A Szegedi Törvényszék P.20964/2014/15. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (AJÁNDÉKOZÁSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 30. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 484. §] Bíró: Némethné dr. Suták Anikó

1.P.20.964/2014/15. szám

A Szegedi Törvényszék felperesi képviselő neve ügyvéd címe) által képviselt felperes neve felperesnek - I.r. alperesi képviselő neve ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. r., II.rendű alperes neve (címe) II. r. alperesek ellen üzletrész ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 1.000.000.- (Egymillió) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000.- (Ötszázezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a Szegedi Törvényszéknél írásban, négy példányban előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál.

INDOKOLÁS :

A bíróság a peres felek előadása, valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak. II. r. alperes a felperes és I. r. alperes közös gyermeke.

A felperes és az I. r. alperes házassági együttélésük alatt 2002. június hó 17. napján megalapították az gazdasági társaság-t, melynek 2005. április hó 15. napja óta az I. r. alperes és felperes a tagja. Az I. r. alperes 96%-os, míg a felperes 4%-os tulajdoni hányaddal rendelkezett.

Az I. r. alperes 2011. május hó 18. napján házasság felbontása iránt keresetet terjesztett elő. Az eljárás a ... Járásbíróságon járásbíróság ügyszáma. szám alatt van folyamatban. Az eljárás során felperes 2012. szeptember hó 11. napján viszontkeresetet terjesztett elő és kérte, hogy a bíróság a házastársi közös vagyont ossza meg. Kérte, hogy a bíróság a vagyon megosztása során a felperes kizárólagos tulajdonába adja a ... utcai ingatlant 11.000.000.- Ft értékben, az gazdasági társaság-t 500.000.0000.- Ft értékben, az gazdasági társaság 2. üzletrészéből elszámolandó 12.000.000.- Ft-ot, a ... utcai ingatlanban található ingóságokat 500.000.- Ft értékben, az gazdasági társaság 3. Törzsrészvényét 1.500.000.- Ft értékben, az ... üdülési jogot 2.000.000.- Ft értékben, a ... Nyugdíjpénztári tagságot 1.000.000.- Ft értékben, életbiztosítást 2.000.000.- Ft értékben és harmadik személlyel szemben fennálló követelést 20.000.000.- Ft értékben. Az ő kizárólagos tulajdonába kérte adni a ...2 utcai ingatlant 45.000.000.- Ft értében, az gazdasági társaság 4-t 25.500.000.- Ft értékben, a ...2 utcai ingatlanban található ingóságokat 4.000.000.- Ft értékben. Értékkülönbözet címén 237.750.000.- Ft összeg megfizetésére kérte kötelezni jelen per I. r. alperesét.

Az I. r. alperes, továbbá a II. r. alperes között 2014. január hó 15. napján ajándékozási szerződés jött létre, mely értelmében az I. r. alperes - a felperes egyetértése nélkül - a II. r. alperesnek ajándékozta az gazdasági társaság. 1.000.000.- Ft névértékű üzletrészét, melyet II. r. alperes elfogadott. A szerződés szerint az I. r. alperes az üzletrészét felosztotta egy - teljes üzletrészhez viszonyított - 5%-os mértékű, 1.000.000.- Ft névértékű és egy - a teljes üzletrészhez viszonyított - 91%-os mértékű 18.200.000.- Ft-os névértékű üzletrészre.

