BH 1995.9.505 A súlyos megítélés alá eső vagyon elleni bűncselekmények elkövetői esetében az előkészítés szakaszában az előzetes letartóztatás további fenntartása indokolt, ha a szökésnek, illetőleg az elrejtőzésnek a reális veszélye áll fenn [Be. 92. § (1) bek. a) pont, 95. § (2) bek., 172. § (1) bek.].

A főügyészség vádiratában az I. r. vádlottat 7 rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, önálló intézkedésre jogosult személy megvesztegetésének vétségével, 2 rb. folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vétségével és 13 rb. magánokirat-hamisítás vétségével;

a II. r. vádlottat 5 rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettével, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettével és 14 rb. magánokirat-hamisítás vétségével;

a III. r. vádlottat 4. rb. különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével, 2 rb. számviteli fegyelem megsértésének vétségével és 7 rb. magánokirat-hamisítás vétségével;

míg a IV. r. vádlottat különösen nagy kárt okozó, társtettesként elkövetett csalás bűntettével, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésének vétségével és 5 rb. magánokirat-hamisítás vétségével vádolta.

A megyei bíróság az 1995. február 15. napján tartott előkészítő ülésen hozott végzésével az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak előzetes letartóztatásának meghosszabbítására irányuló ügyészi indítványt elutasította, és az I. r., a II. r. és a III. r. vádlott előzetes letartóztatását megszüntette, a IV. r. vádlott előzetes letartóztatásának elrendelésére irányuló ügyészi indítványt pedig elutasította, végül az I. r. vádlott védőjének a pótnyomozás elrendelésére vonatkozó indítványát elutasította.

A végzés ellen az ügyész az I., II. és III. r. vádlottak előzetes letartóztatásának a megszüntetése miatt és a IV. r. vádlott előzetes letartóztatásának az elrendelése végett jelentett be fellebbezést.

A legfőbb ügyész az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. vádlottak terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta.

A fellebbezés a következők szerint alapos.

Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az I., II. és III. r. vádlottak előzetes letartóztatását megszüntette.

Az I. r., a II. r. és a III. r. vádlottak terhére rótt több rendbeli bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő. A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár többszörösen meghaladja a minősítést megalapozó mértéket. A vád szerint az I. r. vádlott több mint 1 milliárd forint, a II. r. vádlott közel 800 millió forint, a III. r. 311 millió forint kár okozásában vett részt, és a kárnak csak igen kis része térült meg.

A vádlottak terhére rótt bűncselekmények szerteágazóak, az elkövetés módjára és körülményeire figyelemmel igen nehezen felderíthetők, és - ha bizonyítást nyernek - súlyosan sértik a bankélet tisztaságát.