BH 1987.12.441 A több lapból álló öröklési szerződés alaki érvényességéhez is szükséges, hogy az örökhagyó és a tanúk annak minden - folyamatos sorszámozással ellátott - lapját írják alá. Az alaki kellékek hiánya bizonyítással nem pótolható [Ptk. 629. § (2) bek., 656. §].

A felperes és az I. r. alperes testvérek. Apjuk - az örökhagyó - kórházi ápolásának ideje alatt 1985. július 10-én öröklési szerződést írt alá, amelynek értelmében tartása, gondozása és ápolása ellenében minden ingó és ingatlan vagyona örököséül az I. r. alperest és házastársát, a II. r. alperest nevezte meg. Az öröklési szerződés két különálló lapon készült, annak első lapját a szerződő felek és a tanúk nem írták alá. A második - a felek és a tanúk által aláírt - lapon az örökhagyó végrendelkezésnek minősülő nyilatkozatot nem tett.

Az államigazgatási hatóság az öröklési szerződést jóváhagyta.

Az örökhagyó 1985. szeptember 11-én halt meg.

A felperes keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte. Az érvénytelenség okaként - egyebek mellett - arra hivatkozott, hogy a két lapból álló öröklési szerződés nem felel meg a Ptk. 629. §-ának (2) bekezdésében megállapított alakiságoknak.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az alaki érvénytelenségi okkal kapcsolatban azzal érveltek, hogy az örökhagyó az öröklési szerződés tartalmát ismerte, azt mint akaratával egyezőt írta alá. Az államigazgatási hatóság a szerződés jóváhagyása előtt meghallgatta az örökhagyót, így meggyőződött arról, hogy az öröklési szerződésben foglaltak megfelelnek az örökhagyó akaratának.

A városi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság az alaki hibával kapcsolatban megállapította, hogy bár az öröklési szerződés nem felel meg a Ptk. 629. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak, "az alakiságokban megnyilvánuló hiányosság az adott ügyben önmagában nem eredményez érvénytelenséget. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis olyan esetekben, amikor egyes lapok kiemelésével vagy kicserélésével nem hamisítható meg az örökhagyó végakarata, érvényesnek tekinti a különálló, de összefűzött lapokra írt végrendeletet akkor is, ha annak nincs minden lapja aláírással ellátva (Ptk. Kommentár 2917. oldal). A fenti gondolatmenetet folytatva a bíróság megállapítása szerint hasonló konzekvencia levonására lehetőség nyílik akkor is, ha nem az okirat tárgyi jellegzetességei, hanem az ügy egyéb (összes) körülményei alapján állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az okirat alá nem írt oldala nem került kicserélésre". Az adott esetben a szerződés szövegét gépírással elkészítő személynek és a szerződés tanúinak, továbbá az államigazgatási hatóság részéről helyszínen eljáró dolgozónak a tanúvallomása alapján az okirat azonossága megállapítható volt, és a szerződés első lapjának utólagos cseréjét kizártnak kellett tekinteni. Mindezekre figyelemmel a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodás - alaki hiányosság miatt - érvénytelennek nem tekinthető.

A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet indokai alapján helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.