A Szegedi Ítélőtábla Pf.20164/2009/3. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 207. §, 237. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §] Bírók: Kasza Ferenc, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.164/2009/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla Dr. Roxin György ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Legeza Tibor ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r. és a II.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság 2009. január 12. napján kelt 6.P.20.117/2008/22. számú ítélete ellen a felperes 24. és az I.r. alperes 23. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által az I.r. alperes részére fizetendő marasztalási összeget 2.750.000.- (kettőmillió-hétszázötvenezer) Ft-ra és ennek 2006. december 27. napjától a kifizetés napjáig járó minden naptári félév teljes idejére az adott naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára felemeli.

A földhivatalhoz intézett megkeresést akként módosítja, hogy a földhivatal az I.r. alperes tulajdonjogának törlését és a felperes tulajdonjogának visszajegyzését a fenti marasztalási összeg kifizetésének felperes általi igazolását követően foganatosítsa.

A peres felek az első- és másodfokú eljárással kapcsolatos költségeiket maguk viselik.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy az illetékes állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg a Magyar Államnak 150.100.- (egyszázötvenezer-egyszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ezt meghaladó le nem rótt 289.300.- (kettőszáznyolcvankilencezer-háromszáz) Ft eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S :

A felperes az I.r. alperes édesanyja. A ... hrsz-ú, /ingatlan címe/ alatti ingatlan a felperes tulajdonát képezte. A felperes az ingatlant a 2006. április 7. napján kelt adásvételi szerződés szerint 7.000.000.- Ft vételár ellenében eladta az I.r. alperesnek. A szerződés 4. pontja szerint a vételárból 3.500.000.- Ft-ot a vevő a szerződés aláírását megelőzően már kiegyenlített, a további 3.500.000.- Ft-ot pedig a II.r. alperes által folyósítandó kölcsönösszegből vállalta megfizetni.

A felek 2006. május 31. napján az adásvételi szerződés 4. pontját akként módosították, hogy az I.r. alperes további 750.000.- Ft vételár készpénzben történő megfizetését vállalta, így a pénzintézeti hitelből fizetendő vételárhátralék összegét 2.750.000.- Ft-ban határozták meg.

A II.r. alperesi pénzintézet az I.r. alperes részére 2.750.000.- Ft kölcsönt folyósított az ingatlan megvásárlására, amelyből az I.r. alperes 2008. január 12. napjáig 571.153.- Ft-ot törlesztett.

A kölcsön biztosítékaként a II.r. alperes javára az ingatlanra jelzálogjogot alapítottak.

A perbeli ingatlan felújításra szorult, a felperes azonban az ún. BAR-listán szerepelt, ezért hitelt nem tudott felvenni. A szerződéskötés célja ténylegesen az volt, hogy az ingatlan felújításához szükséges összeghez a felperes hozzájusson. Az I.r. alperes ténylegesen vételárat nem fizetett, a II.r. alperes által folyósított 2.750.000.- Ft kölcsön összegét átadta a felperesnek.

A II.r. alperes a felperes és az I.r. alperes ezen szándékáról nem tudott.

A felperes és az I.r. alperes között a kapcsolat 2007. évben megromlott, így az I.r. alperes az ingatlanból elköltözött.

Az I.r. alperes a Gyulai Városi Bíróság előtt pert indított a jelen per felperese és testvére, személy1 ellen, nevezetteknek a jelen per tárgyát képező ingatlan kiürítésére, használati díj fizetésére, valamint az ingatlant terhelő bankkölcsön törlesztésére való kötelezése iránt. A per a felek egyezségével zárult, amelyben azon per alperesei használati díj fizetésére vállaltak kötelezettséget.

A felperes módosított keresetében az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az a Ptk. 207. §-a alapján színlelt, azaz semmis. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását, tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte. Akként nyilatkozott, hogy az I. és II.r. alperes közötti kölcsönszerződésbe adósi oldalon "be kíván lépni" és a

- 3 -

Pf.II.20.164/2009/3. szám

továbbiakban vállalja a hitel törlesztő részleteinek fizetését, valamint az I.r. alperes által már megfizetett törlesztő részletek kiegyenlítését. Másodlagos kereseti kérelmében 6.728.139.- Ft és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az I.r. alperest vételár megfizetése címén.

Az I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a szerződéskötés kapcsán a felperes részére kizárólag a II.r. alperestől felvett kölcsönösszeg került átadásra. Arra hivatkozott, hogy éveken át külföldön dolgozott és ezen idő alatt folyamatosan küldött pénzt az édesanyjának. A felperes ezt értékelte, amikor az ingatlant a nevére íratta, a korábban átadott pénzt vételárként számolta el. Azt nem vitatta, hogy a szerződéskötés célja a kölcsön felvétele volt az ingatlan felújítása érdekében, mert a felperes nem volt hitelképes.

A II.r. alperes a kereseti kérelem teljesítését az ingatlanon jelzálogjoga, illetve az ennek biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalom változatlan formában való fenntartása mellett nem ellenezte. A felperes tartozásátvállalásra irányuló előadása kapcsán a peradatok alapján nyilatkozatot tenni nem tudott.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes és az I.r. alperes között 2006. április 7. napján megkötött és 2006. május 31. napján módosított adásvételi szerződés érvénytelen. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 571.153.- Ft-ot. Megkereste a földhivatalt a felperes tulajdonjogának visszajegyzése iránt, a II.r. alperest ennek tűrésére kötelezte. Az ezt meghaladó keresetet elutasította, az I.r. alperest a felperes javára 96.000.- Ft perköltségben marasztalta. Határozatának indokolása szerint a felperes és az I.r. alperes szándéka - egyező nyilatkozatukból kitűnően - nem az ingatlan tulajdonjogának átruházásra irányult, hanem azt célozta, hogy annak felújításához a felperes hitelhez jusson. Ezt bizonyítja, hogy a hitel összegét a felperes használta fel, és az I.r. alperes vételárat nem fizetett. Nem fogadta el az I.r. alperes azon perbeli előadását, miszerint a korábban a felperesnek küldött pénzösszegek kerültek vételárként elszámolásra, mivel az I. r. alperes maga adta elő, hogy a szerződés aláírásakor erre vonatkozó megállapodás közte és a felperes között nem jött létre. Rámutatott, hogy a felperes által hivatkozott pénzösszeg nagysága sem határozható meg. A szerződési akarat hiányát igazolja érvelése szerint a lakáskiürítés iránti per iratanyaga is, amelyben a jelen per I.r. alperese arra kérte kötelezni a jelen per felperesét, hogy a kölcsön további összegét ő fizesse, vagyis úgy tekintette, hogy ez a tartozás a felperest terheli. Mindezek alapján megállapította, hogy az adásvételi szerződés a Ptk. 207. § (6) bekezdése alapján színlelt, azaz semmis. A Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján az eredeti állapotot akként találta helyreállíthatónak, hogy rendelkezett a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő