres és fizikoterápiás kezelésben részesült, fájdalmai mérséklődtek, alsó végtagi gyengesége azonban fokozódott.

A néhai 2013. augusztus 3-án elesett, megütötte a jobb karját, ezért másnap röntgen- és ultrahangfelvételt készítettek róla. A röntgenfelvétel traumás eltérést nem igazolt, a Doppler-vizsgálat viszont a jobb oldali arteria radialis és ulnaris területen rossz áramlást mutatott, másnap ezért sürgősséggel átszállították a II. rendű alperes - akkor (kórház neve) - érsebészeti osztályára. Az ápolási zárójelentésben testhőmérsékletét nem rögzítették, az ápolási anamnézis kardiális tünetek rovatában a testhőmérséklet 36 ºC fokban került feltüntetésre. Rutin laborvizsgálatokat nem végeztek.

A II. rendű alperes érsebészeti osztályán augusztus 5-én elvégzett kontrasztanyagos érvizsgálat igazolta, hogy a jobb oldali orsócsonti verőér testtávoli és a singcsonti verőér teljes szakaszán nincs keringés. Sérüléses érfalbélés-szakadást és érelzáródást diagnosztizáltak, melyek kezelésére a vérrögmaradványokat eltávolították, az érintett érszakaszokat ballonnal tágították és helyileg vérrögoldó gyógyszereket alkalmaztak. A károsodott érfal helyére rugalmas csőhálót helyeztek be. A másnapi kontrollt követően ismételt vérrög eltávolítás történt és a tenyéri ívbe újabb csőhálót helyeztek be, illetve további helyi vérrögoldást is végeztek. Augusztus 7-én újabb kontrasztanyagos érvizsgálatra került sor, majd a beteget a katéter bennhagyásával visszaküldték az osztályra. A következő napon az artériás kanült is eltávolították.

Augusztus 9-én a jobb láb gyengesége és derékfájdalom miatt idegsebészeti konzíliumot tartottak, melynek során megállapították, hogy a néhai a jobb combját nagyon nehezen tudja csípőből megemelni, e téren végtagi izomgyengeség észlelhető. Az orvosok az ágyéki és háti gerincszakasz mielőbbi vizsgálatát javasolták. Augusztus 8-12. között a beteg lázas volt, lázgörbéje "fűrészelő", szeptikus lázmenetet mutatott. Infúziós lázcsillapítás történt.

A néhait augusztus 13-án a II. rendű alperes idegsebészeti osztályára szállították, ahol felvételi diagnózisként gerinccsatornamenti tályogot rögzítettek. Ugyanezen a napon gerinc MRI vizsgálattal az L. III-V. csigolyarésben körkörös kiboltosulást, míg az L. II. csigolyarésben 10 mm-es porckorongsérvet diagnosztizáltak. Másnap mikrobiológiai mintavétel történt, mellyel egyidejűleg - 19-éig - intravénás antibiotikum kúrában részesült. Még ugyanezen a napon a porckorongsérvet műtétileg eltávolították, mely alatt a feltárást kiszélesítették az L.III. területre is. Egy tokos képletet, több részletből álló porckorongsérvet találtak, amely a gerincvelői keményburok-zsák jobb hátsó felszínére tapadt. A különálló, szakadt porckorongrészleteket eltávolították, az ideggyököket felszabadították. A porckorongrést kiürítették, az ideggyököket vérzéscsillapítóval fedték és a drén felett a sebet rétegesen zárták. A műtétet követő állapot szövődménymentes volt.

Augusztus 15-én a mikrobiológiai vizsgálat a néhai vérében staphylococus aureus baktérium jelenlétét igazolta. Folytatták a korábban megkezdett antibiotikum adását, emellett láz- és fájdalomcsillapítót adagoltak infúzió formájában, továbbá izomrelaxánst, véralvadásgátlót és szorongásoldót. Az augusztus 21-i agykoponya CT vizsgálati lelet negatív lett. A beteget augusztus 24-én lázmentesen, elsődlegesen gyógyuló sebbel otthonába bocsátották.

Szeptember első napjaiban a néhai otthonában nehezen mozgott, nagy fájdalmai voltak, ezért szeptember 9-én mentővel az I. rendű alperes sürgősségi ambulanciájára szállították, ahonnan szeptikus tünetekkel a belgyógyászati osztály kardiológiájára került. Felvételekor láztalan volt, vizeletében vért találtak, mellkasáról röntgenfelvételt készítettek. Megállapították, hogy a jobb oldalon kevés mellűri folyadék és a tüdőben beszűrődés látható, amely elsősorban gyulladás következménye lehet. Szívnagyobbodást, mérsékelt kisvérköri vénás nyomásfokozódást is észleltek, és laborparaméterei alapján általános vérmérgeződést (szepszis) állapítottak meg. Emiatt véréből ismételten hemokultúrát vettek, egyben antibiotikus kezelést kezdtek.