A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20096/2021/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:520. §] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A személyiségi jogában megsértett fél megkövetése egyfajta erkölcsi elégtétel, ezért a Ptk. 2:51. §-ának (1) bekezdés c pontja alapján lehet a jogsértőt arra kötelezni, hogy kérjen elnézést.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék P.20211/2018/37., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20096/2021/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.096/2021/5-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Heim Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Heim László ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kardos Éva Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kardos Éva ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. november 17. napján meghozott 21.P.20.211/2018/37-I. számú ítélete ellen a felperes 39. és 40. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felperestől magánlevélben kérjen elnézést a megállapított jogsértésért, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 (Háromszázezer) forint sérelemdíjat.

A felperest mentesíti az elsőfokú perköltség viselése alól.

Az alperes által fizetendő illeték összegét 45.000 (Negyvenötezer) forintra felemeli, egyben az állam által viselendő illeték összegét 45.000 (Negyvenötezer) forintra leszállítja.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

Kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az állam javára 40.000 (Negyvenezer) forint fellebbezési illetéket. A további 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a testi épséghez való jogát. Kérte az alperest eltiltani a további jogsértéstől, továbbá arra kötelezni, hogy magánlevélben kérjen írásbeli bocsánatot tőle a történtekért, valamint fizessen meg 1.500.000 forint sérelemdíjat és a perköltséget.

[2] Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:43. § a), 2:51. § (1) bekezdés a)-c) pontjára és 2:52. § (1) és (2) bekezdésére alapította. Előadta, hogy 2016. március 7-én 17:00 óra körüli időben a saját kertje végében avart égetett, amikor az alperes fenyegetően közelített hozzá, majd a háta mögé került, a hajánál fogva megragadta és a földre teperte. Ököllel az arca bal oldali részét verte, rá is térdelt, majd a hajánál fogva megragadta, és a földön egy pocsolyához húzta, amelybe a fejét belenyomta. Ekkor érkezett meg gyermeke, aki kiabálni kezdett, mire az alperes abbahagyta a bántalmazását és elrohant. Rendőrt és mentőket hívtak, a traumatológián ambuláns ellátást kapott. Előadta, hogy csontrepedés keletkezett a vállában, részleges ínszalagszakadást szenvedett, azóta is fáj a válla, nehezen tudja mozgatni. Orvosi kezelést is kapott, és gyógytornát kellett igénybe vennie.

[3] Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását. Vitatta a kereset jogalapját és összegszerűségét is. Előadta, hogy a felperes által állított események nem történtek meg, saját előadásaként fenntartotta a nyomozati eljárás során tett vallomását.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes 2016. március 7-én a kölcsönös dulakodás közben megsértette a felperes testi épségéhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 forint perköltséget. Az elsőfokú ítélet szerint a felperes személyes költségmentessége és a per tárgyi illetékfeljegyzési jogos volta folytán le nem rótt 90.000 forint kereseti illetékből az alperes 36.000 forintot köteles megtéríteni az állam javára, míg a fennmaradó 54.000 forint illetéket az állam előlegezi és viseli.

[5] Ítélete indokolásának [3], [4] és [5] bekezdésében - a megállapított tényállás részeként - részletesen ismertette a más hivatalos eljárásokban a felperes elmeállapotával kapcsolatban keletkezett szakvéleményeket. A jogi indokolásként kifejtette, hogy a történeti tényállást illetően a felek ellentétes előadást tettek. Mellőzte azonban a felperes gyermekének tanúkénti kihallgatását tekintettel arra, hogy a büntetőeljárás iratai között fellelhető videofelvételen a felperes irányított kérdéseket intézett gyermekhez. Erre tekintettel úgy ítélte meg, hogy nem volt várható, hogy a gyermek évekkel később tanúként a valós emlékeit adja majd elő. tanú neve tanú (a továbbiakban: tanú) szavahihetőségét kétségesnek találta, mert a nyomozati eljárásban a felperes is azt nyilatkozta, hogy más személy nem látta az esetet. Továbbá a felperes korábban közokiratban azt állította, hogy takarított a tanúnál, a perben viszont a tanú azt adta elő, hogy nem ismeri a feleket. Érdemben is ellentmondásosnak találta a tanú vallomását, mert nyilatkozata szerint 500 méter távolságból látta az eseményeket, ez azonban a helyszín alapján a bíróság álláspontja szerint kizárt volt.