A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20276/2008/10. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §] Bírók: Kováts Rolandné, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20916/2007/4., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21125/2007/6., *Kúria Pfv.20276/2008/10.* (BH 2008.12.333)

***********

Pfv.IV.20.276/2008/10.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Baltay Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bánáti János ügyvéd által képviselt Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (1126 Budapest, Tartsay Vilmos u. 11/A.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.20.916/2007. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.125/2007/6. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (harmincezer) együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű társadalmi szervezet keresetét, amelyben az alperestől "A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat- és hatáskörök decentralizációjára és dekoncentrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintő feladatok megvalósulására" című ellenőrzésről készített jelentés kiadását kérte, a Fővárosi Bíróság - elkésett fellebbezés folytán első fokon jogerőre emelkedett - 19.P.22.971/2006/4. számú ítéletével elutasította, megállapítva, hogy az alperes által készített jelentés az irányadó jogszabály alapján nem nyilvános. A felperes ezt követően 2007. január 12-én benyújtott kérelmében ugyanezen jelentés közérdekű adatként történő kiadását kérte az alperestől. Az alperes 2007. január 25-én a jelentés címoldalát, továbbá a jelentés általános információkat tartalmazó részeit a felperesnek kiadta. Ezt meghaladóan azonban a kérelmet elutasította a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 19/A. § (1) bekezdés alapján, állítva, hogy maga a jelentés az állami szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan, a döntés megalapozását szolgáló adat, amely a keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvános. Utalt arra is, hogy a jelentés címlapján ennek megfelelően rögzítették, hogy az 2005. június 8-tól számított 10 évig nem nyilvános. A felperes ezt követően 2007. február 23-án benyújtott keresetében a jelentés kiadására kérte kötelezni az alperest.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest az alperes javára 20.000 forint perköltség megfizetésére és úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli. Az elsőfokú ítélet indokolása szerint e tárgyban a TASZ keresete alapján korábban hozott jogerős ítélet alapjául szolgáló jogi helyzet megváltozott annyiban, hogy az alperes tevékenységéről rendelkező 70/2004. (IV.15.) Korm. rendeletet időközben felváltotta a 312/2006. (XII.23.) Korm. r. /R/, amely nem tartalmaz tételes rendelkezést az alperes által készített jelentések nyilvánosságának kizárásáról, de arról sem, hogy a jelentéseket automatikusan nyilvánosságra kellene hozni. Az alperesnek azt a felvetését, amely szerint a R-nek nincs visszaható hatálya, az elsőfokú bíróság nem tartotta relevánsnak, megállapítva, hogy az adatkérésre korábban is és jelenleg is az Avtv. rendelkezéseit kellett alkalmazni. Ezért az Avtv. 1. § (1) bekezdés, 19. § (1) és (2) bekezdés, a 20. § és a 19/A. § (1) bekezdés alapján vizsgálta, hogy a felperes által kiadni kért jelentés állami szerv feladatkörében hozott döntésnek vagy - az alperes hivatkozásának megfelelően - a Kormány döntését előkészítő, azt megalapozó olyan iratnak minősül-e, amely vezetői engedély hiányában 10 évig nem nyilvános adat. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 121/A. § (10) bekezdés szerint az alperes a Kormány belső ellenőrzési szerve, amelynek részletes működését - e törvény felhatalmazása alapján - a Kormány rendeletben szabályozta. Az alperes jogszabályokban rögzített rendeltetése tehát az, hogy belső ellenőrzést végezzen és ezzel elősegítse a Kormány döntéseinek megalapozását, azaz az alperes rendeltetésénél fogva tipikusan döntés-előkészítő tevékenységet folytat. Önálló döntési hatáskörrel az ellenőrzés eredményét, illetve annak felhasználását illetően nem rendelkezik. Ezért a felperes által kiadni kért jelentés olyan döntés előkészítő iratnak minősült, amely (ellenkező vezetői döntés hiányában) 10 évig nem nyilvános. A jelentés