A Kaposvári Törvényszék Pf.22066/2007/6. számú határozata közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi LV. törvény (Vtv.) 2. §, 12. §, 13. §, 14. §] Bírók: Leidecker Andrea, Némethné dr. Csákabonyi Ágnes, Pálinkás András

Kapcsolódó határozatok:

Barcsi Járásbíróság P.20166/2007/8., *Kaposvári Törvényszék Pf.22066/2007/6.*, Kúria Gfv.30195/2008/5. (BH 2009.8.249)

***********

A Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság

2.Pf.22.066/2007/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság dr. Bilonka Béla ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe alatti lakos felperesnek - dr. Boda Pál ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve, címe alatti székhelyű alperessel szemben közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Barcsi Városi Bíróság 2007. október 30. napján kelt P.20.166/2007/8. számú ítélete ellen az alperes által 2007. november 21. napján 9./ sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) Ft összeljárási perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 6/2007. (IV.11.) Ftvk. számú határozata érvénytelen, és kötelezte az alperest, hogy 70.000,- Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek.

A megállapított tényállás szerint a földtulajdonosi vadászati közösség a megjelölt számú határozattal döntött működési szabályzatának az elfogadásáról, amely szabályzat 8/1. pontja értelmében a földtulajdonosi vadászati közösség a társult vadászati jogot saját maga gyakorolja és ennek során a közösség képviselője önálló vadgazdálkodási egységre bérvadászati szerződést köthet

a./ vadásztársasággal egyéb feltételek mellett akkor, ha az egyesület a természetes személy tagjainak több mint fele a közösség működési területén már a bérvadászati szerződés megkötésekor rendelkezett 1000 ha földtulajdonnal,

b./ társas vállalkozással egyéb feltételek mellett akkor, ha a vállalkozás természetes személy tagjainak több mint a fele a közösség működési területén már a bérvadászati szerződés megkötésekor rendelkezett 1000 ha földtulajdonnal,

c./ a magánszemélyekkel többek közt akkor, ha a magánszemély a közösség működési területén már a bérvadászati szerződés megkötésekor rendelkezett legalább 200 ha földtulajdonnal.

Meghatározták, hogy az a./ és b./ pontban megjelölt egyesült, illetve társas vállalkozással akkor köthető bérvadászati szerződés, amennyiben vállalják, hogy a részükre biztosított vadgazdálkodási egységen belül legalább 50 ha földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok részére vadászati lehetőséget biztosít, feltéve, hogy ezen tulajdonosok vállalják az adott társaságon belül az egyéni vadászataikra jutó arányos költségek viselését. Kikötötték, hogy az 50 hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkező tulajdonosok, illetőleg a földtulajdonosi közösség vadászni kívánó és szabályzat szerint jogosult tagjai a többlethasználati díj mértékéig bérvadászatra jogosulttal állapodhatnak meg a bérvadászatról, illetőleg lehetőséget ad a közös képviselőnek a bérvadászati szerződés megkötésére a 200 hektárnál kisebb önálló vadgazdálkodási egység esetében - amennyiben a terület legalább 30 %-án intenzív halastó gazdálkodás folyik, illetve az önálló ingatlan és összefüggő egységet alkot - oly módon, hogy eltekinthet az a./ és b./, valamint c./ pontban rögzített tulajdoni arányok meglététől.

A működési szabályzat 10. pontjában a többlethasználati díj mértékét, illetőleg megfizetésének módját rendezték.

A 13. pont rendelkezik a költségek viseléséről úgy, hogy a tulajdonosi közösség költségfedezetű bérvadászati szerződést köt a jogosulttal, aki a tulajdonosi közösség működési költségeihez hozzájárul, egyébiránt a terület vadgazdálkodásával kapcsolatos bevétele teljes körűen őt illeti, a költségek megfizetésére is teljes körűen ő köteles. Kikötötték, hogy a közös képviselő akkor is jogosult a bérvadászati szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a bérvadász írásbeli felhívás ellenére 30 napon belül sem tesz eleget a tulajdonosok elsődleges vadászati lehetőségének biztosítása körében előírt kötelezettségének.

Az első fokú bíróság az 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 12. § (1) bekezdés c./ pontjára utalva megállapította, hogy a földtulajdonosok részére területarányosan kell biztosítani a vadászat lehetőségét, és a működési szabályzat 8/3/1. pontja ettől a területarányosságtól eltér és így sérti az okszerű gazdálkodást; ezen túlmenően a szabályozás figyelmen kívül hagyja jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet termőföld tulajdonát, ezen gazdálkodó szervezetek bérvadászati szerződést az alperessel nem köthetnek. A különféle tulajdoni formák közötti különbségtétel diszkriminatív jellegű, nem teszi lehetővé, hogy azonos feltételek mellett gyakorolja vadászati lehetőségét a társas vállalkozás termőföld tulajdonos és a magánszemély termőföld tulajdonos; megállapította továbbá, hogy a működési szabályzat rendelkezései nem igazodnak a jövőben bekövetkező tulajdoni változásokhoz, ezért a vadászati jog gyakorlásának lehetőségét eltérítik a tényleges tulajdoni viszonyoktól, a tényleges termőföld tulajdoni arányoktól, és mindez sérti az okszerű gazdálkodás követelményét.

Az első fokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést és kérte az ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását és perköltségben marasztalását.

Az alperes arra hivatkozott, hogy az első fokú bíróság a Vadászati törvény rendelkezéseit tévesen értelmezte, és álláspontja szerint a Vtv. 12. § (1) bekezdés c./ pontja földtulajdonosoknak a vadászati jog gyakorlásából eredő haszna és költségek viselését teszi területarányossá és nem a vadászati lehetőséget. A működési szabályzat ennek megfelelően biztosítja azt a törvényi követelményt is, hogy egyetlen vadászni szándékozó földtulajdonost sem lehet kizárni a vadászati jog gyakorlásából. A működési szabályzat a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, amikor biztosítja, hogy akinek nagyobb földtulajdona van, azt nagyobb használati jog illeti meg, de az 50 hektárnál kisebb területtulajdonos vadászati jogát bérvadásszal kötött megállapodás alapján a többlethasználati díj mértékéig, azt meghaladó költségek viselése mellett szintén garantálja. A működési szabályzat elsődlegesen a nagyobb arányt képviselő nem vadászó földtulajdonosok érdekét szolgálja, amikor többségi döntésüknek megfelelően a vadászat lehetőségét átadják a 200 ha feletti területtel rendelkező területtulajdonosoknak. A tulajdoni formákra vonatkozóan hivatkozott arra, hogy a termőföldről szóló törvény és a Vadászati törvény együttes értelmezése alapján megengedett, hogy előnyben részesítsék a belföldi magánszemélyek vadászati lehetőségét.