A II. r. alperes évek óta a felperes és az I. r. alperes tulajdonát képező társaságnál dolgozik, a magasabb szintű munkavégzése érdekében főiskolai tanulmányokat folytat.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az I. és a II. alperesek között 2014. január hó 15. napján létrejött üzletrész ajándékozási szerződés semmis. Kérte továbbá az eredeti állapot helyreállítását, valamint az alperesek perköltség megfizetésére való egyetemleges kötelezését. Indoklásul hivatkozott arra, hogy az I. és II. r. alperes között az ajándékozási szerződés megkötésére a Csjt. 30. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezésbe ütköző módon került sor, így a megállapodás a Ptk. 200. § (2) bekezdésének első fordulata alapján semmis figyelemmel arra, hogy a szerződés megkötéséhez a felperes nem járult hozzá.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy a szerződés jóerkölcsbe ütközik. E körben előadta, hogy az I. r. alperes célja az üzletrész felosztásával, valamint abból 1.000.000.- Ft névértékű üzletrész II. r. alperes részére történő ajándékozásával az volt, hogy a vagyon megosztása iránt folyamatban lévő vagyonjogi perben a közös vagyon felperesre eső része tekintetében a kielégítési alapot elvonja, a házastársi közös vagyont csorbítsa, másrészt, hogy a II. r. alperesnek az 5%-os mértékű üzletrésszel juttatott tagi jogosultságok gyakorlása esetén a társaság ügyeiben részéről történő joggyakorlást teljes mértékben ellehetetlenítse, a szavazati jogát kiüresítse. Hivatkozott továbbá arra, hogy az I. r. alperes céljai elérése érdekében attól sem retten vissza, hogy kisebbik gyermeküket felhasználja a vele szembeni vagyoni céljainak elérésére. Álláspontja szerint ugyanis az I. r. alperes a gyermeke iránt érzett szeretetét kívánja kihasználni annak érdekében, hogy a megkötött ügylet teljesedésbe menetele után az így kialakult tulajdoni viszonyokat ne akarja megbolygatni. Álláspontja szerint az I. r. alperes ezen magatartása sérti a társadalom általános erkölcsi ítéletét.

Az alperesek a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Nem vitatták, hogy az gazdasági társaság-ben fennálló üzletrészek a házastársi közös vagyon részét képezik. Előadták azonban, hogy a felperes a vagyonjogi perben az I. r. alperes Kft-ban fennálló üzletrészének 50%-a vonatkozásában értékkiegyenlítést kért, tulajdoni igényt nem terjesztett elő. Hivatkoztak továbbá arra, hogy megalapozatlan felperes azon hivatkozása, hogy az alperesek közötti ajándékozási szerződés a Csjt. 30. § (1) bekezdésébe, azaz jogszabályba ütközés miatt semmis. Álláspontjuk szerint a gazdasági társaságokra a Gt. szabályait kell alkalmazni, így a kft. üzletrészével kapcsolatos rendelkezésre vonatkozóan is, a Csjt. szabályai ebből a szempontból irrelevánsak. Hivatkozásuk szerint egységes és kialakult a bírói gyakorlat abban, hogy a házastársak üzletrésszel kapcsolatos belső viszonya a társaság tagjának rendelkezési jogát a külső viszonyban nem korlátozza. Hivatkoztak továbbá azon ítélkezési gyakorlatban töretlenül alkalmazott jogelvre, hogy a Ptk. 200. § (2) bekezdése alkalmazása szempontjából csak a Ptk. rendelkezései irányadók, valamely szerződés más jogági szabályba ütközőség folytán nem minősülhet érvénytelennek, csak kizárólag akkor, ha ez a más jogági jogszabály a sérelme esetére az érvénytelenség jogkövetkezményét írja elő szankcióként. Hivatkoztak azon ítélkezési gyakorlatra is, hogy még abban az esetben sem érvénytelen a vagyonközösséghez tartozó üzletrészre a tulajdonos által kötött szerződés, ha azzal valóban elvonja a vagyonközösség ezen részét, mivel annak az értékével ettől függetlenül el kell számolnia. A jóerkölcsbe ütközésre vonatkozó felperesi hivatkozás kapcsán előadták, hogy az ingyenesen szerző személyére figyelemmel nem következtetett az I. r. alperes arra, hogy az elidegenítéshez felperes nem járul hozzá, hiszen a felperes korábbi nyilatkozatai alapján arra törekedett, hogy gyermekeik jövője anyagi szempontból biztosított legyen. Álláspontja szerint eljárása, miszerint II. r. alperest munkájának elismeréseként, illetőleg a társaságban való tevékenységének motiválása érdekében üzletrészben részesítette, társadalmilag elfogadott és méltányolható tevékenység. E körben előadta, hogy a II. r. alperes évek óta dolgozik az gazdasági társaság-nél és elkötelezettségét jól példázza, hogy a főiskola neve gépészmérnöki karán tanulmányokat folytat, megszerzett tudását pedig a társaságnál kívánja kamatoztatni. Az I. r. alperes célja és álma volt, hogy a munkájával felépített cég a gyermekei jövőjét is megalapozza és ezt egyszer a fiaira bízza.