alapján a Kormány szintjén döntés nem született, így a felperes kérelmének megtagadását indokolni nem is kellett. Az alperes tehát jogszerűen tagadta meg a jelentés kiadását, ezért a felperes keresetét elutasította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és helyt adva a keresetnek, kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az általa kért "A közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatban 2002-2004. között kiadott kormányhatározatok végrehajtásának áttekintése, különös tekintettel a feladat- és hatáskörök decentralizációjára és dekoncentrációjára, valamint az elektronikus közigazgatást érintő feladatok megvalósulására" című ellenőrzés eredményeként készített jelentést. Az alperest a felperes javára 32.000 forint együttes első- és másodfokú perköltségben marasztalta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a perben azt kellett vizsgálni, hogy az Avtv. 19/A. § (1) bekezdés szerint mi minősül döntés megalapozására szolgáló adatnak és a kiadni kért jelentés ebbe a körbe esik-e. Az Avtv. 19. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szerv ugyanis megtagadhatja az igényelt közérdekű adatok megismerését, ha az a saját feladat- és hatáskörébe tartozó döntéshozatali eljárása során készített vagy rögzített, a saját döntése megalapozására szolgáló adat. A jogerős ítélet az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI.24.) AB határozatában is kifejtettekre figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a törvény a nyilvánosságkorlátozás alá eső adatok körét nem két különböző szerv relációjában határozza meg. Ezért az önálló jogi személy alperes annak ellenére, hogy a Kormány belső ellenőrzési szerveként működik, hatáskörében eljárva a Kormánytól elkülönült döntéshozatali lehetőséggel rendelkezik. Az ellenőrzési tevékenységének szabályozottsága sem zárja ki a saját döntéshozatal lehetőségét és ilyen saját döntésnek minősül az ellenőrzést lezáró jelentése is, melynek felhasználásáról a Kormány jogosult dönteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelentés kormányzati döntést megalapozó, azt előkészítő adat lenne, amelynek a nyilvánossága az Avtv. 19/A. § (1) és (2) bekezdés alapján korlátozott. Rámutatott a jogerős ítélet arra is, hogy a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. r. (Ber.) 27. §-a szerint az ellenőrzést lezáró jelentés a tartalmánál fogva azért is döntésnek értékelendő, mert az az ellenőr megállapításait, következtetéseit, értékeléseit tartalmazza és olyan ajánlásokat fogalmaz meg, melyek az ellenőrzött szervezet hatékonyabb, eredményesebb működését szolgálják. A jelentés döntés jellegét igazolja az is, hogy a R. értelmében a jelentést a belső ellenőrzési vezető megküldi az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének és annak, akire a jelentés-tervezet megállapítást, javaslatot tartalmaz. Az észrevételek alapján pedig módosíthatják is a jelentést. Mindezek alapján a jogerős ítélet az ellenőrzés eredményeként elkészült jelentést az alperes olyan saját döntésének minősítette, amelynek nyilvánossága nem korlátozható. Nem fogadta el a jogerős ítélet az alperes jogi álláspontját a R. visszaható hatályának kizártságát illetően, megállapítva, hogy nem az adat keletkezésének időpontjában, hanem a közérdekű adat megismerése iránti kérelem előterjesztésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell a kérelmet elbírálni. A kereset alapjául szolgáló adatigényléskor már a R. volt hatályban és az a nyilvánosság automatikus korlátozására vonatkozó rendelkezést nem tartalmazott. Összefoglalóan a jogerős ítéletnek az volt az álláspontja, hogy, ha az alperes jelentése döntést megalapozó adatnak minősülne, az az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében szabályozott információszabadság sérelmével járna, mert a nyilvánosság ellenőrzése alól kivonná az alperes közérdekű adatokat tartalmazó jelentését. Mindezen indokok alapján a jogerős ítélet az Avtv. 21. § (7) bekezdés szerint kötelezte az alperest, mint adatkezelő szervet a kért közérdekű adat, azaz a teljes jelentés kiadására azzal, hogy amennyiben a jelentés meg nem ismerhető személyes adatnak minősülő vagy titokvédelem alá eső adatot is tartalmaz, az alperes az Avtv. 20. § értelmében azt felismerhetetlenné teheti.